Elérkezett a nagy nap, Orbán Viktor beszédével elstartolt a Nemzeti Együttműkődés Gazdasági Rendszere (a NEGR). A miniszterelnök expozéjában arról beszélt, hogy a mai adórendszerünk igazságtalan, mert teljesíthetetlen dolgokat követel az adózóktól, akik emiatt az egészet büntetésnek érzik. Emiatt azt javasolta, hogy ne foltozgassuk a jelenlegi rendszert, hanem helyezzük olyan, teljesen új alapokra, ami nem a bizalmatlanságra, hanem a bizalomra épít.
Hogy a teljesen új alapokra épített adórendszert pontosan hogyan értette Orbán, az nem derült ki, mindenesetre a 29 pontban összefoglalt intézkedések a meglévő adószabályok módosításáról szólnak. Most ezeket vesszük sorra (a HVG és a Portfolio cikke alapján), rövid szubjektív, tetszik-nemtetszik kommentárokkal fűszerezve a pontok nagy részét.
1. A cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik az éves 500 milliós nyereség (inkább árbevételre gondolhatott - a szerk.) alatt, ami főleg a kis- és középvállalkozásokat érinti. A kedvezményes 10 százalékos kulcs eddig évi 50 millióig volt érvényes.
Pozitív a kis- és középvállalkozások számára, amik a foglalkoztatás-bővülés fő motorjai lehetnek.
2. Bevezetik az egykulcsos, családi kedvezményekkel könnyített jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át. 1,3 millió munkavállalót vonnak be a rendszerbe, és az adójóváírás intézménye megszűnik, megszüntetve azt a gyakorlatot, amely szerint az adórendszer hazugságra épült. A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalék lesz. A gyermekek számától függően meghatározott nagyságú jövedelem nem eshet adózás alá.
Ez gyakorlatilag a minimálbér adómentességének fokozatos megszüntetése, és teljesen rendben van. Így megszűnik az ösztönzés, hogy minél magasabb a jövedelem, annál inkább érdemes azt eltitkolni. Érdekes lesz a konkrét konstrukció, az egykulcsos szja, ha a kedvezmények bonyolult rendszere is megszűnik, jelentősen átláthatóbb rendszert teremt, ráadásul a középrétegek adóterhelése csökkenhet. Az alacsony jövedelműek számára viszont ez az adóterhelés növekedését jelenti.
3. A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül 10 kisadót eltörölnek.
Ez elsősorban adminisztrációs könnyebbséget jelent a cégek számára, de sokat segíthet a mindennapi működésben. Kérdés, hogy melyik közterheket törllik el, s ezek között lesznek-e olyanok, amiknek a bevételét eddig a költségvetés valamilyen meghatározott célra fordította.
4. Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, és lehetővé teszik, hogy aki adózótt jövedelemből másnak munkalehetőséget biztosít, annak ne kelljen már adót fizetni. Itt az államnak már nincs keresnivalója.
Az egyszerűsítő szándék helyes és jelentősen csökkennek egyes munkák tranzakciós költségei az elmúlt évek abszurd ideiglenes munkavállalói kiskönyves és egyéb megoldásai után. Ugyanakkor kérdés, hogy hogyan fognak adózni és például egészségügyi vagy nyugdíj-ellátást kapni azok, akik ház körüli munkákat végeznek magánszemélyek számára.
5. Az adószabadság megteremtésének jegyében az állam visszavonul a családokon belüli (egyenes ági, vérszerinti - élő és elhalálozott - rokonok közötti) vagyonmozgások ellenőrzésétől. Ezekre a vagyonmozgásokra sem illetéket, sem adót nem vetnek ki.
Nem tudni, ez pontosan mit fog jelenteni, a dereguláció jó dolog, viszont elsőre meglehetősen kiskapu-nyitogató intézkedésnek hangzik.
6. A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány eltörli.
Helyes elképzelés, de kérdéses a konkrét megvalósítás. Az előző kormányok is próbálkoztak hasonlóval a kiemelt beruházások esetén, de ez például a környezetvédelmi szempontok gyengülésével fenyegetett.
7. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit hatályon kívül helyezik, és egy kedvezőbbet alakítanak ki.
Lsd. 4. pont, vélhetően a kettő szorosan összefügg.
8. Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá vállalni.
Pozitív.
9. Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat készítési jogot.
A legnagyobb tapsot kapó intézkedés, s vélhetően messze gazdasági jelentőségét meghaladó visszhangot vált ki a közbeszédben is.
10. A kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit könnyítsük.
11. A Széchenyi-kártya programot 50 millió forintra bővítsék, és pályázati önerő részére is lehessen használni.
12. Az EU-s források radikális átrendezése a kkv-k javára.
Az irány helyes, de kérdés, hogy a kkv-k képesek-e felszívni, és ha igen, milyen hatásfokkal sokszáz milliárd forintot.
