A Mi a jobb? sorozatunk másfél hónap után lezárult. Köszönjük szerzőinknek, hogy felkérésünket elfogadták. Megtisztelő, hogy publikálhattuk írásaikat. Alább következnek a szerzők általunk kiemelt gondolatai, és linkek cikkeikhez.
„Orbán Viktor személyes elgondolásai, ízlése, világnézete akadály nélkül söpör végig az új többségen, vagyis lényegében egy politikus – és a hozzá legközelebb állók – irányítják azt a különös konglomerátumot, amit tehát tíz esztendeje új magyar jobboldalnak nevezünk.” – Összekapaszkodásokról és bűvkörökről (Szentesi Zöldi László)
„A jobboldali előtt álló egyik nagy kérdés az, hogy második tíz évét egy párt választói táboraként, egy elsősorban egy személyhez kötődő politikai mozgalomként, vagy esetleg több párt által formált közegként szeretné-e megélni?” – Félúton (Békés Márton)
„Magyarországon tíz éve a legfájóbb hiánycikk a siker. Holott az kéznyújtásnyira van.” – Tíz éve a siker a legfájóbb hiánycikk (Lovas István)
„Isten ments, hogy egy mégoly világnézeti párt képviselőin számon kérjem bármely felekezet krédóját – ám ha azt hallom, hogy egy kereszténydemokratának nem feltétlenül kell kereszténynek, vagyis Krisztus-követőnek lenni, legott névbitorlást vagyok kénytelen emlegetni.” – Tizenkét állítás a politikai kereszténységről (Szőnyi Szilárd)
„Hiába voltak ellenzékben, nem adták fel, nem vesztek össze, megszervezték magukat, lett mindenük, egyre többen voltak, és volt végig egy Orbán Viktoruk, aki éppen megfelelt a gaz lelküknek! És? És nekünk mink van?” – Tíz év – Tiranai lepel különkiadás (Csermely Péter)
„Orbán jövőjének kérdőjele, hogy képes-e ráérezni az új nemzedék beszédmódjára, és egy harmadik korszakot nyitni kormányfőként, vagy befejezettnek látja hivatását az új Alaptörvény és politikai intézményrendszer bebetonozásával.” – Az elmúlt tíz év, és ami következik (Hörcher Ferenc)
„Az dicséretes, hogy a Fidesz tökéletesen érti a politikát, és hogy ma képtelenség – akár itthonról, akár külföldről – a Fidesszel szemben kormányozni az országot, ez azonban illékony eredmény.” – Temetés és föltámadás (Megadja Gábor)
„A magyar jobboldal pedig odaszorult lélekben e két elmebaj közé, a jobbikos háború-várás meg a balos, szélsőbalos permanens „emberjogi harcok” közé, és annak ellenére néz egyre riadtabban körül, hogy soha nem volt még ennyire erős.” – Merlin tánca (Bayer Zsolt)
„A jobboldal elmúlt tíz éves politikája egyetlen elvet akar érvényesíteni: a közösség érdeke előrébb való, mint az egyéné. Az állam és a polgár viszonyát – ha komolyan vesszük a szabadság lehetőségét – meg kell fordítani, a polgár szabadsága ott kezdődik, ahol az egyén képes a sarkára állni, képes küzdeni a megélhetéséért és az igazságért.” – A megoldás (Lánczi András)
„A jelenleg kormányzó pártok számára kulcskérdés, hogy milyen gazdaságpolitikát tudnak felmutatni, és az javítja-e az életszínvonalat. Konkrétabban: minden a gazdasági növekedéstől függ. És az nem lesz.” – Minden a növekedéstől függ (Szajlai Csaba)
„A Fidesz–KDNP belakja a kitágult hatalmi erőteret, aggályok nélkül él példátlan felhatalmazásával. Ezt a demokrácia, a jogállam felszámolásaként taglalni teljes félreértés, ám ez a hatalomgyakorlás a felelősséget is oszthatatlanul a kormányerők vállára helyezi.” – Kilenc tétel a magyar jobboldalról (Szerető Szabolcs)
„A Fidesznek protestpártként sikerült győznie, és állampártként egy új rendszert kiépítenie, amely rendszer – szakítva a korábbi két évtized jogállami blablájával – önnön legitimációját ténybeli sikerére (amely egyelőre még nyomokban sem látható) építi.” – A Nagy Menetelés végeláthatatlan vége (Techet Péter)
