Megoldódott (véget ért?) a Klubrádió-ügy: a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében az Autórádió Kft. pályázata alaki hiba miatt érvénytelen volt, így a Médiatanácsnak pályázati eljárás lefolytatása nélkül új határozatot kell hoznia a 95,3 Mhz-es fővárosi frekvenciáról. A döntés rendkívül kínos az NMHH-nak, hiszen arra sem voltak képesek, hogy észrevegyék, hogy hiányoznak a pályázatban megkövetelt aláírások az Autórádió Kft. pályázatáról (és ez még a barátságosabb értelmezés, a barátságtalanabb szerint a Médiatanács a formai hiba ismeretében hirdette ki győztesnek az Autórádiót).
És mégis: a Médiatanácsnál hálát adhatnak az égnek, hogy így döntött a bíróság, s ezzel lehetővé tette, hogy leszálljanak a szopórollerről. Persze, csak ha le akarnak.
Gondoljunk bele: milyen világbajnok PR-cég lett volna képes valaha is elérni, hogy Andrassew Iván, Berecz Anna, Bolgár György és Vicsek Ferenc Klubrádiója – a Népszaván meg a Galamuson túli világban – bárhol is a szólás- és sajtószabadság szimbólumaként, sőt garanciájaként jelenhessen meg? Mibe került volna mindez? Dollármilliókba? Tízmilliókba?
Nos, a Médiatanácsnak sikerült. Ingyen. A 95,3 Mhz-es pályázati kiírással, majd az eljárással mártírt csináltak a nyugdíjas munkásőrök állami- és pártpénzekben nem szűkölködő csatornájából. Egy olyan rádióadóból, aminek épp elég büntetés, ha megkérdezik tőle, hogy áll a hallgatottsága a 18-49 év közötti korosztályban, és ha a Szent Piacról kell finanszíroznia a működését.
Mi legyen hát a Klubrádióval? Hadd szóljon! Kit érdekel?
Frissítés: A Médiatanács közleménye alapján kérdéses, hogy működőképes-e a nagyszerű megoldási javaslatom. Szerintük a Klubrádió pályázatának érvényessége is vitatható (amit a Médiatanács szerint a rádió ügyvédje is elismert), sőt, egyéb pályázóknál is gond lehet.
Frissítés2: A Klubrádió szerint a Médiatanács közleménye negligálja a valóságot.