13. Az adományozás áfamentessé tétele.
Nem túl jelentős költségvetési hatású, de a jótékonysági szervezetek életét jelentősen megkönnyítő intézjedés.
14. Költségstop az állami intézményeknél.
15. Közszféra bérkiadás átalakítása, 15%-os bértömeg-csökkentés.
A 15%-os csökkentés vélhetően elsősorban leépítésekkel fog megvalósulni, ez jó hír, ha egy olcsóbban, de nem rosszabbul működő közszféra lesz az eredmény. Kérdés viszont, hogy a munkaerőpiac mikor lesz képes felszívni az így állás nélkül maradók tízezreit.
16. Az alapoknál és a tárcáknál kiadás felülvizsgálata
17. Külső megbízások felülvizsgálata.
Önmagában a felülvizsgálat még nem jelent gyakorlati költségcsökkenést, így ezek csak akkor jelentenek megtakarítást, ha találnak költségcsökkentési lehetőségeket és azokat meg is tudják valósítani.
18. A költségvetési szférában 98%-os adókulcs bevezetése a 60 napon túli végkielégítések és a titoktartási szerződések esetében.
Ez alkotmányossági aggályokat vethet fel (persze alkotmámyozó többséggel erre is van megoldás), nem jelent sok tízmilliárdos megtakarítást, de kétségtelenül népszerű, mondhatni igazságos lépés.
19. Havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértve a jegybankot is.
Ez mindössze néhány tucatnyi vezetőt érint, minden bizonnyal népszerű lépés és az MNB vezetését is ösztönözheti valamelyest a kormány által üdvösnek tekintett távozásra. Kérdés ugyanakkor, hogy ki fog vezetői megbízást vállalni állami cégnél azok közül, akik a versenyszférában ennek többszörösét is megkaphatják.
20. 260 igazgatósági helyet szüntet meg a kormány az állami vállalatoknál.
21. Pártok költségvetési támogatásának mértékét 15%-kal tervezik csökkenteni.
Inkább szimbolikus jelentőségű intézkedés, ami elsősorban az ellenzéki pártokat érintheti érzékenyen (az LMP esetén például ez évi 50 millió forint körüli mínuszt jelent).
22. Felügyelők kiküldése a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményeknél.
23. Bútor, telefon, gépkocsi vásárlás, illetve csere stop a közszférában.
Ellenzéki időszakában sokszor követelte ezt a Fidesz, de erősen kétséges, hogy mennyire betartható az intézkedés. Nem is a költségvetési szempontból számottevő beszerzések befagyasztása a nehéz, sokkal inkább egy-egy új kormányzati tisztviselő új telefonja vagy íróasztala jelent nagy kockázatot kommunikációs szempontból.
24. Nemzeti eszközkezelő társaság felállítása a bajba került lakáshitelesek megsegítésére.
Korábban már szó volt állami, illetve önkormányzati szerepvállalásról a bedőlt hitelek esetén, ha ez inkább szervezési-megoldási vállalás (például hitelbiztosítási értéken az államra száll az ingatlan, aki ezt bérlakásként a hitelezett javára bocsátja), s nincs túlzott költségvonzata, akkor helyes.
25. Bankadó bevezetése.
26. Csak forint alapon lehessen bejegyezni jelzáloghitelt.
A 200 milliárdosra tervezett bankadó önmagában is nagy csapás a pénzügyi szektornak, a devizaalapú jelzáloghitelezés csak tovább nehezíti a bankok helyzetét - s a hitelfelvevők sem feltétlenül járnak jól, az árfolyamkockázat kiküszöbölését várhatóan jóval magasabb kamatokban fizetik meg.
27. Másodlagos élelmiszervizsgálat.
28. Moratórium elrendelése a közüzemi díjak emelését illetően.
A közművek, s kiemelten az energia piaca nehezen átlátható, ráadásul szereplői óriási lobbierővel bírnak. Emiatt nehéz megítélni, milyen közműdíjak reálisak, meddig használ és honnantól kezdve árt (infrastruktúra-fejlesztések elmaradása, stb.) az állam árleszorító magatartása.
29. Kilakoltatási moratórium elrendelése december 31-ig.
A korábban említett két intézkedés mellett még egy, ami negatívan hat a jelzáloghitelezéssel foglalkozó bankokra, korlátozza őket abban, hogy szabadon rendelkezhessenek tulajdonukkal. Kétségtelen népszerűsége ellenére inkább káros (és álszent) lépés.
Az utolsó 100 komment: