Két éve nincs drogstratégiája Magyarországnak, és két éve nem tudni, miért nem volt jó a régi. Azóta iránymutatás nélkül kallódik a drogszakma, többnyire civilek viszik előre, amerre jónak látják. Az előírások persze őket is kötik – például a legfontosabb, anyagi forrásokat biztosító pályázatok beadásakor – de hogy stratégia hiányában pontosan mi is az elvárás, az tisztázatlan.

  A Mandiner korábbi riportjaiban beszámolt róla: a hosszú ideje formálódó anyag, bár több hónapos egyeztetés után készült el – melybe Victorné Erdős Eszter, a stratégia egy írójának állítása szerint nemcsak a szakma, de a kapcsolódó területek, így az oktatás, a szülők, az önkormányzatok is bekapcsolódtak –, és sok hozzáértőből nemtetszést váltott ki. Az állandó támadások részben érték csak el céljukat: kikerülhetett ugyan a dokumentumból a kenderszimbólum illegálissá tétele, illetve az internetes figyelőszolgálat létrehozása (utóbbi inkább anyagi okokra hivatkozva); de a még ennél is fontosabbnak tűnő feladati prioritások, vagy irányadó költségtervezetek továbbra is teljes egészében kimaradtak. Victorné ezzel kapcsolatban a Mandinernek azt mondta: nem lehet fontossági sorrendet felállítani a feladatok listájában, holisztikus segítségnyújtásra van szükség. Hozzátette: „tudom, hogy most válság van, meg kicseszett velünk a pénzügyi világ, és nyilván ilyenkor otthon is zsíros kenyérre vált az ember, de akkor is holisztikusan kell; akkor holisztikusan kell zsíros kenyeret enni”.

  A tavaly év végén véglegesnek kikiáltott anyag tavasszal került volna a parlament elé. Számok, konkrét tervek nélkül, ám egy új szemléletet, a család és a nevelés fontosságát, a drogmentes társadalom védelmét előtérbe helyezve. A szöveg tíz írója ezzel szinte minden lényegesebb, felelősséggel járó feladatot a majdani, a drogstratégia alapján készülő akcióterv kidolgozóira hárított. Volna. Az igazságügyi tárca ugyanis végre megtette a lépést, és meghozta a rendeletet, aminek eleve magától értetődőnek kellett volna lennie: előírta, hogy az egyes kormányzati stratégiákat azonos formátumban és kritériumok mentén kell elkészíteni, költség-hatékonysági elemzéssel együtt.

  A zsíros kenyeret tehát beárazzák: a drogstratégia egyik leginkább támadott hiányossága, a számok, arányok, költségek, százalékok teljes mellőzése ellehetetlenül, felülről teszik kötelezővé a konkrétabb irányok kidolgozását. Ha a tervezőknek nem is, de a Tisztelt Háznak talán feltűnik majd a földtől való elrugaszkodottság, vagyis hogy nem feltétlenül van ma lehetősége Magyarországnak egy éven belül gyermekellátó-rendszert kiépíteni, vagy továbbképzési programokat indítani egészségügyi, oktatási, illetve közigazgatási dolgozóknak – ahogy azt a jelenlegi szöveg ajánlja.

  Az újabb egyeztetések során azonban újabb hónapok telnek majd el koncepció, irányok, célok, előrelépés nélkül. Közben akad majd néhány túladagolás; a gyerekek belecsúszhat a kábítószerbe a nyári fesztiválokon a prevenciós rendszer fokozódó hiányosságai miatt; a HIV pedig tovább terjedhet a tűcsereprogramok csökkenő támogatása okán. Bár Téglásy Kristóf, a Szociális, Család- és Ifjúságügyekért felelős államtitkárság főosztályvezetője szerint az idei év második felére elkészülhet az új szöveg, az elmúlt két év tapasztalatai alapján nem indokolt ezt gondolni.