A tévéből még most is rendszeresen információkat gyűjtők több mint fele úgy véli: a nézettségnövelés érdekében alkalmazott szenzációhajhász, hatásvadász stílus az oka az egyre több színes tartalomnak. A válaszolók csaknem negyede szerint leginkább az ilyen típusú hírek érdeklik az embereket, míg 21 százalék gondolta úgy, hogy a közállapotokról alkotott pontos kép ismertetése vezérli a hírszerkesztőket.

Szabályok

A jogszabályok értelmében a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóknak, vagyis a jelentős tévécsatornának 18 és 21 óra között legalább 20 perces hírműsort kell szolgáltatniuk. Ezen belül „a más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű”. (...) „Másképpen fogalmazva, a két országos kereskedelmi televíziónak a törvény által előírt közérdekű kötelezettségeit úgy kell betartania, hogy a piaci viszonyokat figyelembe véve, a nézettségi  versenyben se maradjon el a konkurens csatornáktól. Ennek megfelelően a kereskedelmi hírműsorok szerkesztési elvét a tájékoztatás és a szórakoztatás kombinációja határozza meg” – foglalta össze az NMHH egy elemzése.

Tendencia

Az új médiatörvény 2011. január elsején lépett életbe, a médiahatóság elemzése szerint azonban a tendencia már 2010 nyarán változni kezdett: „a Tv2 hírműsor-szerkesztési elve gyökeresen megváltozott, a bulvárra korábban is nyitott Tények a bűntényeket, baleseteket, katasztrófákat, kis színes, érdekes híreket helyezte előtérbe a korábban megszokott bel- és külpolitikai, illetve társadalmi történésekkel szemben”. A struktúraváltás után egy hónappal a kereskedelmi csatorna hírműsorának nézettsége megugrott, és a mai napig lekörözi vele konkurensét. A dokumentum szerint az RTL Klub több mint egy évvel később követte a versenytárs példáját, annak ellenére, hogy Kotroczó Róbert korábban még azt mondta: „az RTL Híradó sosem fogja azt a stratégiát választani, amit a Tv2, hogy a Tényekből Bűn-Tényeket csináltak: kocsmai verekedésekkel és egyéb brutális bűncselekményekkel, sok gyerekhalállal”.

A Republikon Intézet tavaly őszi kutatása szerint a vizsgált időszakban egy átlagos híradó több mint felét tették ki a bulvárhírek, közel negyedét a bűnügyi beszámolók, míg csupán 12 százalék szólt politikáról, 10 százalék közéletről és alig 4 százalék a gazdaságról.

Míg korábban egyértelmű volt a munkamegosztás – a közszolgálati televíziók részletesebben tárgyalták a közéleti történéseket, a kereskedelmiek pedig szót ejtettetek például a jelentősebb palacsintaevő versenyekről is – addig mára ez is összemosódni látszik. A közmédia híradóinak – a saját műsorainak önreklámja mellett – a magyarságtudatot erősítő érdekességek is általános részévé váltak. A Nyilvánosság Klub elemzésében azt olvashatjuk: „teljesen egyértelmű a közszolgálati televízió hírműsorainak bulvárosodása”, bizonyos témákat, így Schmitt Pál plágiumügyét pedig feltűnően kerülte az M1. Mint írják: „az M1 Híradójában az elmúlt évek során radikálisan – 30 százalékkal – csökkent a komoly hírek aránya, és napjainkban a főműsoridőben sugárzott hírműsor minden második híre részben vagy teljesen bulvár jellegű”. Hasonló tendenciákat regisztráltak a Hír TV hírműsorának esetében is.

Összességében mindenhol csökkent a külföldi hírek aránya is: míg 2007-ben még 32 százalék, addig 2011-ben már csak 23 százalék volt, és ez az elmúlt időszakban tovább mérséklődött – olvasható a 2012 tavaszi tartalomelemzésben. E dokumentum szerint a gazdasági hírek az egyes médiumokban eltérő arányban kaptak szerepet: „az államadóssággal és a bérek alakulásával foglalkozó hírek – az ebben az időszakban a gazdasági helyzetet negatívan jellemző mutatók – jelentős része a Klubrádió és az ATV hírműsorában hangzott el. (...) A GDP-vel vagy annak bizonyos szegmenseivel (...) összefüggő események a jobboldalhoz köthető és a közszolgálati adókon jelentek meg”.

