A bioetanolról, annak hasznosságáról, alkalmazásának korlátairól korántsem zárultak le a viták, de úgy tűnik, európai szinten is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a jövőben a bioüzemanyagok. Írtunk korábban magáról a vitáról, hogy szebb jövőt vagy környezeti katasztrófát hozhat-e a bioetanol, és arról: mit tervez a magyar kormányzat ezzel az ágazattal kapcsolatban. Az Országgyűlés novemberben fogadta el a bioüzemanyag-törvényt, ugyanakkor cél az energetikai célú növénytermesztés, az élelmiszerellátás egyensúlyban tartása és a természetvédelmi értékek megőrzése is.

  A kőolajfüggőség és a CO2-kibocsátás csökkentése nem csak hazai, hanem európai célkitűzés is, különösen akkor, amikor sorra döntik meg a korábbi rekordokat a nyersanyagárak a közel-keleti, illetve észak-afrikai országokban kialakult rendkívüli helyzet miatt. A Megújuló Üzemanyagok Világszövetsége persze arról beszél: az élelmiszerárak hektikus emelkedése mindaddig folytatódni fog, amíg a fosszilis energiaforrások alternatívái, mint a bioetanol és a biodízel nem terjednek el széles körben.

  A napokban mutatta be az Európai Bizottság átfogó európai uniós közlekedési stratégiáját Brüsszelben, amely nagy mértékben csökkentené Európa kőolajimport-függőségét, a közlekedés széndioxid-kibocsátását pedig 60 százalékkal mérsékelné 2050-ig. Siim Kallas, az EU közlekedési biztosa elmondta: 2050-re teljesen kitilthatják a benzines és dízel üzemű gépjárműveket az európai városokból, és azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra a gépjárművek fele elektromos meghajtású legyen. A meglehetősen nagyszabású, futurisztikus tervekhez Kallas azt is hozzátette: a széles körben elterjedt nézet, miszerint a globális felmelegedés és a klímakatasztrófa a mobilitás feladásával állítható meg, téves szemlélet. Európa csak úgy lehet sikeres, ha versenyképes a közlekedési rendszere. A munkahelyteremtéshez, a további gazdasági növekedéshez elengedhetetlen, hogy közlekedni tudjunk.

  Az elmúlt időszakban folytatott vitákra reagálva az Európai Unió úgy döntött, hogy újabb tanulmányokat készíttet a bioüzemanyagok még alaposabb vizsgálatára, hogy az EU-ban ne kerülhessen sor semmiféle természetkárosításra a termelés növekedése miatt - ez egyébként a magyar kormányzati törekvések célja is. Az aggodalmak szerint ugyanis a bioüzemanyagok felhasználásának terjedését elősegítő EU- és kormányzati intézkedések következtében túlságosan sok új földterületet fognak bevonni az ilyen célú termelésbe, és ezáltal veszélyeztetik az erdőket.

  Az EU februári energetikai csúcstalálkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni és össze kell kapcsolni a tagállamok energiahálózatát, illetve mindenáron csökkenteni kell a közösség egyre erősebb függését a fosszilis tüzelőanyagoktól. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az olaj- és gázimport évi 310 milliárd eurójába kerül az EU-nak, ami a teljes közösség éves GDP-jének 2,5%-a. Barroso az Európai Bizottság rövidtávú feladatai közé sorolta az elektromos autók töltési szabványainak meghatározását, a bioüzemanyagok elterjedésének segítését és az elektromos hálózat felülvizsgálatát.

  Nemrég gyűltek össze az EU környezetvédelmi miniszterei Gödöllőn, a cél az EU által képviselt klímapolitikai stratégiák és álláspontok összehangolása volt. A résztvevők az EU 2050-ig előremutató dekarbonizációs útitervét is megvitatták. A Bizottság a közelmúltban leszögezte, hogy a bioüzemanyagok megszabadíthatják Európát a szorító fosszilis energiafüggőségtől, és 2050-re a szállítást fenntarthatóvá teszik. „Európának meg kell dupláznia a megújuló energiára fordított kiadásait, ha el akarja érni a 2020-ra kitűzött céljait” - nyilatkozta Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa. Az EU ugyan elkötelezett amellett, hogy a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben 2020-ig 20%-kal növekedjék az 1990-es szinthez képest, de a legújabb adatok azt mutatják, hogy várhatóan csak hét uniós ország - Magyarország, Dánia, Németország, Írország, Litvánia, Lengyelország és Portugália - éri el vagy haladja meg a 2010-re kitűzött céljait.

  A Bizottság viszont bizakodhat, hogy a bioüzemanyagok és a biomassza terjed a közlekedési ágazatban, amelyeknek 2020-ra 10%-os részesedést kell nyerniük. Oettinger szerint ezen a területen nem pusztán több befektetés szükséges, hanem intelligens, költséghatékony finanszírozás is. „Ha a tagállamok együttműködnek, és a megújuló energiaforrásokat ott állítják elő, ahol az a legkedvezőbb, az egyaránt hasznára válik a cégeknek, a fogyasztóknak és az adófizetőknek”. Egyes zöldek máris merész álmokat szőnek: a berlini Öko-Institut tanulmánya szerint az Európai Unió 2050-re közlekedési üzemanyag-igényének 80%-át fedezi majd bioüzemanyagokkal.

  A magyar Bioetanol Szövetség több példát közöl a bioüzemanyagok támogatott terjedésére: több EU tagállamban is megnövelték az üzemanyagok megújuló tartalmának törvényben előírt részarányát. A stockholmi közlekedési vállalat 2006 óta csak bioetanolos vagy biogázos buszokat futtat a svéd fővárosban, és mostanra már állami rendelet írja elő, hogy minden kútnál lehessen E85-öst tankolni. Az etanolforgalomban Franciaország továbbra is a szállítások mintegy 25 %-át mondhatja magáénak. Franciaország ezért komolyan érdekelt a bioüzemanyag-piac szélesítésében és abban, hogy a kontinentális igényeket elsősorban az európai termelők elégítsék ki, ne pedig az olyan óriási kapacitással rendelkező államok, mint Brazília, Malajzia vagy Indonézia. Ahol egyébként az EU belső szigorával ellentétben sajnos reálisabb a veszélye annak, hogy a bioüzemanyag-termelés hosszú távon károkat okozhat - ismeri el a Bioetanol Szövetség is.