Wishful thinking: vágyvezérelt gondolkodás; olyan érvelés, melynek premisszája a konklúzió igazságára irányuló vágyat fejezi ki.

  A vágyvezérelt gondolkodás a logika szabályai szerint hiba: valóságként kezelünk olyasmit, melynek valóra válása szerintünk pozitív kimenetellel járna. Mégis elkövetem ezt a hibát, mert hiszek. Na jó, hinni szeretnék, elsősorban Magyarország feltámadásában.

  Három hét sincs már hátra a választásokig. Wishful thinking néven rövid cikksorozatot indítok azokról a témákról, amelyeknek véleményem szerint egy új kormány prioritásai között kellene szerepelniük, és amelyekhez képest a leendő új kormány tevékenységét mérni fogom. Barikádos és Egyenlítő TV-s barátainknak jelzem, ezek a cikkek nem a Fidesz titkos üzeneteit hordozzák, még csak nem is a Mandiner szerkesztőségének álláspontját tükrözik, csak e sorok írója felel értük.

*

  „Ha nem számoltatjuk el őket mindazért, amit az elmúlt nyolc esztendőben tettek, ha elkövetjük ugyanazt a hibát, mint 1990-ben, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. (Kövér László)

  Ehh, kimondom a búvös szót. Elszámoltatás... Minden mellékjelentésével együtt 196 ezer találatot ad ki rá a Legjobb Barátunk. Abban biztosak lehetünk, hogy ennél nagyságrendekkel több forintot loptak el, zuschlagoltak be, nokiásdobozoltak össze az elszámoltatandó; és abban is biztosak vagyunk, hogy 196 ezernél jóval több választópolgár kívánja példásan megbüntetni az elkövetőket. A tömegek által elképzelt büntetések módozatait nem áll módunkban felsorolni: soha másban nem volt olyan kreatív az emberiség, mint a bosszúállás különböző változatainak kiötlésében.

  Mostanában egyre-másra kapjuk az MDF-es, ún. vírusvideókat (igaz, korlátozott hatékonyságú vírusok, mert terjedni nem nagyon terjednek). Értékeljük az igyekezetet, úgyhogy az Orbánra, Almássyra, az LMP-re és az új minőség ellen ármánykodó egyéb sötét erőkről szóló Bukást küldenénk Csapody Miklósnak, a fővárosi SZDSZ-nek és mindenkinek, aki szereti! 

  Kiosztották a Pulitzer-emlékdíjakat, Bodoky Tamás, Varró Szilvia és az OSA Archívum az idei díjazottak, ez eddig rendben is van, gratulálunk nekik. Életműdíjat viszont nem osztottak ki, helyette saját magát ismerte el a kuratórium:

A kuratórium elnökének tavalyi közlésével - miszerint csökkenteni akarják a díjak számát - összhangban idén nem osztottak ki életműdíjat. Ugyanakkor elismerést vehettek át a díjakról döntő kuratórium tagjai: Javorniczky István, Győrffy Miklós, Kepes András, Rangos Katalin és Sipos Lajos.

  Nehéz szavakat találni egy ilyen nagyvonalú húzásra, az meg külön zseniális, hogy Sipos Lajos, a kuratórium elnöke arról beszélt: a magyar média egésze gyengíti a demokráciába vetett hitet, mert továbbra sem a valósághű tájékoztatásra, a polgári és politikai szabadságjogok kiteljesítésére törekszik. Nem kétséges, Javorniczky István, Győrffy Miklós, Kepes András, Rangos Katalin és Sipos Lajos önelismerése csak erősítheti a sajtóba és a demokráciába vetett hitet.

  A legnagyobb mezőváros, a legismertebb mezőváros, egy főváros mezőváros, királyok, Habsburgok és Bourbonok mezővárosa, aminek délkeleti negyedeiben mégiscsak sokan köztársaságnak képzelik magukat. 3,2 millió ember, 607 négyzetkilométer, 14 metróvonal és irgalmatlan mennyiségű festmény, no meg templom. Madridban jártunk, és különös tekintettel voltunk az itt sajátos, eredeti állapotában megőrződött kommunizmusra.

  Madridba 1561-ben tette át székhelyét II. Fülöp, biztos nyomasztotta, hogy Toledón osztoznia kellett az érsek-prímással. (XIII. Leó pápa aztán 1885-ben püpsökséget alapított Madridban, VI. Pál pápa pedig 1964-ben érseki rangra emelte.) Addig Madrid kis porfészek volt a spanyol sivatag Meseta közepén. Azonban azóta is elfelejtették városi rangra (ciudad) emelni, így hivatalosan ma is mezőváros (villa).

