„Felszabadult ország felszabadult népe
Új országot épít a régi helyébe.”

 A fenti két sort nem Gyurcsány mondta, bár nem tudom, ha megvalósult volna, akkor most miféle új Magyarországgal kecsegtetne - valószínűleg semmilyennel. Épp a kommunizmus felé tartanánk a végtelen úton, a

„Hős szovjet nép nyomán, harcos szövetségbe’
Munkások parasztok összefogtak végre,
S munkásnak, parasztnak, városnak, falunak,
Győzelmes nagy Pártunk mutatja az utat.”

 Nem vitás, a haladás semmibe vesző országútjáról van szó. A kapitalizmus a szakadék szélén, a kommunizmus meg mindig egy lépéssel előtte... Szóval a Párt

„téged is vezetett és Défosz-tag lettél,
A haladás útján előre mehettél
Mivel így tettél, ezért megérdemled,
Jogosan a dobást, dobjál hát még egyet.”

 Elnézést, hogy Márairól és a többiekről, meg burzsoá kastélyokról szóló bejegyzések közt valami kommunista fűzfapoéta rímeit idézem – de hát a kiadó a magasabb szocreál művészi fok miatt versbe törette az 1950-ben megjelent, jeles rákosista társasjáték állomásainak szövegét. Piros kockára – bocs, négyzetre – lépsz: jó, kékre: rossz (azóta a két szín egész jól egymásra talált…). A fővárosi levéltár hűvös termeiben, hála a Magasságosnak, kihasználatlanul pihen a tábla.

„Nem vagy te jó ember, néped látja kárát,
Mert behoztad a Démoszba a zsivány kulákját.
Hűtlen vagy ügyünkhöz, kulák a barátod,
Orrodnál vezetnek és te ezt nem látod.
Dolgozó parasztnak vagy te ellensége
Menj vissza hát négyet – és tanuljál belőle.”

 Ha a való életben is elég lett volna négyet visszalépni… Aztán ha egy, a Terror Házában tett pesti múzeumlátogatás után a szerencsétlen paraszt megtört megtért, akkor már

„Öntudatos paraszt(ként), nem szóval nem tettben
Elfoglalja helyét a szövetkezetben.
Megtalál ott mindent, szerződést, jó magot
Nem kell kérni többé a hitvány gazdagot.
Szövetkezet növeli mindig öntudatod,
Mivel tagja lettél lépj előre hatot.”

 Be a szervezetbe, hogy a lé(t) határozza meg a tudatot! Szánthatunk, vethetünk a Haladás földjén.

„De, aki nem szeret dolgozni, tanulni
A szövetkezetben sem tud boldogulni.”

 Aztán következik egy fantasztikus rím, amilyent mindenki írt ovis korában, amikor az avantgárd szabadverseket meghazudtoló módon jegyezte rím nélküli mikulásos, bocsánat, télapós négysorosait:

„A földmíves szövetkezet boltjában sok áru
Cipő, textill, és sok egyéb, és mind olcsó árú”

 Az ember azonban, ha nem dolgozik sztahanovista paraszt módjára, vissza lesz rendelve a Haladás út-ján (hogy amúgy Kádárosan hiperkorrigáljunk).

(…) „Mert ocsút vetettél, így hát gazt arattál,
Begyűjtési versenyben is rendre lemaradtál.
Aki így cselekszik, népnek ellensége,
Az ilyen embernek az a büntetése,
Míg mások haladnak, nem léphetsz előre” (…)

 Bezzeg:

„Nézd meg sógorodat: szerződéssel termelt,
Nem ismer magánál boldogabb embert.
Könnyen vesz kerékpárt, újruhát, rádiót,
Átvette az N. V. a lekötött hízót.”

 A traktor magasztalása és a kupecek szidalmazása után pedig következzék a szövetséges kormányzás dícsérete:

„A Párt egybefogja a dolgozó népet,
Építi a munkás-paraszt szövetséget.
Gépet ad a város kenyérért cserébe,
Lásd ezt és járj elől a terménybegyűjtésbe”

 No igen, ha nem akarod, hogy a már előtted Haladók lesöpörjék a padlást… de ez csak dezinformáció, a reakció, az ellenforradalmisták rémhíre:

„Aki nem dolgozik, s kulák a barátja,
Meséit hallgatja száját tágra tátva,
Segít terjeszteni a vad rémhíreket,
Melyeken mindenki hasán fogva nevet. (…)

Tanulás nélkül senki sem boldogul,
Okos parasztember állandóan tanul.
Közeleg szép jövőnk, dolgozni kell érte,
Úgy, mint Lenin, Sztálin számunkra kimérte
Aki olvas, tanul, jutalmat érdemel,
Dobása duplán számít, előbbre így jut el.”

 Vajon az Apró-villa padlásán is akad még pár leporolatlan példány a játékból? Vagy már karácsonyra megkapták a gyerekek? Elvégre válság van, nem lehet mindig új dolgokat venni, decemberben beérhették ezzel is…

„Most tehát, hogy minden, a szövetkezet tiéd,
Élj tehát jogaiddal, nincs hallgatnod miért.
Taggyűlésen szólalj fel, mondd meg ami hibás.
A kritika hasznos – nem úgy a hallgatás.”

 De a gyűlöletbeszédet azért mellőzd, mert ez itt nem Amerika, kisköcsög, meg burzsoá Nagy-Britannia, és Helsinki (ja, az észak, meg aztán majd bizottság), és szépen betiltjuk az alkotmányban.  

„Kulák, kupec egy se jó, szövetkezetbe nem való,
Míg dolgoztál vakulásig, pénzt keresett ő rogyásig.
Látja most már a világ, milyen ember a kulák.
Nem kell azért sokat várni, egytől-egyig ki kell zárni,
Kizárásban te kitűntél, ügyvezető elnök lettél.
Néped bizalommal fizet, még egy dobás jár neked.”

 Mint a Pártnak és társutasainak 2006-ban. Eggya-zutuk.

„Dolgos élet, vidám arcok, ilyen a termelőcsoport.
Összefogva jobban élünk, mert sokkal többet termelünk. (…)
A csoportban jól dolgoztál, és ezzel példát mutattál.
Nagy dicsőség ám ez, csoportba léphettél,
És abban a versenyben is a győztes te lettél.”

 Ellenben ha (korábbi versszak áthelyezve ide):

„Hitted a kulákok, kupecek meséit,
S nem vetted igénybe a gépállomás gépit,
Ezért a versenyben nagyon lemaradtál
Szántásban, vetésben leghátul kullogtál.
Így természetes, hogy lemaradsz a sorban,
Menj vissza gyorsan az ÖTV…”

 …Micsoda?! Az ötvenhatosra?  Hát azt én nem... Tisztelt tömbtársak, az utolsó számot a NÉPSZABADSÁG közli!