Hámozni Angliát
2012. április 07. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Hámozni Angliát

  A vidéki Anglia? Ennek hallatán üde mezőket és ódon falvakat; háromszáz év óta birkák nyírta gyepet és klasszicista villákat; hobbitfejű parasztokat és hóbortos földesurakat képzelhetünk magunk elé. És a képzelet nagyrészt valóságnak bizonyul. Még most, a kétezres években is. Útirajz Közép-Angliából és Walesből.

  Felejtsük el Londont. Anglia rajta kívül kezdődik el. A tízmilliós metropolisz csak a világ fővárosa, brókerek és bevándorlók, popzenészek és turisták Mekkája. Angliáé már egyre kevésbé. Írnak is erről jeremiádokat a brit konzervatív közírók. Doyenjük, Roger Scruton Anglia, egy eltűnő ideál című könyvében ír a régi Nagy-Britannia lassú, de kitartó eltűnéséről. Egy eszmei társa, Peter Hitchens keményebben fogalmaz: The Abolition of Britain (Britannia megszüntetése) című könyve egy majd' 400 oldalas kirohanás a modernitás minden jelensége ellen. Egészen odáig merészkedik, hogy az autóközlekedést kárhoztatja, ami megrontotta az eredeti, idilli tájat. Csakhogy – elnézést kérünk Hitchens úrtól – autó vitte el e sorok hátizsákos íróját és társait is a vidéki Angliába, amit állítólagos eltűnése ellenére is a valaha látott legsűrűbb kultúrtájnak találtak – kelet-európai szemmel.

  Könnyű persze az angoloknak, hiszen egy olyan országban élnek, ahol – a kelet-európai gyakorlattal szemben – utoljára majd' ezer éve járt utoljára hódító, a normann Vilmos. „Nem az élők által megkötött szerződés, hanem az egymást követő nemzedékek közös vállalkozása” – írja a jó társadalomról Scruton a fent említett könyvében, és az állítása maga a kulcs Anglia megfejtéséhez. A több évszázada békében, háborítatlanul éldegélő nemzedékek által létrehozott, organikusan újabb és újabb rétegeket egymásra építő, de a múltat végképp soha el nem törlő mindennapi kultúra és életmód az, ami az angol vidéket egyedivé teszi.

  Annyi módon el lehetne kezdeni Anglia rétegeinek hámozását: válasszuk útirajzunkban az idő útját, a régmúlt emlékeitől a jövő előhírnökeiig. „Far away across the field, tolling on the iron bell, calls the faithful to their knees, to hear the softly spoken magic spell” – a Pink Floydot talán az angol vidék falvai ihlették Time című daluk megírására. Anglia és Wales határvidékén, Shropshire grófságban, távol minden nagyvárostól apró falvak miniatűr templomtornyai jelzik az utat a meredek dombvidék labirintusában. Az egyik legmagasabb dombra kaptatunk fel a nap utolsó fénypászmáiban a kopár fennsíkra. A Bury Ditches kelta földvár 2500 éve őrzi a vidéket: az erdő borította maradványokat a hetvenes években tisztították meg, hogy újra teljes terjedelmükben láthatóvá váljanak a hatalmas körfalak alapjai. A sötétség beállta előtt egyedüli látogatónak gondoljuk magunkat, de az erődítmény közepén egy kerekfejű, helyi fiatalemberbe botlunk, aki törökülésben sört iszik és füvet szív, erősen nézve a lebukó Napba. Filozofikus nyugalmát nem bolygatjuk meg, talán ősapja is itt állt a vártán, a kontinensről érkező betolakodóktól védve saját földjét.

  Ismeretes, hogy a kelta népek vidéke összezsugorodott a történelem viharaiban, viszont az írek és a skótok mellett kevesebbet tudunk Wales-ről. Pedig az Angliát nyugatról határoló félsziget népének is megvolt a maga több évszázados küzdelme a rómaiakkal és az angolszászokkal. Olyannyira, hogy különös nyelvükön Cymry-nek, azaz bajtársaknak hívják saját magukat, Cymrunak pedig az országukat. Bár az angol királyok előbb végvárakkal bástyázták körbe, majd a 16. században végleg az angol koronához csatolták az addig klánok uralta tartományt, Wales a mai napig Nagy-Britannia legelzártabb és legszegényebb régiója maradt. Szinte lakatlan, csak birkalegeteltetésre alkalmas belső területein hullámzó hegyvonulatok tartanak a tengerig. Ahogy átlépjük a tartományhatárt, rögtön zölddé válik az addig télre készülő, elbarnult táj. És rögtön esni kezd az eső. A Cadair Idris hegyein dzsungelként burjánzanak a zöld növények a sűrű párában. Minifelhő képződik a Devil's Bridge (Az Ördög Hídja) nevű helyen is, ahol sötét szakadékba hulló vízesés fölött ível át egy 11. (!), egy 18. és egy 20. századi híd egymás fölött. Nem messze, az Ír tenger partján Aberystwyth kissé nyomasztó, leharcolt halászvároskája és susogós melegítőben slattyogó, egyszerű lakói állják a mindenhonnan érkező csapadék támadásait - főként a sűrű levegőjű, kedélyes pubokban. Caernarvon tengerpartra épült, hatalmas középkori vára és falak közé szorult kis halászfalva már hangulatosabb hely, ahol az 1522 óta nyitva tartó Black Boy Inn fogadóban helyi sört és krumplis halat mérnek megfizethető áron – csak ne verjük be a fejünket a középkori emberekre méretezett plafon gerendáiba.

  A britek egyik zarándokhelye Snowdonia hegysége, amely Anglia és Wales legmagasabb pontja. Különös hegyvidék ez, melynek kopár, szakadékos, szélfútta csúcsai távolról alpesi monstrumoknak tűnnek, pedig valójában a Mátra ligájába tartoznak (1085 méteres a Snowdon csúcs). Mégis hatalmas a jelentőségük, hiszen a turizmus egyik szülőhelyén járunk: a hegység az egyik első úticélja lett a modern világ első ráérő és utazni vágyó embereinek, a 18.-19. századi angol elitnek. Nagy szerepe volt ebben a fényfestő J.M.W. Turner vadromantikus tájképeinek, valamint Coleridge és Wordsworth természetimádó költészetének.

  Amikor felérünk a jobbára felhők borította, de most kivételesen kék ég alatt meredező Snowdon csúcsára, végigtekinthetünk a tengerszemekkel és hegygerincekkel tarkított tájon, el egészen a napfényben tükröződő, távoli tengerig. Eszünkbe juthatnak Wordsworth, a nagy csavargó sorai: „A hegy, a nagy szikla, a mély és sötét vadon s színeik s formáik mind szinte étvágy voltak nekem; mind érző szeretet volt, mely nem kívánt távolabbi varázst, gondolatit; se izgalmat, hacsaknem amit a szem nyújt”.

  Járjuk az utunkat, s hisszük is meg nem is, amit látunk: tényleg a Merry England, vagyis a Boldog Anglia eszményi tájain vagyunk, amely a nosztalgikus angolok szerint talán soha nem is létezett, csak vágyódnak rá? Talán külföldinek kell születni ahhoz, hogy a létező Angliában azt lássa, amit a bennszülöttek már elveszettnek tekintenek. Ott van minden réteg a szemünk előtt. Az évezredek óta szél és eső koptatta walesi hegyek, a Krisztus előtti korból származó földvárak után a Római Birodalom emlékeivel is lépten-nyomon találkozhatunk Közép-Angliában. Bár Róma katonái a hátuk közepére kívánhatták a birodalom távoli, nedves, hideg tartományának őrzését, a latin kultúra megjelenése egyszer s mindenkorra a leendő európai civilizációhoz csatolta a pogány klánok uralta szigetet.

  Róma egyik végvára volt Deva, a mai Chester városa, amely Wales és Anglia határán, a Dee folyó torkolatánál, a mai Liverpool közelében a 20. légió állomáshelye volt.  Chester óvárosát ma is a római eredetű falak veszik körbe három kilométer hosszan, négyszög alakban, s közöttük szorong a nagyrészt ép állapotban megmaradt középkori városmag. A római városokhoz hasonlóan két főutca keresztezi egymást középen. Az itt álló, kopottas kőoszlop tövéből körültekintve megelevenedik előttünk a múlt: egymásra torlódó, fekete-fehér színekben pompázó favázas házak sorakoznak az utcák két oldalán, alattuk pedig árkádok nyílnak, ahol több száz éves üzlethelyiségekbe és füstben pácolt pubokba lehet benyitni. A bámész turistákat mutatványosok és egy rocksztárként pózoló, remekül gitározó dundi kisfiú szórakoztatják. A várfalak sarkában húzódik meg Chester vörös homokkőből épült, tömzsi katedrálisa, a mellette lévő, gótikus káptalanteremben kávézó költözött a boltívek alá.

  De nem csak a világhírű Chester az egyetlen középkori gyöngyszem a vidéken. Anglia és Wales határvidékén egymást érik az angol királyok által alapított végvárak. Shrewsbury, Ludlow és Hereford már kevesebbek által ismert, s ezért meghittebb hangulatot árasztó városkák, távol a Brit-sziget nagy észak-déli tengelyétől. Shrewsbury Charles Darwin városa, egy folyókanyarulat festői dombján húzódik meg, macskaköves utcáin meggörnyedt favázas házak, kandeláberek, szerény templomok és virágdíszes terecskék idézik meg a régi angol regények hangulatát. Ludlow is megér egy sétát: az életminőség fejlesztését célzó, nemzetközi Cittaslow mozgalom tagjaként tényleg egy „lassú város” lett, ahol kiemelten kezelik a helyi hagyományok ápolását, a lokális élelmiszerek, kézműves termékek terjesztését és a jó élet minden apró kellékének elérhetővé tételét. A hangulatos boltok közé Michelin-csillagos éttermek is beköltöztek, amelyekben kiélheti a gasztronómiai hajlamait az, akinek elég vastag a pénztárcája.

  Ludlow-tól délre Hereford városa egy klasszikus agrárvidék közepén fekszik: Herefordshire grófsága az itthon is egyre népszerűbb cider, vagyis az almasör / almabor (kinek hogy esik jól) hazája. Múzeuma is akad itt a cidernek, ahol a régió több tucat házilag készült almaitalát végigkóstolhatja az igazán szomjas látogató. Az eddigi városoknál kissé szegényesebb Herefordban is áll egy gótikus katedrális, amelynek a Mappa Mundi a kincse. Az 1290-ből származó térkép az európaiak által akkor ismert világ és a középkori keresztény szimbolika ötvözete, amelyen a felismerhető országok és városok a mitizált Jeruzsálem körül helyezkednek el körkörösen.

  Innen keletre, Anglia szívében fekszik Stratford, az angol irodalom szívének Shakespeare-nek a városa. Itt született, és a világot jelentő deszkák után ide vonult vissza, immár gazdag emberként a drámaíró, s itt halt meg egy vidám mulatság után 1616-ban. Stratford is hozza a fenti városkák hangulatát, csak itt már reggeltől ömlesztik a buszok a turisták tömkelegét. Az üzletekben Shakespeare-könyvek, -csokik, -kulcstartók, -arcképek tolonganak minden mennyiségben, de a lassan csordogáló, fűzfákkal övezett Avon folyó partján újra fel lehet töltődni a csendben.

  Bájosak az angol városkák – de középkori ékszerdobozokból akad máshol is Európában. Ami az angol vidéket igazi kultúrtájjá teszi, az maga a tatárok, törökök, labancok, nácik és kommunisták által el nem pusztított, városok közötti, érintetlen vidék. „A mi országunk szépségét oly nehéz megfogalmazni, mint amilyen könnyű élvezni. Az egyik vonzó vonása, hogy végtelenül változatos egy kis területen. Nincsenek hatalmas hegyvonulataink, se határtalan síkságaink, se óriási erdőségeink. Csak a sokszínűségünk. Mindenből egy keveset, kis helyre. Gyanítom, hogy mindig tudatában voltunk annak, hogy ez egy kis sziget, mindenhol a tenger közelségében vagyunk. Tudjuk, hogy mindent arányosan, takarosan el kell rendezni egy kis helyen. És úgy érezzük, a természet is mindent a sziget méretéhez igazított.” J. B. Priestley író találó sorait idézem egy 1946-os kiadású The Beauty of Britain útirajzból. E sorok írója pár fontért jutott hozzá egy Shrewsbury-ben található antikváriumban, ami két odvas házikó összes szintjét és szobáját elfoglalja, tele könyvekkel a régmúlt századokból napjainkig, és ahol akkurátusan becsomagolja a használt könyveket a boltjára büszke, derűs boltos asszonyság

  Valójában mindenki örül magának és önnön környezetének errefelé. Derűs a török pincér is egy favázas ház kávézójában: egy jó évtizede hajolgat az alacsony plafongerendák között, de esze ágában sincs visszatérnie Anatóliába. Derűsek a pocakos családapák is, akik két sör között bluest játszanak haverjaiknak a pubban. Derűs a portásnő is, aki „What a lovely day!” („Milyen csodás nap!”) – felkiáltással fogadja előresietve az utazókat a napsütéses őszi égboltra mutogatva, egy zöldellő völgyben álló udvarház előtt. A Stokesay Castle Anglia legjobb állapotban megmaradt középkori udvarháza, amely a 13. századtól állja az évszázadok ostromát. A kompakt kis épületegyüttest a mellette álló kápolnával együtt mintha itt felejtették volna egy kies völgyben, amelyben csak néhány birka kolompolása és a kertész sövénynyíró gépe veri fel a csendet. Sövények… az angol vidéken mindenhol az áthatolhatatlan zöld fal kísér minket, ami elzárja az illetékteleneket a jó angolok Isten utáni legszentebb dolgától, a magántulajdontól. A sövényen túli világ az angol vidék legbelső rétege.

  Mi az anarchia az Egyesült Királyságban? „Kér egy csésze teát?” „Nem.” Ez a karikatúra terjedt el nemrég a neten, fanyar iróniával megfricskázva az arrafelé igencsak élő hagyományt és az ellene irányuló, természetes ösztönökből táplálkozó lázadást. Egy hagyományai nagy részéből kiszakított országból érkezve persze inkább vagyunk érzékenyebbek a tradíció jeleire. A városok és falvak között a századok óta változatlan utak vonalára van kényszerítve az utazó. A mindent lehatároló sövény nélkül nincs angol vidék. Az Anglia és ezen keresztül a világ történelmét meghatározó, 16-18. századi bekerítések felparcellázták a tájat: a sövények ma is áthatolhatatlanul, mégis emberléptékkel őrzik a földdarab és minden más tulajdon szentségét. Hiába van összezárva egy szűkös szigeten hatvanmillió ember, a saját földdarab iránti vágy ott él mindenkiben.

  Egyes nagyvárosi körzetektől eltekintve Nagy-Britanniát megkímélte a világháború utáni, társadalomtervezői ideológiákat képviselőt lakótelep-építési hullám. Ahogy az közismert, a városokra inkább a sorházak a jellemzőek: végtelen soraikat lehet egy kissé egyhangúnak találni, de minden apró házhoz tartozik egy kis kert, benne egy fával vagy veteményessel – vagy betonplaccal a családi autó számára. A lényeg a földbirtok megléte. Az angol vidéken felső vagy külső beavatkozás  nélkül alakultak ki a birtokok, sok helyütt évszázados formájukban megőrizve a táj szerkezetét a tanyáktól a lordok nagybirtokaiig. Az organikus fejlődésnek köszönhetően pedig nem pár évig tartó divathullámok alapján építkeznek arrafelé, mint a mai Magyarországon: a vörös téglafal, a fehér fal és ablakkeretek és a barna vagy fekete faszerkezetek színeiből áll össze az angol vidéki települések képe, a faluszéli házikóktól az arisztokrata villákig a sövények mögött.

