Sokkal rosszabb lenne Európának, ha nem létezne az európai közösség intézményrendszere – mondja Leszek Balcerowicz lengyel közgazdász a Mandinernek. A rendszerváltás korabeli lengyelországi gazdasági sokkterápia atyja, korábbi miniszterelnök-helyettes szerint csak kemény és gyors reformokkal lehet túllépni egy válságon, és az idő az ő megoldásait igazolja. A Budapesten a Danube Institute meghívására előadást tartó Balcerowicz szerint az orbáni politika nem unortodox, az csak egy újabb változat az állami beavatkozáson alapuló gazdaságpolitikára. Szerinte végső soron csak az alapok számítanak: a jog uralma, a piac szabadsága és a magántulajdon szentsége. Interjúnk.

„A gazdasági világválság 2008-as kitörése óta mind a bal-, mind a jobboldalon sokan kritizálják azt a gazdasági modellt, amiben ön hisz és ami mentén ön a reformterveit megvalósította.

Először is: a bal- vagy jobboldali címkéknek már nincs semmi értelme. Alapvetően a különbség abban van, hogy mit gondolunk az állam szerepéről a gazdaságban. Mind a bal-, mind a jobboldalon vannak olyanok, akik több állami beavatkozást szeretnének látni a piaci folyamatokba. Ez viszont egyszerűen nem működik, mondom ezt tapasztalatból. Tehát van az egyik oldalon egy antiliberális bal- és jobboldal, és vannak a jog uralmának és a szabad piacnak a hívei – ebből a szempontból őket liberálisnak hívhatjuk. Ez a valódi választóvonal a két tábor között. A többi megkülönböztetés téves. Az persze igaz, hogy vannak politikusok és közgazdászok, akik a több pénz nyomtatását, a hiány elengedését és a több állami beavatkozást propagálják – ami nem működik.

Követi azt, ami Magyarországon zajlik 2010 óta, Orbánék unortodox politizálását?

Ez nem unortodox politika, csak egy újabb változat az állami beavatkozáson alapuló gazdaságpolitikára, amivel próbálkoztak Latin-Amerikában és más helyeken. Ezzel jól lehet politizálni egy ideig, de attól még nem születnek belőle jó szakpolitikák, amik jót tesznek a gazdaságnak. Persze ha elősegítik a piacgazdaság fejlődését és a jog uralmát, még működhetnének, de úgy tudom, nem ez történt eddig (nevet). Hangsúlyozom, nem vagyok Magyarország szakértője, de az összehasonlító gazdaságtan nagyon is érdekel, így figyelem, mi történik a világban.

Senki nem tagadhatja, hogy a jelenlegi magyar kormány az aktív állami szerepvállalásban hisz, de ha megnézzük az alapvető költségvetési és gazdasági adatokat, nem áll rosszul az ország.

Igen, azok jók. Mondhatjuk azt, hogy vegyes az összkép.

2008 óta nem csak a világgazdaság, hanem az Európai Unió és az euró is válságba került. Mi lehetne a megoldás a válságra?

Úgy látom, túl sok megalapozatlan és felelőtlen kritika éri az Európai Uniót. A kritikák úgy születnek meg, hogy közben senki nem tudja, mi lenne és mit eredményezne az alternatíva. Hiányzik annak az elemzése, hogy mi lenne a mostani, persze igen tökéletlen Európai Unió nélkül. Jobb lenne, ha nem létezne egy európai intézményrendszer? Jobb lenne, ha az egyes országok egyedül néznének szembe a putyini Oroszországgal? Jobb lenne az európai piacgazdaságnak, ha nem létezne az EU? Természetesen nem. Tehát le kell szögezni: ha mindaz, ami az európai közösséget jelenleg alkotja, nem létezne, az sokkal rosszabb lenne. És csak ezután beszéljünk arról, mik a jelenlegi gyengeségek, megoldandó problémák.”

Rajcsányi Gellért interjúját híroldalunkon olvashatják.