A magyar politika legnagyobb hazárdjátékosa egy hete mindent feltett a pártelnöki poszt megtartására - sikerrel, hiszen szólt a vastaps, potyogtak a könnyek, összejött 85%-nyi támogató szavazat. Aztán a nagy önmentő húzást egy hét nehezen megmagyarázható szerencsétlenkedés követte: óránként változó forgatókönyvek, és pánikszerűen menekülő miniszterelnökjelölt-jelöltek. Az ország után az MSZP-nek is komoly aggályai támadtak a hazardőr alkalmasságát illetően. Az önkéntes bukást átmeneti siker után követte az igazi bukás.
A hazardőr pályáját 2002 óta végigkísérték a hasonlóan kockázatos, s többnyire sikeres (vagy legfeljebb múló kudarcokkal megúszott) húzások. Most (politikai értelemben) minden elúszott, a ház, a családi ezüst, a nyaraló. De a hazardőr a nulláról is újrakezdi - kisebb tétekkel, de tudja, hogy eljöhet még az ő ideje. Hihetetlen bosszúvágy munkál benne. De a nagy visszatérésig mindig idegesen megrándul majd az arca, amikor úgy szólítják: Gyurcsány Ferenc képviselő úr.