  A sövényeken persze át lehet látni: hiába autózunk harmad- vagy negyedrendű utakon, hol egy családi háznak használt I. Erzsébet-korabeli uradalom, hol egy térképeken nem is jelölt, titkos magániskola klasszicista palotája bukkan elő a rendezett falvak között. Aki pedig olvasott vagy látott Jane Austen-műveket, az tudja, miként is néznek ki az igazi angol nagybirtokok. Csillagtúránk szálláshelye (ami a környék legolcsóbb szállása volt), nagy szerencsénkre épp egy ilyen nagybirtok egykori gazdasági épületében volt. A birtokos család megtartotta magának a harmonikus téglavillát, de mögötte, ahol egykor nyilván lovakat és disznókat tartottak, önellátó apartmanokat alakítottak ki az arra járó utazóknak a bájos házikókban. A kötelező angolpark, tóval, patakkal és gyeppel is nyitva áll az ott lakók előtt. Az angol tájon, bármerre is járunk, felbukkannak a kisebb-nagyobb kastélyok, amiket – barbár megszállók híján – soha nem alakítottak át vizeldének vagy istállónak. Az egyik legnagyobb angol kastély a Chatsworth House, a Peak District dombvidék ékszere. A 20 kilométeres átmérőjű park közepén álló, barokk és klasszicista hatásokat tükröző kastély ma is Devonshire hercegének tulajdona, de pompás teremsorát, Dürertől Tizianóig terjedő galériáját és idilli kertjeit megnyitotta a látogatók előtt.

  A szélfútta, kopár Peak District csúcsairól éjszaka már látszódnak egy teljesen más világ, az angol iparvidék, Manchester, Sheffield és a többi város fényei. „Mindenfelé, amerre csak ellátott a szem messze távolságba, magas kémények torlódtak egymás mellé, s unalmas, csúf soruk, mint nyomasztó álmok réme okádta a füst dögvészét, elsötétítve a fényt, s megrontva a búskomor levegőt” – írta egykor Dickens az ipari forradalom Fekete országnak nevezett bölcsőjéről. Az egymásba érő nagyvárosok már nem a régi rémregények koromba és ködbe burkolózó lélektemetői, de a mai kipucolt, bezöldített állapotukban sem nyújtanak sok látnivalót az utazóknak. Nem csoda, hogy a helyi fiatalok is a zenébe ölték szabadidejüket: sokszor innen indulnak – London közvetítésével – a popkultúra újabb és újabb hullámai. A legnagyobb hullám persze maga a Beatles volt.

  A Mersey torkolatában fekvő Liverpool, az iparvidék tengeri szája sokat köszönhet a popzenésznek állt szülötteinek. Ha nincsenek Lennonék és nincs a Liverpool FC, akkor a város ma nem büszkélkedhetne sok  mindennel a látogatók előtt. Az ipari termékek hajóra rakása mellett a gyalázatos rabszolga-kereskedelemből meggazdagodott város nagy része elpusztult a háborúban, a németek bombázásai következtében. A belvárosban a néhány megmaradt birodalmi középület és jellegtelen irodaházak között még ma is találhatóak gyommal felvert, üresen tátongó grundok. Az utóbbi évtizedekben felújított folyóparti sétány modern intézményei, mint a kortárs művészetből remek keresztmetszetet bemutató Tate Liverpool mellett csak a kikötői klubnegyed nyújt izgalmakat. Máig üzemel a Beatles őskorszakának helyt adó Cavern Club: vasárnap este pár tucat jókedvű ember táncol egy fiatal gombafrizurás zenekar karcos beatzenéjére a pinceklubban, mintha 1961-et írnánk. Angliában minden csak annyira változik, amennyire szükséges.

  „Britannia az egyetlen szűz egy megerőszakolt kontinensen” – írja a már idézett Peter Hitchens, a harcos konzervatív író. Tudjuk és ismerjük, a sok jó mellett Nagy-Britannia mennyi rosszat is hozott a világnak a történelem során – mint minden nagyhatalom. Az elszántan és aggódva őrzött angol óhaza vidéke azonban még ma, részben már sérült állapotában is példa maradhat ember és természet; táj, történelem és mindennapi kultúra egészséges harmóniájára.

*

  A cikk először a Magyar Nemzet Napos Oldal rovatában jelent meg.

  Fotók: Jacek, Regi, RG.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr54336937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Prof. Dr. Simon Templar 2012.04.07. 11:37:44

@Kandeláber: Egyszer majd oda szeretnék eljutni, ahol a Hegylakót forgatták, na az teljesen elvarázsolt:)

Dr. GGG77 2012.04.07. 11:55:23

Az olasz vidéket már volt szerencsém járni, a brit a másik, amelyikre igazán vágyok.

Alfőmérnök 2012.04.07. 12:25:17

Regi RG csaja, vagy Jacek Regi lövője?

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.04.07. 14:01:48

@Prof. Dr. James Onedin a naviatika elismert tanára: mit úgy csináljuk, hogy egy pár barát összeáll, fapadosra jó előre megveszi a jegyet (ez esetben Lutonra), és máris ott vagy a vidéki Angliában, csak nem Londonnak veszed az irányt. Ha 4-en, 5-en, esetleg még többen béreltek autót a reptéren, minimális lesz az útiköltség. Szállás ügyében meg a Google Maps-t kell használni, a legeldugottabb környéken megkeresitek a legolcsóbb szállást, hiszen autóval mindenhová el tudtok jutni. Mi legolcsóbbnak egy klasszikus vidéki birtok istállójából átalakított helyes kis szállást találtunk egy angolpark közepén, átlag balatoni árakon üzemelt. kaját-piát pedig városszéli szupermarketekben érdemes beszerezni, alap dolgok kb 1,2-szer, 1,5-ször drágábbak, mint itthon.

Gandalf Garaboncias 2012.04.07. 14:48:11

"Bár nagyon szeretem és csodálom a kis ösvényeket, a bokrokat és a susogó fákat, mégis leginkább a nyílt terek melengetik meg a szívemet. A szívem még mindig ott időzik a magas, köves, kopár vidéken, a gleccser-hagyta törmelék és hegyomladék között, azon a vidéken, amely a vékony, jeges víz hangjai ellenére is néma. Szellemi és művészeti szempontból persze az ember nem élhet csak kövön és homokon. De én ugyanúgy nem élhetek csak kenyéren, ha nem lenne csupasz kő, úttalan homok, háborítatlan tenger. Akkor mindazt, ami zöld, éppúgy meggyűlölném, mint egy daganatos kinövést."

fűzfavirág 2012.04.07. 14:58:55

ergé, nagyon élveztem :) Anglia gyönyörű. Én Sussexet ismerem legjobban (Petworth Castle, tele fantasztikus Turnerekkel), de a legszebb a Cotswolds, apró falvak, dombok, folyócskák kusza halmaza, meg a Tóvidék.
Na tessék, megint oda kezdek vágyakozni, pedig idén Dublin van tervbe véve, ha sikerül.

MézesRozi 2012.04.07. 15:43:24

@Kandeláber:

Skócia tényleg vadabb sokkal.

trey82 2012.04.07. 16:01:49

nade finom pogacsa van-e ott?

mert mit er a gyonyoru taj a nelkul

MAti 2012.04.07. 16:28:50

Ez egészen csodás útleírás, élménybeszámoló volt.
Minden elismerésem az írójának is: lelke van meglátni azt, amiért odament... és helyenként egészen irodalmi stílusban fogalmaz.
A képek is illeszkednek hozzá, tisztelik és szeretik a tájat.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2012.04.07. 16:31:19

Végre szép képek a Mandineren. Kár, hogy oldalt az a sok gnóm pofa keretezi. Bár, talán felfoghatók gargoyle-oknak.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 16:39:39

Én Bristolban élek, egyelőre még nem nagyon volt lehetőség, hogy a környéket felfedezzem. Mondjuk Wiltshire-be járok dolgozni, ez ugye a druidák meg a gabonakörök hazája :D

Wales viszont itt van egy nagyobb kőhajításnyira, mindig is szerettem volna eljutni. Talán majd a nyáron, ha szabadságon leszek.