A Fidesz-jobboldal, hogy megtartsa a polgári szavazóit is, a plebejust kuruccá, huszárrá, végvári vitézzé, azaz szerethető, bár kissé bárdolatlan rokonná stilizálta. Szó sem volt többé polgárvilágról.” – Nekrológ: Polgári Magyarország (Balázs Zoltán)
„Ez a most csontosodó korszak egy újabb átmenet lesz, ahogyan a rendszerváltozás korszaka is az volt. Amíg azonban a rendszerváltozást a progresszív reform jellemezte, addig az új korszakot a jó rend helyreállításának kell éltetnie.” – A jó rend helyreállítói (Pánczél Hegedűs János)
„A magyar jobboldal nem egyenlő sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel, de még csak a Fidesszel és a Jobbikkal sem. Sőt, a pártpolitikával és a politikával sem.” – Több a tábor (Szilvay Gergely)
„2010-ben minden adott volt a politikai konszolidációhoz. Hogy levegőhöz juttassuk az ellenfeleket is. Hogy legyünk alázatosak. Nagyvonalúak. Tegyünk gesztusokat. Hogy szinte totális felhatalmazás mellett igazi úttörő kormányzati lépéseket tegyünk. A történelmi lehetőség elveszett.” – Köz(g)épszerű (Politicus)
„Az elmúlt két év (2010-2012) a radikális átalakításról szólt, de a most kezdődő konszolidációnak meg kell teremtenie a szélesebb, talán a lehető legszélesebb társadalmi vitának a létjogosultságát, és a jobboldalnak is el kell ismernie a saját összetettségét és az ebből fakadó nézetkülönbségeket.” – A magyar modernség lehetősége (Schöpflin György)
„A jobboldali fősodor elmúlt tíz éve arról is szólt, hogy a nemzeti megújulás lehetőségét, egy egészséges identitású közösség kereteit felvázolja, azok eszmei hátterét kimunkálja. A következő tíz évnek viszont arról kell szólnia, hogy egy új nyelv létrehozásával (vagy megerősítésével) szemléletbeli fordulatot hozzon a kultúrában és a gondolkodásban.” – Újjáéledés vagy csak vákuum a baloldal után (Máthé Áron)
„Ne legyen kétségünk: ha akarnoksága miatt a jobbközép világ kulturálisan elszigeteli magát, annak előbb-utóbb meglesznek a politikai következményei is.” – A bezárkózás veszélyeiről (Ablonczy Bálint)
„A magyar nép súlyos »pofonok« által és után jutott el – húsz év értelmetlen új »pusztai vándorlásban« egy újabb, valódi rendszerváltoztatási esélyhez. A nagy kérdés azonban az, hogy lesz-e elég kitartása a magyarországi társadalom zömének ahhoz, hogy ezt az esélyt ki is használja.” – Esély a pusztai vándorlás után (Tőkéczki László)
„Jó lenne, ha sok olyan dolgot találnánk, amelyek összekötnek bennünket. Nem tudhatom az eredményt: mindenki magának választ értékeket, aki képes erre. Aki meg nem, az szóra sem érdemes. Talán tudják: akkor nő fel az ember, ha letesz a világmegváltásról.” – A nyáj és a vándor (Aristo)
„A minőség helyett kizárólag nemzeti-nemzetellenes felosztásban gondolkodó, öncélokat követő politika ugyanis megállíthatatlan hitelvesztéshez és gyengüléshez vezet, az út végén pedig – jobb híján – szükségszerű koalícióhoz a Jobbikkal. Annál pedig a magyar jobboldal és az ország szempontjából sem nagyon van rosszabb forgatókönyv.” – Jobb híján (Stumpf András)
„A jobboldalnak óriási szellemi erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy éljen azzal a lehetőséggel, amit 2010-ben kapott a választóktól. A hatalomtechnikai tudás itt már nem elég. Kinyílni, építkezni, világot látni és értelmezni, vitázni, párbeszédet folytatni és tanulni kell. Viharos gyorsasággal.” – Feljegyzések Fideszországból (Rajcsányi Gellért)
„A jobboldal tehát, mint ahogy a térségben még oly sok helyen, azokat a politikai erőket képviselte, akik változást akartak, kezdeni akartak valamit az életükkel és nem elégedtek meg azzal az értékhiányos világgal, amit a posztkommunisták berendeztek a számukra.” – Reakciósnak lenni (Schmidt Mária)