A híradók elfogultsága feltehetőleg nem változott: Bajomi-Lázár Péter egy korábbi tanulmányában arról írt, hogy a közszolgálati média jellemzően és érezhetően a mindenkori kormány szolgálatában áll e tekintetben is. A jobboldalhoz köthető HírTV és a baloldali ATV témaválasztása sem érhet senkit meglepetésként, az azonban, hogy – a felmérés szerint – az ellenzék álláspontját erősítő kommentárok leggyakrabban az RTL Klubon hangzottak el, érdekes adat lehet. A Republikon elemzése szerint az RTL-é a legobjektívebb, az M1-é a legelfogultabb híradó.

Általánosságban elmondható, hogy a jelenség kezdete óta az egyes adók nézői között a végzettség szerinti eltérések csökkenésnek indultak, még a köztévét nézők körében is csökkenni kezdett a magas végzettségűek aránya. Mást mutat a nézők foglalkoztatottság szerinti megoszlása: magas a vállalkozók és a tanulók aránya az RTL Klub; illetve jelentős a nyugdíjasok, fizikai munkások és eltartottak száma a Tv2 nézői körében.

De mi is a bulvár?

Az NMHH szerint bulvárhírnek számít minden olyan hír, amely nem szolgálja a demokratikus közvélemény tájékoztatását. Egy felháborodott újságíró, Szalay Tamás Lajos múlt héten a NMHH-t is felkereste az ügyben, hogy panaszt tegyen, és feltegye a kérdést: nem kellene-e hatóságilag fellépni a magyarság megfelelő tájékoztatása érdekében. Az Ezt így hogy? blog szerzője a médiahatóságtól kapott válaszából megtudta: az NMHH ellenőrzései során három eseménytípust nem sorol a bulváros bűnügyi hírekhez, mivel ezek „a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálják”. Ilyen az, amikor a hivatalos személy (például: politikus), a közfeladatot ellátó személy és a külföldi hivatalos személy által vagy ellen elkövetett bűntetteket mutat be a média. Ugyancsak nem tartozik ezen kalapba a külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekményeket, merényleteket, etnikai alapú bűncselekményeket bemutató híranyag, mivel ezek szerintük szinte kizárólag politikai vagy ideológiai indíttatásúak. Szintén elnézőek a szociális indíttatású bűncselekmények egyes fajtáit illetően (például: uzsora, lakásmaffia), mivel ezek szerintük a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet – magyarázta a blog, és ezzel egyértelművé tette, miért nem kapnak figyelmeztetést a kereskedelmi adók hírműsorai.

A Nyilvánosság Klub ennél jóval lazábban kezeli a fogalmi definíciót: bár tanulmányukban nem tettek kísérletet a bulvár körülírására, a hatóságéhoz képest rendkívül magasnak számító bulvárhír-számok kapcsán feltételezhető: minden olyan témát ide soroltak, amely nem közéleti vagy politikai jellegű.

Megint csak máshogy állt a témához a Republikon Intézet: „Bulvár hírnek kategorizáltuk azokat a híreket, amelyek felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő hírek a szórakoztatóipar főszereplőivel (»celebek«), illetve hétköznapi emberek szokatlan történetei dramatizált tálalásban”.

Rossz, rosszabb, legrosszabb

Az NMHH tavalyi felmérése szerint a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűncselekmények között a Tv2-n találkozhattunk legtöbbször fizikai erőszakkal, és itt esett a legtöbb szó a balesetekről is. Ezek közé már akár az is beleszámított, ha két férfi összeverekedett egymással egy kályha miatt, ezzel szemben a köztévén csak a súlyos, rendszerint a halállal végződő szerencsétlenségek kaptak műsoridőt – írták.