Tényleg nem jók az angol nők, és ezt festékszóróval próbálják meg elrejteni :)

J.László 2012.04.07. 16:49:09

@Gee Halen:
Melyik egyetemre jártál?

stim 2012.04.07. 17:03:08

@takács bálint: Budapest rengeteg mindent importált az itteni egyesült királyságból, elég ha átugrasz Bécsbe és déja vu-d lesz folyamatosan, ami nem véletlen. A hősök tere német áthallás, Vajdahunyad vára összegzés a történelmi Magyarország különböző stílusú épületeiből Vajdahunyadvárától Jákon keresztül még sorolhatnám ha eszembe jutna... Alapvetően nagyon sok barokk templomunk, épületünk van ami az akkori korszellem volt, ilyenformán rövidlátásra utal mindezeket nem észre venni.

A Nyugati pályaudvar egy Eiffel gyöngyszem, a Zeneakadémiát nem csak hangversenyek miatt érdemes megnézni és ha a zenét is idevesszük Bartók és Kodály gyűjtötte össze szépen, bőségesen a zenei emlékeket a Kárpát medencéből mai szlovák, román és egyéb területekről is. Néha az előítéletek beszűkítik úgy az ember szellemi horizontját, hogy már azt se látja ami mellett minden nap elmegy...

stim 2012.04.07. 17:09:44

... a cikket nem olvastam végig de a képek szépek:)

J.László 2012.04.07. 17:11:47

@stim:
Mit importált Budapest az itteni egyesült királyságból?

RedRum 2012.04.07. 17:14:20

Jó volt kicsit nosztalgiázni, én is errefelé kirándultam sokat.
Ezt magyarázom én is az angolul beszélő munkatársaknak, amikor ide szervezem a túráikat, ok, hogy a repülő Budapestre repül, meg 3-4 napra jönnek, de Budapest pont úgy nem Magyarország, ahogy London nem Anglia (Wales, Skócia...) ezt legalább pont úgy megértik, mint mi.....aztán persze meg sűrű elnézések a marginálisan tolerálható "baksis"-leső honfitársaink miatt.

ANTI-SQUIRREL 2012.04.07. 17:28:14

@J.László: Na erre en is baromira kivancsi lennek!
6+ ev alatt meg a nyomait sem fedeztem fel.
- Vizcsap(nem keveros)
- Lampafoglalat(Nem Edison, bajonett)
- Kozlekedes(masik oldalon)
- Lampakapcsolo(a fel az le)
- kaja(ezt nem irom ide, mert meg kitiltanak)
- Divat(na olyan itt nincs)
- Epuletek ==>> Stilus nulla, minden ossze-vissza epul. Se egy gipsz stuko, se egy spalettas ablak vagy erkely a hazakon. London ugy nez ki, mint az emberek benne. Minden kontinensrol egy sajat darab egy sajat kis foldresz osszegyurva egybe.

Persze ez csak sajat velemeny a varosrol. BP.-nek soha nem fog a nyomaba sem lepni es nem azert mert a sajat jobb. Pl. Parizs nagyon szep, na az hasonlit BP.-re eleg eroteljesen.
De nem London vagy barmi mas Angliabol.

J.László 2012.04.07. 17:32:54

@ANTI-SQUIRREL:
Ezért kérdeztem magam is. Elélveznek egyesek a világot kifosztó "Egyesült Királyságtól".

Hertelendi 2012.04.07. 17:49:19

@Stefánia kisasszony: "A europid rasszon belül az angolok a legrondábbak."
Bocsi, de ki kell, hogy javítsalak...a legrondább te vagy!
Kár, hogy a hülyeséget nem említetted, mert ott is te vezetsz!

J.László 2012.04.07. 17:56:30

@Stefánia kisasszony:
Kedves Stefánia Kisasszony.
Engedje meg, hogy a legnagyobb elismerésemet fejezzem ki.

baliquez 2012.04.07. 18:01:05

Ah, a leendő Európai Iszlám Köztársaság zöldellő lankái bizony gyönyörűek. Mindre jut majd mecset.

J.László 2012.04.07. 18:03:18

@Hertelendi:
Te tőröl metszett liberális fasz.

takács bálint (törölt) 2012.04.07. 18:10:20

@stim:
mit importált, hanem mit importál? de lényegtelen, hagyjuk.

Hertelendi 2012.04.07. 18:10:37

@J.László: te lökött!:))
Stefánia kisasszony egy büdöslábu parasztgyerek, ráadásul olyan mocskos a szája, hogy még te is elbújhatsz mellette

J.László 2012.04.07. 18:13:13

@Hertelendi:
Erről beszélek. Engem úgy neveltek annak idején, hogy a lumpenproletariátus a világ vége. Akkor tényleg nem nagyon tudtam, mi az, de most már tudom.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2012.04.07. 18:14:53

Anglia és a megőrzött természeti értékek...
Alultáplált, képregénymániás értelmiségiek számára, Dickens-i értelemben, talán. A valóságban az állítás nem más, mint, romantikus kisleányok elég kacagtató képzelgése.

Nagy-Britannia egész területe egy óriási nemesi birtok, mesterkélt összeollózása nemlétező mesevilágok, és az aktuálemberek kulturális mániájának.

A letarolt, mezsgyésített, gyeppel gazdagon borított és a folyamatosan, úgymond "ápolt" táj nem más, mint magyar nóta. Köze sincs a népdalokhoz.
Az ipari forradalom elintézte az ország erdeinek nagy részét, ezért lett ilyen óceánikus szavanna jellege. Ahol hagyták, az istenadta vadon visszavett, amit tudott, ám a 60 millió kenyérpusztító erre igencsak kevés lehetőséget hagy ill. hagyott.
Ettől függetlenül szép, bár ez a kifejezés nem jelent semmit. Mondjuk inkább úgy, a közízléshez hasonuló, a szélsőséges kitüremkedéseket kerülő tájék.
London viszont maga az emberiség. Na annak vannak rétegei, bár a természethez semmi közük.

ebfül 2012.04.07. 18:22:13

@rajcsányi.gellért (ergé):

Hehe, az Ironbridge kimaradt, nem illett bele a koncepcióba?

A "saját földdarab iránti vágy" az örökös bérlők hazájában csak mostanában válik céllá. Hódító Vilmosnk köszönhetően a legtisztább hűbéri viszonyok itt alakultak ki, mind a mai napig érezhetően.

(A keverő csaptelep és a metrikus rendszer elleni harc kimaradt. :-)

ebfül 2012.04.07. 18:27:24

@Stefánia kisasszony:

"Egyébkén a Londoni Egyetem akadémikusai által végzett genetikai kutatásokból kiderült, az angolok fele valójában német."

Ami ebben meglepő, hogy csak a felük "német".

(Angol, szász, jütt: mind onnan jött)

J.László 2012.04.07. 18:30:01

Mióta nincs gyarmatbirodalom, azóta az autóikat is a németek gyártják.

Tapogatott Kukorica 2012.04.07. 18:45:22

@Atisz: genetikailag az angolok (nem a britek!) 95%-a kb. 10 ezer eve erkezett a francia partok menten felfele, egyenesen... Baszkfold iranyabol :) Ahogy tunt el a jeg, mentek eszak fele.
Angolszaszbol alig 5% van (genetikailag) az orszagban, akik a mai Eszak-Nemetorszag iranyabol erkeztek.

Summa sumarum, minden angol csajban sok spanyol ver folyik, igy a legtobb angol csaj jol nez ki! :D

A cikk amugy eleg jo, tetszik a sok kep is. :)

J.László 2012.04.07. 18:59:30

@Gee Halen:
Ott is van egyetem?
Azért kérdeztem, mert olyan "liberális értelmiségi" a hozzászólásod.

Várúr 2012.04.07. 19:13:11

Az írást élvezettel olvasgattam.
Jók a fotók is.
Kösz.

bunko_jobbos 2012.04.07. 19:22:05

Puszta irigységből rendelek oda év orosz megszállást. :-))

bunko_jobbos 2012.04.07. 19:22:35

Puszta irigységből rendelek oda 40 év orosz megszállást. :-))

bunko_jobbos 2012.04.07. 19:26:11

Puszta irigységből rendelek oda 40 év orosz megszállást. :-))

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 19:36:59

@J.László: Erről most nem tudom eldönteni, hogy pozitív vagy negatív értelemben érted.

