Csak nem bírom ki, hogy ne írjak erről. És ha már a mocsárban fetrengő magyar politikai közbeszéd folyamatosan a ködösítésre épül, inkább fogalmazzunk tisztán és világosan. Vagyis nevezzük főmunkatárs írását annak, ami: köpedelem. (Mostanában egyébként nagy rajongás övezi a népszuverenitást, főmunkatárs is erre hivatkozik cikkében - most nem kívánom terelni a témát a fogalom problémás mivoltával sem.)
Az ilyen helyzetek ugyanis iskolapéldái a magyar jobboldal agóniájának. Herótom van az elhatárolódásditól, azonban ilyenkor felmerül a kérdés: miért kell erre egyáltalán sanszot adni? Miért kell mindig alapot biztosítani ahhoz, hogy a komcsik nagy sóhajjal az emberi jogok és a hazai zsidóság védelmezőinek szerepében tetszeleghessenek? Miért nem lehet figyelemmel lenni a finomhangolókra, melyeknek szerepe oly fontos a politikai fociban? Ez elsősorban vonatkozik arra is, hogy főmunkatárs a cikk megjelenése - és az azt követő balhé - után kedélyesen nevetgél a Fidesz élcsapatával a szülinapi bulin. Rossz üzenet. És akkor jöhet a kör az európaiértelembenvett konzervativizmussal, és annak elsőszámú képviselőjével, aki időközben elkezdett érteni a focihoz. Elkezdődik az aláírásgyűjtő-és nyíltlevelező dömping, és ott vagyunk, ahonnan nem tudunk továbblépni: a magyar jobboldal antiszemita, mert tág teret biztosít az antiszemita véleményeknek, de legalábbis megtűri őket. Jönnek a mérsékelt, és radikalizmus-ellenes balosok és liberálisok, akik egymást túlkiabálva ítélik el rögtön a dolgot, és lám-lám, mi megmondtuk!
A következő kör a mártíromság demonstrálása, avagy háromszoros hurrá a szellem bátor partizánjának. Mert valamiben főmunkatársnak igaza van: „addig sem kell beszélni az államháztartás helyzetéről, a népszavazás eredményéről és következményeiről, az SZDSZ és az MSZP állapotáról és Gyurcsány jövőjéről.” A probléma csak az, hogy ebbe a bozótharcba - amiben egyre mélyebbre és mélyebbre süllyed a Szabad Nép - épp főmunkatárs szállt be, löttyös nagy lendülettel.
A jobboldal feladata pedig az lenne, hogy az érzékelők tompaságát élesítse kicsit, és ne sunnyogjon, ne kussoljon. Legalább annyit mondjon, hogy főmunkatárs belefútta taknyát a jóízlés és a jómodor medencéjébe. Ami azért mégiscsak böszmeség.
