Húsz évvel ezelőtt számolt be a Dunántúli Napló arról, hogy a KISZ KB titkárává választották a 28 éves Gyurcsány Ferencet, a pécsi KISZ városi bizottságának első titkárát, a KISZ KB egyetemi, főiskolai tanácsának elnökét. E megbízatása nem volt hosszú életű, hiszen három hónappal később, a KISZ XII. kongresszusán feloszlott, illetve átalakult az állampárt ifjúsági szervezete.

 Ugyanerről a KISZ KB ülésről tudósított 1989 januárjában a Kossuth Rádió. A Bocskay Zsolt (ma a Klubrádió főszerkesztője) által készített riportból kiderül, hogy ekkor már számos jele volt annak, hogy végóráit éli az 1944-ben alapított, majd némi '56-os blackout után 1957-ben újraalakult szervezet: éves költségvetése jelentősen csökkent, szóba került székházainak eladása, felvetődött a 2800 fős, függetlenített apparátus leépítése. Javában zajlott az átalakulás tervezgetése, az elképzelések szerint az MSZMP ifjúsági szervezete tagszervezetek szövetségeként működött volna tovább (erre kérdez vissza a riporter némi személyes átéléssel, hogy „Ezt azt jelenti, hogy én egy tagszervezetnek lehetek majd a tagja?”). A leendő tagszervezetek némelyike, például az Unió a Demokratikus Szocializmusért (Bajnai Gordon vezetésével) és az egyetemista fiatalokat tömörítő Értelmiségi Fiatalok Szövetségére már létezett is ekkor.

 Érdekes elolvasni ugyanerről az időszakról, a KISZ megszűnéséről/átalakulásáról a munkáspárti A Szabadságban tavaly megjelent írást is. Egyrészt kapunk némi iránymutatást a változások helyes értelmezéséhez:

A mai kapitalizmust ismerve, biztosan állíthatjuk: az 1980-as években jobb volt fiatalnak lenni, mint manapság. A szocializmus megoldást adott a fiatalok alapvető élethelyzeteire. Ingyen tanulhattak, biztosan találtak munkát, kiszámítható volt a jövőjük. Előbb-utóbb lakáshoz is lehetett jutni.

(...)

1988. március 30-án létrejön a Fidesz, s ezekbe a problémákba kapaszkodik bele. Az ő receptje a kapitalizmus.  „A FIDESZ (…) tevékenységében egy olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki, amelyben olyan gazdasági modell működik, ahol a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitás szabályozza.” Itt a politikai ellenfél, akit le kellene győzni, de ezt nem mindenki így fogja fel.

 Másrészt olyan (utólag mindenképpen érdekes) részletekkel gazdagítja a KISZ átalakításának sztoriját, mint hogy 1988. december 27-én az MSZMP Politikai Bizottsága egyetért azzal, hogy Gyurcsány Ferenc a KISZ KB titkára legyen.