Visszatérve az angolokhoz, amit még észrevettem, hogy nem nagyon gyakorlatiasak. Sokan szidják a magyar bürokráciát, pedig...

Pl. tök idegesítő, hogy MINDENT telefonon lehet, és gyakran KELL is eintézni. És sokszor csak egy vonal van, így az ember napi 43-szor hallgatja végig ugyanazokat az ajánlatokat, hogy aztán ne kapcsoljanak senkit, csak hogy újra feltölthesse az egyenlegét utána.

A volt főbérlőnknek kb. 3 hónapon keresztül hozták az Internetet, mert a szolgáltató beszerelője egyszer sem talált oda. Ami azért vicces, mert nekem Magyarországról autóval, GPS nélkül elsőre sikerült.

Vagy ott volt amikor bankszámlát kellett nyitni anno. Kellett ehhez ugye valami lakcímet igazoló dokumentum (proof of address, a továbbiakban PoA), ebből akkor csak egy volt. Első bankba bementünk, ott azt mondták, hogy ez nem elegendő. Bementünk a másodikba, ott azt mondták, hogy hogyne, ez tök elég, pár perc, kapjuk is a számlaszámunk, a kártyákat majd postázzák egy hét múlva, és a kezünkbe nyomtak két, névre szóló, vastag borítékot. Fel se nyitottuk akkor, hanem mentünk a munkaközvetítőhöz pár nappal később, és ott derült ki, hogy lóbráner volt benne, nem bankszámlaszám. Általános prospektusok. Megyünk megint a bankba, hogy akkor mi is a számlaszámunk? Izzadnak, kattognak a billentyűzeten, nem vagyunk a rendszerben. Mert nincs PoA. Bemutatjuk tök ugyanazt az egyetlen dokumentumot mint előtte, most már oké minden, pár nap múlva küldik a számlaszámot, utána meg a kártyákat.

Erre a hét vége fele jön egy nyomtatott POSTAI levél, hogy nem tudnak nekünk számlát nyitni, mert (figyelem!) nincs elegendő PoA. Ekkor már virtuális cigánykerekeket hánytam, és óbégató toporzékolással rohantam körben a szobában a hajamat tépve a hülyeség ilyen fokú megtapasztalásán, de az újabb fordulat az volt, hogy mindezek ellenére két napon belül megküldték a kártyákat.

Most ezen igazodjon ki az ember.

J.László 2012.04.07. 19:47:32

@Gee Halen:
Nagyon régen tudtak gyarmatosítani. Régen tudtak rockzenélni. Thacher és Blair óta nem tudnak semmit. Talán buborékokat fújni tudnak, de az sem jött össze.

trey82 2012.04.07. 20:13:24

@Gee Halen: epp most ismertem meg egy bristoli (eredetileg blackpool-i) lanyt, lehet elmeselem ezt neki

trey82 2012.04.07. 20:14:35

@J.László: ezzel szemben a magyarok mit tudnak?

hallgatunk te turbomagyar

J.László 2012.04.07. 20:16:30

@trey82:
Proli liberális köcsögök. Száz éve azok vagytok.

trey82 2012.04.07. 20:21:49

@J.László: koszonom a kimerito listat

nem tudsz szart sem te genetikai hulladek

J.László 2012.04.07. 20:24:01

@trey82:
Nagyon szívesen.
A genetika a nácik terepe. Rosszul tudok valamit?

pöcögtető 2012.04.07. 20:27:31

@Stefánia kisasszony:

Mondod te, kis görbe lábú mongoloid lumpen ,inkább kotródj vissza oda ahova való vagy : Belső-Ázsiába.

J.László 2012.04.07. 20:29:24

@pöcögtető:
A kurva anyádat. Bocsánat. A tetves büdös kurva anyádat.

pöcögtető 2012.04.07. 20:36:28

@J.László:
Na vigyázz a szádra gyerek!!!Mocskolódni csak a szabadszájú libsi-prolik szoktak .Libsi-proli vagy-e ?

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.07. 20:40:55

Jártam már egy párszor arrafelé, és azt gondolom, hogy a britek (és nem csak az angolok) valóban egy külön állatfaj. Bármikor elmennék oda, ha ott vagyok rettentően élvezem az "angol vidéket", de az idilli felszín alatt sajnos kicsit keményebb a dolog. A lakás/lakhatás veszett drága, és nem csak k-eu-i szemmel. Veszel valamit, és a mortgage-et fizetheted egész életedben, de még az unokádnak is marad. Ha nem "fussa" jobbra, és kint laksz a halál izéjén egy bérelt lakásban, akkor az nagyon idilli, de esténként túl sok lehetőséged nincs. Tévé, vagy kocsma. A mozi messze van, a hangverseny, színház szintén, de még rohadt drága is. Ha kint vagyok a barátoknál egy-két hetet, minden este elélvezek a látványtól (ülsz egy György-korabeli udvarház teraszán, és nézed, ahogy a durván zöld mezőn legelnek a tehenek a több száz éves tölgyek alatt, miközben az angol rózsák fölött megy le a nap), de azért valahol érzed, hogy ez 365 napon át nem program. És akkor elkezded megérteni, miért lesz 10-20 év alatt mindenki valamilyen mértékben alkoholista az ilyen helyeken. Szóval olyan, mint Claudia Schiffer: szép, szép, de otthonra nem kéne!

cukorrépa 2012.04.07. 21:45:49

@Csokis:

valahol egyetértek. elképesztően drága a lakhatás, és nem lehet véletlen, hogy minden második angolszász az alkeszek szintjén iszik. valami a felszín alatt nem smakkol.

egyébként meg: mocskos szerencsések az angolok a demokráciájukkal, és veszett szerencsétlenek a ködös-esős-szeles időjárásukkal.

és igen, durván BELTENYÉSZET. kivéve, akiknek az anyja/apja paki és egyéb bevándorló, akik hoztak egy kis vérfrissítést.

jól fizető állásban 4-5 évet kibírnék, de nem maradnék egy életre.

cukorrépa 2012.04.07. 21:47:12

@pöcögtető:

te beteg vagy. menj, alaposan kúráltasd vagy kúrasd magad.

just a friendly advice... ;)

takács bálint (törölt) 2012.04.07. 21:49:46

@Almaleves:
magyar nóták alapja a szlovák népzene.
nem tűnt fel, hogy mennyire szlávos mind?

trey82 2012.04.07. 21:51:45

@J.László: a genetika a tudomany terulete te agymosott kis suttyo

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2012.04.07. 21:52:51

@Stefánia kisasszony: Az az igazsag, hogy ez max az orszag eszaki es nyugati felere igaz. Marmitn Nagy-Britannianak. Merthogy maga Anglia a legkevesbe sem esos, vagy kodos.

J.László 2012.04.07. 21:56:51

@trey82:
A genetika a magukat Isten választott nemzetének nevező nyomorultak területe. Ha ti bedőltök nekik, az a ti bajotok. Ezért nem kéne másokat fikáznotok. Fikázzátok Isten választott nemzetét.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 21:57:07

Ehh, a színvonal megütötte a magyar-magyar csúcstalálkozók sokévi átlagát.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2012.04.07. 21:59:08

@cukorrépa: Nyaron spec tok jo, hogy nem fo meg az ember, mikor dolgozni megy. Szel, na az viszont szinte mindig van.

@Gee Halen: Nekunk LLoydsnal elsore nyitottak . 4 nap mulva a kezunkben volt a bankkartyank. Nem tudom, a te torteneted mikori, vagy csak mi voltunk szerencsesek.

J.László 2012.04.07. 22:02:54

@Gee Halen:
Hogy néz ki egy magyar-magyar csúcstalálkozó?