  Madridban a metró kiviszi az embert a reptérre, illetve beviszi a reptérről a városba, aztán meg akár ki is viszi a városból - egyes vonalak ugyanis túlnyúlnak a város közigazgatási határán. A szerelvények csendesek, úgyhogy lehet rajtuk beszélgetni - amit a spanyolok meg is tesznek. Vagy ha nem, akkor olvasnak, mégha ponyvát is.

  Nem tehetünk róla: Vona Gáboron egyre inkább elhatalmasodnak a torgyánizmus tünetei, ezért másodszor is neki kell átnyújtanunk a Svéd Modell-díjat, amit eredeti kiírásunknak megfelelően a kampány zsibbasztóan hülye vagy éppen meghökkentő kijelentéseit jutalmazzuk.

  Vona pár napja még csak a Gárda országkormányzását vizionálta, de tegnap már arról beszélt: a Fidesz veszélyezteti a Jobbik kétharmados győzelmét! Nem tudjuk, milyen anyagot tolnak a Jobbiknál, de erős cucc lehet.

  Mint már beszámoltunk róla, pénteken Lelky Lolával és Naményi kollegával részt vettünk a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén, ahol a fő attrakció Gyurcsány Ferenc volt.

  Gondolom, nem mozog mindenki otthonosan a radikális celebek világában. A most nyilatkozó Zagyva Gyula csak második vonalbeli híresség, Toroczkai László mögött. Zagyva egyébként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Szegeden a Jobbik képviselőjelöltje. Toroczkai nem nyilatkozott, mert mérges ránk. Csak Zagyva állt velünk szóba, de nem tartotta őszintének a kérdéseket és nagyon rossz volt neki a kameránk előtt. Egyébként a Fidesz csomó pénzt fizetett nekünk ezért a beszélgetésért, személyesen S. Lajos csöngetett be az előbb és köszönte meg. (Zagyva úr kérésére az interjút megjelenítés előtt telefonon bejátszottuk neki.)

  Elvileg lesz majd folytatás is, mert ígéretet tett, hogy később bővebb interjút is ad nekünk.

  Gaudi-Nagy Tamást a Kugli zenekar koncertje után kérdeztük a Budaházy-ügyről egy gazdagréti bevásárlóközpont előtt, ahol a jogász egy Budaházy Györgyért tartott kopogtatócédula-gyűjtésen zenélt. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Budaházy György védője a per koncepciós jellegéről és arról beszélt, hogy védencét hamarosan el kell, hogy engedjék az előzetes letartóztatásból. 

(Gaudi-Nagy Tamás kérte, hogy az interjút utólag egyeztessük vele.)

  „Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.

  A sztori röviden: a csütörtöki Magyar Nemzet megírta, hogy az izraeli légierő két felderítőgépe átrepült szerdán Magyarország fölött. Kétszer megközelítették a Ferihegyi repülőtér leszállópályáját Vecsés irányából, majd leszállás nélkül távoztak. A Népszabadság informácói szerint Ferihegyen két, izraeli oldal-lajstromszámú, feltehetően Gulfstream G550-es, Eitam kódnevű, többcélú, elektronikai felderitő, célkövető, elhárító feladatokat ellátó repülőgép egy „touch and go”, tehát a kifutópályát kerékkel érintő, majd ismét felemelkedő manővert hajtott végre nappal. A gépek, amelyek Izrael felől, Törökország, Bulgária, Románia érintésével léptek be Magyarország légterébe, az illetékes magyar légügyi hatóság engedélyével jártak itt, akik szerint az izraeliek mindent a jogszabályoknak megfelelően csináltak. A kormány kommunikációjában viszont azóta is teljes a káosz.

  Vágjunk bele: 

  Tóta W. megint marhaságokat ír. 

  „Király esete nemcsak a Jobbiknak kínos, hanem az egész kereszténykonzervatív erkölcscsősz irányzatnak, és annak nemcsak a Jobbikban vannak proponensei, hanem a Fideszben is, ifjúkonzervatívoktól a pártsajtó legaljáig. Ez a skizofrénia a teljes jobboldalra érvényes: naponta áthágják az általuk erkölcsösnek, követendőnek hirdetett szabályokat, amiket mellesleg az ifjúság számára tiltással és erőszakkal kötelezővé szeretnének tenni. Ők sem szűzen házasodnak, csak a pofájukat jártatják, hogy az milyen nagyszerű. Úgyhogy pontosan tudják, hogy amit mondanak, az nem igaz. De mégis mondják. Illetve van egy valláskárosult kemény mag, amelyik nyomja az intelmeket, a többiek meg gyávák vitába szállni a táboron belül, csak magukban jegyzik meg, hogy ők is voltak fiatalok, oszt mégis EP-képviselő lett belőlük. Álszent köcsögök, mint már jeleztem.”

  Kétségtelen létezik ilyen típusú álszentség, és inkább keresztény és konzervatív körökben, mint liberálisokban, de azért éppenséggel ott is. Király esete nem a házasság előtti szexről szól. Szerintem semmi gáz nincs abban, és nem mérhető keresztény meg konzervatív skálán az, hogy valaki kimegy egy melegfelvonulásra és lefotózkodik egyes résztvevőkkel. Következik ebből, hogy támogatja a melegfelvonulást? Nem.

   Ahogy már jeleztük, alaposan felkészültünk a délután 4-kor kezdődő Magyar Demokratikus Charta-összejövetelre, ahol rutinos felszívó emberek után maga Gyurcsány Ferenc fog gondoskodni a jó hangulatról. Hazaloptuk a munkahelyekről a laptopot, feltöltöttük az elemeket, és Naményi kollegát megkértük, hogy azúttal ne hozzon magával műfaszt.

  Gyurcsány Ferenc a szabadságról értekezik. Nincs ebben semmi meglepő. A volt miniszterelnök, most ródsó-szónok szeret mindenféléről szakérteni, megfejteni. Ez a heppje. Ő ugyanis nem csupán a Baloldal nagy reménysége, felemelője, Magyarország leváltott megváltója, hanem szellemi iránytű is (gondoljunk csak a miniszterelnöksége idején megjelenő heti rendszerességgel megjelenő programokra és kiáltványokra). Született Kommunikátor.

  Van azonban fontosabb tartalmi vonatkozása is a most megjelent kis szösszenetnek (ahogy a többinek is). A balosok minden kiskátéja, írása, programja ugyanis magán viseli a fenevad jegyét a kényszerű bélyeget, amit lehet, hogy szerzői sem vesznek észre: bármennyire progresszívnek nevezze is magát a Baloldal, születése óta (magyar vonatkozásban: 1918 november 24. a.d.) nem változott. Ugyanazok a toposzok, ugyanaz a felfogás köszön vissza. A magyar ugar felszántása (progresszió, modernizáció és társai) elsőrangú programpont és célkitűzés volt a polgári radikálisoknál és a magyar kommunistáknál is.

 Igen, igen. Mandineres kommunánk már korán reggel ünneplőbe öltöztette szívét. Minden szenvedélyes igazságbeszédek atyja ma végre visszatér az illegalitásból, kiáll és elmondja nekünk a frankót. Természetesen mi is készültünk.

  Miskolc furcsa hely. Kőkeményen ex-szoci nagyváros, ahol a rendszerváltás fölborította a kedélyeket. Egy hely, ami a módszerváltást követően sokáig nem találta magát, de az utóbbi években - a tudatos munkának köszönhetően - sokat változott a városról kialakult kép. A Kocsonya Fesztivál és az EKF-pályázat is azt a célt szolgálta, hogy a nyilvánosságban - és így az emberek fejében - Miskolc kitörjön a rozsdaövezeti státusból. Talán nem is sikertelenül.

  Választástörténeti szempontból a város azért izgalmas terep, mert úgynevezett baloldali fellegvár: az MSZP egyeduralma sokáig kikezdhetetlen volt itt. A politikai helyzet az elmúlt két évben változott meg gyökeresen: az avasi lakásbotrányok - mikor is a Fészekrakó-programot sajátosan értelmező ügyvédek nincstelen cigánycsaládok tömegeinek szereztek lakásokat a hírhedt lakótelepen -, illetve az országosnál magasabb munkanélküliség miatt Miskolc ma a Jobbik egyik fellegvárának számít: országgyűlési képviselőjelöltjük pillanatok alatt 6.000 kopogtatócédulát gyűjtött be. A Jobbik agresszív cigányozására a szocialisták is ébredezni kezdtek: ugyan nem olyan antihumánus módon, mint a szélsőjobb, de ők is rendet követelnek a város portáján, városőrséget állítottak fel, és még Draskoviccsal szemben is megvédték Pásztor Albert miskolci főkapitányt.

  „Az elmúlt nyolc év nem volt eredménytelen, és nem volt csak a tévedések sorozata, mint aminek a Fidesz akarja beállítani. Csak két példát említenék: autópályák épültek, amely jelentős kiindulópont volt a gazdaságfejlesztésben, illetve a költségvetési fegyelemmel csökkentettük az államadósságot.” – nyilatkozta Vitányi Iván, a Magyar Demokratikus Charta szóvivője, a mai Gyurcsány-performansz társelőadója a HVG.hunak. (A tartalmas interjúra elGabor hívta fel figyelmünket.)

  Sokféle mutatóval lehet úgy trükközni, hogy valamiféle eredményt lehessen összekaparni a lassan mögöttünk hagyott két ciklus kormányainak, de pont az államadóssággal?! A magyar államadósság nominálértéken 8.400 milliárd forintról 20.420 milliárd forintra nőtt 2002 és 2009 között, GDP-arányosan pedig 55,6%-ról 78,3%-ra.