Nevét nem kiemelkedő szakmai tevékenysége emelte közismertté, hanem az a sajátos Fidesz-kritika, amely szimbolikus élelmiszerek szimbolikus iratokra történő szimbolikus kenegetésében teljesedett ki. Több mint egy éve kaszinótojásos bevonattal illette az APEH székházában a NENYI-t; múlt héten egyszer, majd pedig kedden két helyszínen is ketchuppal kente össze az alkotmányt. E poszt mégsem az úttörőtáborokból ismert, fogkrémmel bekent kilincs sikerét megirigylő jogász különös kényszereivel foglalkozik, sokkal inkább azzal a közeggel, amely megfelelő díszleteket teremt ahhoz, hogy komoly piaci lehetőséget lássunk a dánielbiztos nyomtatványok előállításában.
Az ügyvédségről szóló törvény kötelező kamarai tagságot ír elő, Dániel Péter tehát nyilván a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Szemben például a bírókkal, az ügyvéd viselhet politikai tisztséget, nyíltan kifejezheti pártszimpátiáját. Általában mégsem exponálják magukat, kifejezetten nagy nyilvánosságot keresve. Egyszerűen nem kifizetődő. Bohóckodásra pedig azért sem ragadtatják magukat, mert a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága igazán nem cicózik. A közismerten szigorú elnök, Fekete Tamás bajszát kevés kolléga meri rángatni, hiszen a kamarából kizárás akár 10 év kényszerpihenőt is jelenthet az elmarasztalt ügyvédnek. Dániel Péternek azonban jól felkészült őrangyal fogja a kezét.
Amint arról több lap is beszámolt, a kaszinótojásos mutatványa ugyan a fegyelmi bizottság elé került, de a testület fegyelmi vétség hiányában megszüntette az eljárást. Az indok: (bár ügyvédi munkájából adódóan volt jelen az épületben), a kenegetést civilként követte el. Ez annak ismeretében érdekes, hogy pl. elég egy kis „ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartás”, in concreto tárgyaláson kívül kiabálás a bíróval, és máris súlyos büntetést szabnak ki ügyvédekre. („A magánéletben gyakorta megnyilvánuló goromba, durva hangnem térhódítása nem juthat el az ügyvédek, vagy akár az igazságszolgáltatás működési területére” – szólt a verdikt.)
Dániel Péter ügyvédnek azért is nagy szerencséje van, mivel a fegyelmi bizottság elnöke – szemben a legtöbb ítélkező fórum gyakorlatával – tetszése szerint, saját hatáskörében dönthet arról, kik tárgyaljanak adott ügyeket. Különösen érzékeny eseteket önmagára is oszthat, miként tette Fekete doktor a kenegető Dániel Péter esetében is. A lehetőségek ilyetén együttállása – úgy látszik – lehetővé teszi, hogy politikai színezetű ügyek, érdemi vizsgálat nélkül, gyorsan a szőnyeg alá kerülhessenek. Szerettük volna megkérdezni Fekete Tamást, mi a méltányos döntéshozatal garanciája, azonban többszöri hívásunk ellenére sem sikerült elérnünk.
A kaszinótojásos ügyben a fegyelmi bizottság elsőfokú, megszüntető határozatát egyébként megfellebbezték, de Dániel Péter saját közlése szerint a másodfokon eljáró Magyar Ügyvédi Kamara is felmentette őt. Mi ezzel ellentétes információval rendelkezünk, ám kérdésünkre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János nem tudta sem cáfolni, sem megerősíteni a felmentés tényét. Ugyanakkor azt mondta, hogy a folytatólagos, provokatív voltára tekintettel egy esetleges újabb eljárás esetén nem lehet a korábbi fegyelmi eljárás kimenetelét alapul venni. Személyes véleménye szerint – függetlenül a konkrét ügytől – az efféle „malackodás” (nem ezt a szót használta) nehezen egyeztethető össze az ügyvédi etikával.
Az utolsó 100 komment: