„Oh, my God, just look at me
Grandpa been rappin' since '83”
(Too Many Rappers/New Reactionaries)

  A papák bizony a nyolcvanas évek eleje óta szövegelnek, és most visszatértek egy új lemezzel: az elmúlt években kihívások sorát, köztük a rákot is le kellett győznie a Beastie Boysnak – hogy aztán továbbra se nőjön be a fejük lágya.

  A New York-i banda a nyolcvanas évek végétől kulturális mikroforradalmat hajtott végre azzal, hogy a fekete gyökerű hiphopot házhoz szállították a fehér kölyköknek. És nem csak arról volt szó, hogy lemásolták a fekák műfaját, hanem arról, hogy nagyvárosi, szellemes zsidó srácokként kitágították annak határait, sőt tovább is mentek annál.

  A punk és hardcore szcénából indulva felfedezték maguknak a rapet, majd ahogy egy kicsit jobban megtanultak hangszereken játszani, belekóstoltak a jazzbe és a funkba is. A kilencvenes évek crossover szcénájának nagyágyújaként leszállították a Check Your Head, az Ill Communication és a Hello Nasty lemezeket, aztán jött még egy 2004-es és egy 2007-es, instrumentális album. A hosszú szünet, Adam Yauch betegsége, meg az elbácsisodás akár valami teljesen új kezdetet is jelenthetett volna a BB-nek, de ezt nem akarták, vagy nem is képesek rá. Mindegy is.

  Az új lemezhez csináltak egy félórás, sokak szerint nagyon, szerintem kevéssé vicces kisfilmet (a zenekart is parodizáló sztárparádéval Will Ferreltől Elijah „Frodó” Woodig), ami ott kezdődik, ahol a 25 évvel ezelőtti Fight For Your Right To Party klipje végződött, és ott zárul, amikor a három valódi beastie boy csapja szét rendőrnek öltözve a huligánkodó bandát.

  A Hot Sauce Committee Part Two címre hallgató lemez már egy lassuló ütemben működő, de még mindig pörgő nyelvű trió munkája. A számok továbbra is a zenekar elmúlt 25 évben kialakult saját koordináta-rendszerében mozognak. A Beastie Boys már 15 éve is old school volt; és még inkább régiiskolásnak tűnik a mai, fukszos, metroszexuális, autotune-ban elmerült plasztik hiphop korában. Analóg ütemek, ütős hangminták, szellemes sorok, sodró rímek, vicces önfényezés és az újoncok leoltása – ahogy a műfaj annak idején megszületett. Ennél se több, se kevesebb.

Hot Sauce Committee Part Two by Beastie Boys

  Az új album nem ér fel a fenti kulcslemezekhez, a popkulturális kontextus is megváltozott azóta. De amikor az ember akár itt, akár a zamárdi éjszakában meghallja Mike D szemtelen hangját, önkéntelenül is bólogatni kezd rá, mint a régi, nagy dumás haverok szövegére. Mázel tov, gouranga, satöbbi.