Orbán Viktor 29 pontja között akadnak olyanok, amik első hallásra meglehetősen populistának hatnak. Ott van például a magyar politikai viták egyik sarokköve, a gázár szabályozásának kérdése: a NEGR 28. pontja értelmében moratóriumot rendelnek el a közüzemi díjak emelésében (ami persze nem csak a gáz árára vonatkozik). Hogy jogos-e ez az intézkedés? A kérdés megválaszolásában az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai lehetnek segítségünkre.

Háztartások

  A magyar háztartási gáz ára 2009 második felében 13,23 euró volt gigajoule-onként (GJ). Ezzel 25 európai ország közül a 13. helyet foglaljuk el, és nem érjük el az EU27 átlagát (14,67 euró). A lakossági gázért GJ–onként a legtöbbet Svédországban (26,85 euró), a legkevesebbet Romániában (7,45 euró) kellett fizetni.

Ipari fogyasztók

  A helyzet az ipari fogyasztók esetében sem tér el nagyon az előzőekben bemutatottaktól, hacsak annyiban nem, hogy az ipari felhasználók természetszerűleg jóval alacsonyabb áron jutnak hozzá a földgázhoz, mint a háztartások. Magyarországon 7,79 eurót kellett fizetni egy GJ gázért, amivel a 25 országból szintén a 13. helyet foglaljuk el. Ebben a felsorolásban Dánia áll az élen (13,55 euró), a legolcsóbban pedig a brit nagyfogyasztók jutottak hozzá a földgázhoz (5,82 euró).

  A fentiekből az derülhetett ki, hogy tulajdonképpen nem is állunk olyan rosszul gázár tekintetében, a középmezőnyben vagyunk mindkét kategóriát figyelembe véve. Azonban a fenti adatokat két körülmény árnyalja erősen: az egyik a háztartási és az ipari gáz árának változása 2008 és 2009 második féléve között, a másik pedig a gáz árának vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítása.

Növekedés és csökkenés

  A háztartási gáz ára 2008 és 2009 második féléve között 2,4%-kal nőtt hazánkban (itt egyébként az Eurostat hibázik és 11,1%-os növekedést ír jóvá Magyarországnak) úgy, hogy eközben Belgiumban majd' 30, Olaszországban és Törökországban pedig több mint 25%-kal csökkent a fogyasztói gáz ára. A vizsgált országok közül egyébként összesen hétben nőtt, 19 országban pedig csökkent a lakossági gázár.

  Fordított a helyzet az ipari gáz tekintetében: Magyarországon 2008 és 2009 második féléve között az ipari gáz ára drasztikus mértékben, 33,46%-kal csökkent (itt is hibázik az Eurostat), amivel Luxemburg (37,8%) és Írország (33,48) után a harmadik legnagyobb árzuhanást sikerült elérnünk és mindezt a világgazdasági válság kellős közepén. Tehát míg a fogyasztói gázárak 2,4%-kal növekedtek, addig az ipari gáz ára lényegében a kétharmadára esett vissza. Ennek hatását azonban a magyar lakossági gázfelhasználásban egyáltalán nem lehet érzékelni.

  Végezetül, ha azt is megnézzük, hogy az egyes országok fogyasztói gázára vásárlóerő-paritáson mérve mit mutat, akkor azzal a megdöbbentő adattal kell szembesülnünk, hogy Magyarországnál csak a svédek, a lengyelek és a bolgárok állnak rosszabbul, 21 európai országban azonban esetenként jelentősen olcsóbb a földgáz ára.