A Tv2-n jelentek meg leggyakrabban a bulvárhírek is. A vizsgált időszakban a Tények esetében 28,4, az RTL Híradójában 23 százalék számított bulvárnak a médiahatóság szerint. A Nyilvánosság Klub – saját definíciója alapján – tavaly év elején 91 százalékos bulvárarányról számolt be a Tények esetében, amely azonban később 66 százalékra esett vissza. Az MTV csupán 7,6 százalékot ért el e téren. A Nyilvánosság Klub, amely emellett a HírTV-t és az ATV-t is vizsgálta, utóbbit hozta ki a legkevesebb bulvárhírt sugárzó adónak. „A komoly és a bulvár hírek arányát összevetve megállapíthatjuk, hogy tartalmilag a közszolgálati követelményeknek leginkább az ATV szerkesztési gyakorlata felel meg” – szögezték le.

Szórakoztató hírek tekintetében ugyanakkor az RTL vitte a prímet: híradónként átlagosan 2,6 celebekkel vagy állatokkal kapcsolatos érdekességet mutatott be. A szex-téma egyik csatorna hírműsorára sem volt jellemző, azt rendszerint inkább az azt követő magazinműsorokra, az Aktívra vagy a Fókuszra hagyták.

Okok

A bulvárosodás okaként a kertévék vezetői rendszerint a nézettségi versenyt nevezik meg. Az RTL Klub 2000 augusztusában készíttetett felmérése ezt részben alátámasztja: a célközönségnek számító 15-49 év közötti korosztályban a megkérdezettek kortól, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül a közbiztonságot, valamint a bűnözést tekintették a legfontosabb ügyeknek, ugyanakkor a pártpolitikát egyöntetűen a lista utolsó harmadába sorolták. Pontosan e csatorna alkalmazkodott leginkább az általa felmért közérdeklődéshez.

Egy évvel később a médiahatóság arra jutott: hogy „az emberek többségének figyelmét elsősorban az életkörülményeikkel közvetlen kapcsolatba hozható, a mindennapi életviszonyokat erőteljesen befolyásoló témakörök, így első helyeken kiemelkedően az áremelkedések és az infláció, valamint a közbiztonság és a bűnözés, majd jóval lemaradva a munkanélküliség, a környezet állapota, a korrupció és a természeti katasztrófák, balesetek, szerencsétlenségek kötötték le". Érdekes, hogy emellett a felmérések azt is kimutatták: az emberek szerint a kelleténél több szó esett a pártok ügyeiről, a természeti katasztrófákról, a korrupciós ügyekről, és az Európai Unióról, de helyenként a romákról és a határon túli magyarok helyzetéről is.

Az igények mellett bizonyos ellenzéki felvetések szerint az új médiaszabályozás, az egyes szabálysértések esetén kilátásba helyezett irreálisan magas pénzbírságok, az új törvény egyelőre még ismeretlen alkalmazási gyakorlata, illetve a médiatanács átpolitizált működése is a bulvár jelleg erősödésének irányába tereli a műsorszolgáltatókat.

A híradók átlagos hosszának változását tekintve megállapítható, hogy 2011-re az összes híradó hosszabban számolt be a világ történéseiről – írta az NMHH elemzése. Részben ez a megnövekedett időtartam is magyarázhatja a jelenséget, vagyis a kevésbé fontos hírek nagyobb arányát, különösen a nyári uborkaszezonban.

Miért baj?

Domokos Lajos a populáris média és a minőségi média összehasonlítása során arra jutott, hogy a bulvármédia híreiben feladja „a tény és kitaláció közötti határozott megkülönböztetést és a moralizáló elvi álláspontot”, illetve „a populáris kultúra extrém értékeinek és normáinak a követésére buzdít”. És ha akad, aki ezzel nem is ért egyet, a demokratikus közvélemény teljes körű tájékoztatásának mellőzésébe senki nem nyugodhat bele.

A bűncselekmények, a közbiztonság létének tudatát gyengítő tudósítások torz, veszélyekkel teli valóságképet mutathatnak. Több kutatás is bizonyította már: az erőszakos hírek magas aránya hosszútávon általános félelmet szülhet, és meggyengítheti az emberek biztonságérzetét, közvetve pedig a többi emberbe vetett bizalmat, vagyis a társadalom összetartó erejét.