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.07. 22:03:24

@cukorrépa: London tele van jobbnál jobb nőkkel, mert ott volt és van vérfrissítés, és gondolom ez lassan "leszivárog" mindenhová. Éljen a multikulti! :-)
És az időjárás ne tartson vissza. Kiegyenlítettebb, mint itthon, a +25 már kánikula, a -5 már Szibéria, és nem olyan rettenet az eső. Két órára lebontva adják az időjárás előrejelzést, elég pontosan, és szépen tudod tervezni a programjaidat. Esősebb, mint itthon, de nem durva, egyszerűen nincsenek akkora aszályok nyáron sem, mint itthon. (Na jó, két éve volt, durva volt látni, hogy a Tower környéke tök sárga, a Hyde Park meg még az sem, mert a fű roncsait is kitaposták. De azért nem ez az általános.)
És vannak barátaim, akik maradtak (már most látszik, hogy nyugdíjasnak sem fognak hazajönni) mert úgy megszokták, hogy nem tudnának visszaszokni az itthoni megoldjuk okosba' világba.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2012.04.07. 22:03:49

@ANTI-SQUIRREL: Az uj epitesu epuletekben mar keveros vizcsap van (nalunk is, pl.)
A bajonetzar is kezd kimenni a divatbol, szinten uj epitesuben mar e27-t , gu10-t raknak.
A kifele nyilo ablakokat nem emlitetted, pedig horror takaritani, szerencsere szinten az uj epitesu lakasoknal ez mar valtozik.
A Regent street pedig abszolut hozza az Andrassy hangulatat, kinezetet.

takács bálint (törölt) 2012.04.07. 22:03:57

@RedRum:
magyarország tájegységei nincsenek kellőképpen kitalálva. a hagyományok össze-vissza keveredtek. nincsenek tartományi parlamentek. a balatonnal látványosan nem tudunk mit kezdeni. statisztikai értelemben sincs balaton régió például. na, de ez offtopic.

J.László 2012.04.07. 22:07:53

@tildy:):
Szerezz be egy magyar billentyűzetet. Biztos kurva nagy fejnek tartod magad, hogy magyarul sem tudsz, holott valószínűleg magyar anya nevelt. Vagy próbált nevelni, de nem jött össze. Ez nagyon "gáz".

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2012.04.07. 22:09:37

@Csokis: Londonban az atlagos csapadekmennyiseg megegyezik a Magyarorszagival:) 600-700mm , per ev. Ellenben gyakrabban esik , de keveset.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 22:10:38

@Csokis: Így van, az időjárás nekem áldás volt. Mondtam is az angoloknak, hogy tök jó itt az idő, ők meg úgy néztek rám, mintha éppen bajuszt rajzoltam volna a királynőnek.
Ment ám a jajvezékelés télen, hogy HÓ, HÓ, aztán egyszer volt olyan hó, amikor azért a kelleténél lassabban hajtottam a nyári gumikon.
17 fokban mindenki félmeztelenül fetreng a parkban.

De azt fel nem tudom fogni, hogy a nyáron minden csaj prémes csizmában és ujjatlanban mászkált, télen meg garbóban meg papucsban.

A srácok decemberben, még éjjel is pólóban, rövidgatyában mentek vissza a boltból sörrel.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 22:14:21

@tildy:): Igen. Otthon ha elkezd esni az eső, akkor nagy cseppekben és sokáig, utána meg sokáig nem. Mer' itt van olyan, hogy egész nap felhős, és ilyen szúrkálós izé esik. Öt percig. Aztán tíz percig nem. Aztán megint esik nyolc percet. Aztán megint nem. És ez így megy egész nap.

J.László 2012.04.07. 22:18:34

@Gee Halen:
Ti nem olyanok vagytok, mint az angol fociválogatott? A fele nigger. Külön ünneplik a győzelmet, mert az angol nem áll le egy niggerrel vagy pakival.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.07. 22:22:12

@Gee Halen: Skóciában ezt addig tökéletesítették, hogy egész nap szemerkél valami, amiről nem lehet eldönteni, hogy ködszitálás, vagy eső. Nem áztat, csak párásít. (Pont annyit ázol, amennyit száradsz, ahogy a barátom fogalmazott: pezseg a lég.) Eleinte esőkabátot vettünk, az ránk rohadt. Aztán ernyőt, azzal hülyének néztek. Aztán behúztunk egy mill shopba, vettünk egy-egy leértékelt, vékony, nyári gyapjú pulóvert, és rájöttünk miért hordják ezt.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.07. 22:23:58

@Gee Halen: Amit nem tudok soha megérteni, az a "keménységre nevelés". Kiskölök koruktól rövid gatya, meg egy szál trikó, oszt' csodálkoznak, hogy 30 felett mind reumás.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 22:28:58

@Csokis: Jaj, ne is mondd. Amikor márciusban a kiskölykök a szökőkútban pancsolnak...

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.07. 22:33:19

@Almaleves: Jó, ha az ember eleje-vége-közepe sorrendben olvas, mert még véletlenül sem zavarják az előzmények. :-) Szóval ez egy kurva jó -és sajnos pontos- összefoglaló volt. Az angol vidék olyan, mint az angolkert. Szép adottságú vadonnak tűnik, közben hetven kertész igazgatja kétszáz éve, hogy ilyen természetesnek tűnjön.

vuvuvu2 2012.04.07. 22:46:42

a szigetlakók genetikájához néhány adalék: lehet hogy sokan hajóztak fel baszkfökdről 10 ezer éve, de aztán a szigetlakók jó sokáig belterjesen éldegéltek, mígnem jöttek a vikingek i.sz. 500 után, akik elég sok helyit kivégeztek. eztán a vikingek közül sokan letelepedtek és keveredtek a helyiekkel, ebből alakult ki az angolszász népség. majd jöttek a normannok 1066-ban akik egy idő után szintén keveredtek némileg a helyiekkel. ezt követően azonban, az elmúlt 1000 évben, túl sok friss vér nem érkezett a szigetre. a genetikai frissülés az elmúlt évtizedekben kezdődött, a volt gyarmatokról és egyéb helyekről idejött lakosok kis mértékben keverednek a helyiekkel. azért kis mértékben mert még mindig nem jellemző hogy túl sok vegyes pár lenne. egyébként hollandiában is ugyanez a helyzet, északon ránézel arcokra és hihetetlenül lejön hogy mennyire belterjes bagázs. megjegyzem sok tipikus betegséggel is küzdenek a hollandok, valszeg a belterjesség miatt (pl. cukorbetegség mint olyan vagy ekcéma amelyekben barátaim családjában többen is szenvednek távoli rokonként is, a genetkiai örökség miatt, és nem egyedi esetről van szó). a hollandoknál is a gyarmatokról érkezettek jelentik a vérfrissítést. nem is tudjuk, hogy mi magyarok milyen szerencsések vagyunk a jövés-menések miatt ami itt zajlott az elmúlt 1000 évben! nemcsak mert nem nézünk ki úgy mint az átlag angol vagy átlag holland, hanem mert genetikailag vegyesebb a lakosság.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.07. 22:51:57

Pár éve egy nyelviskolában tanítottam otthon, volt egy idősebb tanítvány (innen üdvözöllek Géza, hatalmas arc vagy), aki egyszer valami teljesen logikátlannak tűnő nyelvtani elem után érdeklődött az angol nyelvben. Én hosszasan magyaráztam hogy így, meg úgy, de végül be kellett vallanom, hogy a rövid válasz lényegében a "csakmert". Erre pislogott kettőt, majd csak legyintett:

"...szigeten laknak..."

Azóta ezen röhögök, és ebben tényleg nagyon sok igazság van összesürítve.

trey82 2012.04.07. 23:03:51

@Gee Halen: en emlexem 2008 telen a ho teljesen megbenitotta Londont, az oxford street-i irdodankba napokig senki nem tudott fizikailag bejutni.

ez most megismetlodott par honapja, tehat az angolok megadjak magukat ha ho esik, mindig "meglepodnek" es felkeszuletlenul eri oket. furak kicsit

J.László 2012.04.07. 23:20:56

@Gee Halen:
Az ilyenek jól tették, hogy elmentek harmadosztályú szolgálóknak.

ebfül 2012.04.08. 02:43:33

@Tapogatott Kukorica:

"genetikailag az angolok (nem a britek!) 95%-a kb. 10 ezer eve erkezett a francia partok menten felfele, egyenesen... Baszkfold iranyabol :) Ahogy tunt el a jeg, mentek eszak fele.
Angolszaszbol alig 5% van (genetikailag) az orszagban, akik a mai Eszak-Nemetorszag iranyabol erkeztek."

Ezt (a ...ságot) honnan szoptad?

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.04.08. 10:17:27

@J.László: Mármegint rébuszokban fogalmazol: kik azok az "ilyenek"?

Otthon minden rendben? Család?

fremskritt (törölt) 2012.04.08. 11:50:22

@takács bálint: azt remélem egyszer észreveszed, hogy a saját kis ki-tudja-honnan összeollózott ideológiád egyes pontja is kegyetlenül ellentmondanak egymásnak.

takács bálint (törölt) 2012.04.08. 12:29:07

@Fremskritt:
a kegyetelen sokból mondj 1 ellentmondást.

fremskritt (törölt) 2012.04.08. 13:02:11

@takács bálint: elég egy is, ha borítja az egészet. azok a "régiók", amikről te beszélsz, régen királyságok, hercegségek, fejedelemségek, városállamok voltak, többé-kevésbé önállóak voltak századokon át, és nagy részük most is az. nem azért mert "kitalálta" őket egy régiófejlesztő tervhivatal (vagy nem tudom kinek kéne kitalálni őket), hanem mert így alakultak ki, mondhatni szervesen.
a mai Magyarország területén nincs ilyen egység, a középkorban voltak, például délen egy ideig a bánságok, vagy később Erdély, független országként (akkor is ha le kellett paktálnia az erősebbekkel). Horvátországot is ide vehetjük, ha nem szűnik meg a középkori magyar állam, egy olyan kis régiója lenne amiről te álmodozol. de arról mintha megfeledkeznél, hogy ezek a területek mind a mai határainkon túl vannak. ami maradt, azon semmit se lehet kitalálni, nem sokkal nagyobb mint egy olasz, vagy német tartomány.
egyszer, egy hasonlóan gondolkozó ismerősömnek (bár ő akkor neki az szdsz és krugman tanai voltak a mániája) feltettem a kérdést, hogy a magyarországnyi Bajorországot (ami ködképei között régióként egzisztált) nem kellene-e régiókra osztani, és a kis Észtország, a kétmillió lakosával, maradhat-e egyben, van azt is fel kell szabdalni. nem válaszolt, nagyon részeg volt már. remélem te megteszed.

bunko_jobbos 2012.04.08. 13:59:13

"Hiába van összezárva egy szűkös szigeten hatvanmillió ember, a saját földdarab iránti vágy ott él mindenkiben."

Na, akkor ezt a romantikus (oh, az angolok) badarságot tisztázzuk egy kicsit!

Az úgy volt, hogy hirtelen nagy lóvé volt a textiliparban. Ez olyan technológiai izé, ami miatt szokott minden változás történni a világban. Szóval emiatt nagyon megérte a birkatartás, csak ott volt a sok szutyok népség, azzal kellett valamit tenni. Ugyanis a legeltetéshez töredék annyi emberre van szükség, mint a földműveléshez. De ezek a mocskos parasztok meg nem értették ezt és mindenáron ragaszkodtak a földjükhöz. Egyszerűen túl sokan voltak az új technológiához. Ekkor találták ki a "bekerítés" jogi trükkjét, hogy elvegyék tőlük a földet. És ekkor vezették be, hogy koldulásért halálbüntetés jár. Egyszerű, nem? Ha túl sokan vannak az emberek, akkor csak ki kell őket irtani, aztán megy is a biznisz.

Ezért van az, hogy Európában NagyBr él a legtöbb ember városokban, és ezért nem ismersz egyetlen angolt sem, aki ismerné a régi angol ételeket, csak hamburger meg fish and chips megy náluk. És ezért lehet a magántulajdonhoz való ragaszkodás ilyen foggal-körömmel típusú. Megjegyzem, hogy a külön vallás alapítása sem a király nagy házasodási vágyának volt köszönhető, hanem ott is szépen legelőkké alakítás történt meg. A termőterület harmada egyházi föld volt előtte, utána pár évvel visszaesett 2%-ra.

Ha jól belegondolok, nagyon hasonló volt a 45 utáni kommunista átstruktúrálódáshoz. Ott is a városi népességet növelték és a vidékit apasztották, egyház földjeit megkaparintották, a hagyományokat törölték, csak nálunk nem voltak ennyire sikeresek az új urak.

takács bálint (törölt) 2012.04.08. 16:33:02

@Fremskritt:
a magyar királyság megyei alapon szervezett egységállam volt. évszázadokon át a megye dominálta a közigazgatást. mongoltatár, oszmántörök, nácinémet, szovjetorosz megszállás ellenére. míg mondjuk németország vagy ausztria fejedelemségekből szerveződő föderáció.

abban igazad van, hogy ez két teljesen eltérő közigazgatási formáció. például a föderáció alulról szerveződik. a megyerendszer felülről. az, hogy az uradalom-birodalom különbséget az osztrák-magyar monarchia nem tudta feloldalni, nem azt jelenti, hogy nem is lehet.

szerintem középeurópai bundesrepublik kellene, amiben magyarország ugyanolyan szabadállam, mint bajorország. nem álmodozom erről. csak szerintem erre volna szükség. szövetségi médiatanács kellene, szövetségi bíráskodás, szövetségi bank, szövetségi vasút, szövetségi liga. ezek most a problémák. sajtószabadság, igazságszolgáltatás, vidékfejlesztés, közlekedés, foci. ehhez mind föderáció kell. aztán az egy részletkérdés, hogy bajorország méretű magyarországot osztrák mintára tovább osztjuk, vagy sem. erről döntsön a nép. a balaton környék akar-e önálló régiót alkotni, vagy a tiszántúl. a föderatív struktúra megengedi önkormányzati társulások, és szupertársulások jöjjenek létre.

tehát simán meg lehetne oldani, hogy a tiszántúl régióközpontja debrecen lenne. egyetemi központ. de mellette mondjuk a főiskolai képzést koncentrálják nyíregyházán. ugyanez miskolc és eger relációjában. szeged-kecskemét, pécs-kaposvár viszonylatban. ezeket persze most is megcsinálják, és mindaddig működik, amíg nem szól bele budapest, és nem szólnak bele a pártok. budapestről akarják megmondani, hogy egy térségben hány főiskola legyen. a tiszántúli régióban kellene eldönteni, hogy a hajdúböszörményi óvóképzővel mi legyen. mert az lehet, hogy budapestről nézve nem kell, de az is lehet, hogy a legjobb műhely. budapest régió szervezze meg a maga oktatási rendszerét. abba meg a vidék ne szóljon bele. ugye világos, hogy ehhez az egészhez részországgyűlések, helyi népszavazások, kulturális autonómia kell. értem, hogy pártállami viszonyok között ez szokatlan. de a régiókat nem is pártirányítás alá kellene vonni, hanem egyéni képviseletre építve alulról megszervezni. a közfeladatok közül kultúrát kell idekötni. mert az leginkább alulról szerveződik. azt értem persze, hogy ebből hatalmas viták lennének. de ezeket nem lehet megúszni. ehhez tartományi parlamentek ("zsinatok") kellenek. nem kellenek hozzá pártok. és szerintem elég egyértelmű, hogy a főváros ügyeibe ne szóljon bele a vidék, és fordítva. szóval szerintem az osztrák mintára a magyar szabadállamot tovább kell osztani.

a megye egy másik sztori. a megyéknek a közigazgatást kell megszervezni. nem az iskolát, hanem a hivatalt. a megyét az unió alá kell rendelni. cca. 750 megyét. a megyéből nem hiearchiát kell csinálni, hanem rács szerkezetet. tehát például az unió hadserege 750 megyei dandár. az uniós igazgatásrendészetet 750 megyei sheriff irányítja. nem kell országos rendőrfőkapitány. ha egy rendőri intézkedést valaki sérelmesnek talál, akkor a bírósághoz kell fordulni. alsó, közép, felsőfok. hiearchia. régió. szövetségi (tábla) bíró. megyei sheriff. nincs ellentmondás.

lehet mondani, hogy uniós megyékbe sose mennének bele a románok. mondjuk abba, hogy bihar és bihor, vagy szatmár és satu mare egyesüljön. csakhogy nem román részeket (partiumot) kellene idecsatolni, hanem a tiszántúl egy részát oda. egy biharkeresztesinek természetes módon nagyváradon van a megyeháza. és nem debrecenben. persze erről népszavazni kell. de a szatmári, és a bihari térség valószínűleg a partiumhoz csatlakozna. és lenne egy uniós megyékből álló román-magyar sáv. na most a magyar értelemszerűen a budapesti, a román a bukaresti országgyűlésbe küldene képviselőt. de az államnak nem kell alárendelni a megyét. egy cégalapításhoz nagyváradon lehet román, és magyar nyelvű uniós űrlap. a tiszántúl, a partium maga szervezi az oktatását. és van magyar, és román országgyűlés, ami társadalmi (nemzetiségi) ügyeket tárgyal. a városok döntenek a helyi fejlesztésekről. a régiók a vidék fejlesztésről. a közfeladatokat egész egyszerűen le kellene osztani. értem persze, hogy ilyen úgyse lesz. de elvben lehetne.

Agicza · http://www.mds-epitesziroda.hu/ 2012.04.09. 00:09:42

Hű, egészen jól összeszedtétek, miről nem érdemes lemaradni a vidéki Angliában! Aki meg a szokásos turista-látványosságokra kíváncsi, az megérdemli, ha mindebből kimarad...

Pár apróság jutott csak eszembe, bő két év szigorúan vidéki (Shropshire és Peak District) ittlét fényében:

Wales, Snowdonia: még nyáron is kellhet arrafelé a széldzseki és pulóver, azok a szélfútta, zord hegyek és a Peak belseje sem véletlenül néz ki úgy, ahogy, a kopár bércek hasonlóan durva klímát is jelentenek.

Sövények: vagyis a hedge-ek között autókázás élmény, egy nyomtávon, különösen, amikor szembe jön a traktor... :D Aki még nem próbálta ki, annak mindenképpen ajánlom. :)

Birtokhatárok: a régi parcellázás miatti, szeszélyesen alakult telekhatárokkal földmérő legyen itt a talpán, aki kiigazodik rajtuk, de még az újabbak is messze nem a téglalap-rendszert követik...

Épületek: azt hiszem, az épített környezet a legütősebb ebben az országban. A homogenitása, a kő és fa szerkezetek kortalansága - az, hogy a háromszáz éves kőházat a mostanában felhúzottól csak a szendvics-szigetelés különbözteti meg, és talán pár négyzetmétert hozzáadnak még pluszban, hogy ne legyenek annyira mézeskalács-jellegűek, de ugyanaz a kőburkolat, kő áthidalók, ugyanaz a hasított, téglalap alakú pala tetőfedés, ugyanaz a fachwerk és ugyanaz a téglaborítás.

Mindenesetre itt, vidéken a hagyománytisztelet az építészetben a mindennapokban alapvetésként van jelen, nem csak a régiek állagmegőrzésében, és ezek az új épületek 30-50 év múlva már úgy simulnak bele a tájba, kissé már kopott, mohos, zuzmós falaikkal, mintha mindig is ott álltak volna, mint több száz éves társaik.

Szóval itt ha átmégy egy 300 éves falun, akkor ugyanaz a kortalanság, ugyanaz a végtelen nyugalom, ugyanaz a korszellem leng körül, mint 2-3-400 éve. Nem változik, mert minek; eddig is ilyen volt, ezután is ilyen lesz, mert nekik így jó...

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.04.09. 14:54:34

@Csokis: kiváló összefoglaló :)

@Agicza: így van. egyébként te merre laktál Shropshire-ben, és milyen arrafelé _élni_ s nem csak utazni?

Agicza · http://www.mds-epitesziroda.hu/ 2012.04.09. 20:32:34

@rajcsányi.gellért (ergé):

A Wolverhampton-Ludlow tengelyen, egy több száz éves kisvárosban, ahol szombaton még mindig van piacnap a pöttöm fedett, árkádos piac-csarnokban ugyanúgy, mint négyszáz éve... :D

Egészen más életérzés, kb. olyan, mintha visszalépnél az időben, illetve mintha megállt volna az idő. Nyugalom, harsogó zöld egész évben, nyüzsi sehol, és az ember is egy idő után kisimult vonásokkal közlekedik, és ahogy múlnak a hónapok, ugyanúgy rácsodálkozik a tájra, a házakra, a közvetlen környezetére, mert megunhatatlan.

Akinek megadatott, hogy otthonról dolgozzon, annak ideális, akit viszont (nagy)városba köt a munkája, annak háromnegyed-egy óra utazás minden reggel, ugyanennyi este...

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.04.09. 21:08:54

@Agicza: hát ez jól hangzik :) mi Shrewsbury mellett, Dorrington község melletti birtokon laktunk, sajnos csak 8 napot. Ha legközelebb, nem mostanában újra eljutunk oda, akkor Dél-Angliát szeretnénk felfedezni, Surreytől Cornwallig.

Agicza · http://www.mds-epitesziroda.hu/ 2012.04.09. 22:29:35

@rajcsányi.gellért (ergé):

Szvsz kettéválasztanám a dolgot, Surreytől a Jurassic Coast-ig, majd onnan Dorset - Devon- Cornwall. Utóbbiról kicsit bővebben: Exeter után kezdődik a móka, amikor elfogy az autópálya és maradnak a két sávos és az egy nyomtávú hedge-es utak, itt a távoli, turizmus által nem felkapott településeken a fejlődés is megállt a 20-30 évvel ezelőtti szinten, Anglia retro... :D

Land's End nem akkora durranás, csak vége van a szigetnek, helyette ezerszer jobb a Lizard Peninsula, és Polperro-t ki ne hagyjátok. Bezárt ónbányák, Tintagel, középkori halászfaluk, Tate Modern St Yvesben, a kontrasztok és a szörfösök földje ez.

Ha kertek is érdekelnek, Cornwallra még három napot dobjatok rá, Heligan és Eden Project, Trebah Garden és Glendurgan a szomszédban, Caerhays, ha nem nyáron tervezitek az utat, Tresco Abbey Scilly szigetén a Mt. Saint Michel után, Penzance és a Morrab Subtropical Gardens, és a Coastal path-okra is érdemes időt hagyni.

Júliusban is esőkabát, pulcsi, széldzseki kötelező, nekünk olyan hétvégét sikerült nyár közepén kifogni, hogy 50 méter látótávolság, ködkürtök fél percenként a Lizard-on, de nem cseréltem volna senkivel. Mevagisssey-t és környékét meg tél közepén láttuk, az esőkabát, széldzseki és pulóver ugyanúgy kellett, nem volt sok különbség, Welcome to the English Riviera... :)

Persze pálmafák, Cordyline-k mindenütt, két méteres hortenziabokrok és kaméliák karácsony előtt virágban, tényleg botanikai paradicsom... :D

Agicza · http://www.mds-epitesziroda.hu/ 2012.04.09. 22:32:45

Mármint a St Michael's Mount Marazion-ban, csak a francia oldalon a testvére is megvolt, mindkettő felejthetetlen élmény...

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2012.04.10. 09:13:21

@Loxon: OFF
Csak kíváncsiságból kérdezem: Maga tiltott ki a blogjából, vagy a komornyikja?

jóemer 2012.04.10. 14:56:28

Ergétől egy újabb színvonalas útleírás és a fotok is csodálatosak. Van érzéke a valóság és a szépség meglátására és megláttatására. Köszönöm!

ebfül 2012.04.10. 22:51:52

Jujujj!

Szaladj gyorsan akkor, keresd meg szegénykét, mert krvara el van tévedve!
süti beállítások módosítása