Negyvenedik alkalommal rendezték meg idén a Kékszalagot, Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenyét. A Reakció különítménye naplementére érkezett a boglári partra, hogy megörökítse a még Keszthely felé tartó mezőnyt - mit sem sejtvén, hogy a leendő győztes már csak két órára van a céltól. Szél alig fújt már. Ennek megfelelően nem is sikerült megdönteni a Nemere II 1955-ös rekordját, midőn a sudár szépség 10 óra 40 perc alatt kerülte meg Tengerünket.
A Kékszalag igazi reakciós sportesemény. A Horthy-korszak nagypolgári rétegeinek seregszemléjét 1934-ben rendezték meg először. Klaszek Ödön így emlékezett vissza az első versenyre: „Grofcsik Jani le akarta fűrészelni az árbocát, s egész uradalmat ígért egy fűrészért. Nem tudtunk neki adni. Hankóczy, a Hungária nesztora le akarta lőni a matrózát, Jalsoviczky összes navigációs műszereit kirakta a kajüt tetejére, de hiába, szél nem jött, pedig az egyik leghíresebb repülő-büszkeségünket: Bisitczt, a Gerle hősét is magával hozta az útra. Nem használt semmit”.
A világháborús frontvonal Balatonra érkezésekor drámai események zajlottak le a vitorláspark körül. Bodoky Richárd lellei feljegyzéseiben ez áll: „novemberben valakinek őrült ötlete támadt: a parton vagy vízben maradt hajók potenciális veszélyforrásként értékelendők, ha a szovjetek kezébe kerülnek. Elrendelték az összes sporthajó átszállítását az északi partra, és az át nem szállított hajók megsemmisítését. A tulajdonosok közül már csak páran voltak elérhetőek, ki erre, ki arra küzdött az életéért. Sokuknak már nem a szívnek oly kedves balatoni emlékek voltak a legfontosabbak, hanem a legnagyobb küzdelem: harc az életért.
A boglári csendőrök december 4-én érkeztek ki a hajóács műhelyéhez, hogy érvényt szerezzenek a parancsnak. Hilcz Kálmán volt ott az egyetlen felelős ember, aki nem sokkal azelőtt tért vissza a frontról. Megdöbbenve hallgatta, amint a csendőrök a műhely felgyújtására utasítják. Időt kért, a hajók megmentésére, de csak a saját 15-ös túrajolléjának, valamint egy kalóznak és két csónaknak a vízre tételéig tartott a karhatalmisták türelme. Aztán nem volt mit tenni, egy revolverrel kényszerítve gyufát dobott az épületre. Mintha éveket öregedett volna percek alatt. Megrokkant vállal állt a perzselő hőségben.”

A háború után a vitorlázókat is elérte a munkás-paraszt hatalom ökle: a Magyar Vitorlás Szövetség és a Balatoni Yacht Club addig tudta folytatni a munkát, míg a hatalom a fontosabb „szemétdombokon” kapirgált. A változások után csak az idő volt kérdéses, a végeredmény nem. Dr. Szénásy József így emlékezett az utolsó hónapokra: „Az illető a BYC részére az egyik munkásegyesülettel fúziót ajánlott. Erre nem voltunk hajlandók. Nekünk, mai BYC vezetőknek, áldozatok árán is hűeknek kell maradnunk a BYC-et létrehozó előttünk járók szelleméhez, és azokhoz az elképzelésekhez, melyek a BYC vezetésében annyi évtizeden át uralkodók voltak! 1949 júniusában közölték a klub vezetőivel, hogy az egyesületet feloszlatták, annak vagyonát elkobozták.”
A Kékszalagot ennek ellenére 1947 után is rendszeresen megtartották. Érdekesség, hogy az eredeti Kékszalagot csak minden páratlan évben rendezték meg, de az utóbbi két évtizedben felnőtt melléje a páros években tartott Fehér Szalag - majd 2002-ben, hosszú és heves eszmei és technikai viták után Kékszalag néven egyesítették a két versenyt. Az idei megmérettetést az immár nyolcszoros bajnok, Litkey Farkas kormányozta Brokernet & Uniqa nyerte (majdnem olyan szép név, mint a Nemere. Bár a legszebb hajónév akkor is a Válóok!). Hétvégi, 13 óra 14 perces száguldásuk eredményeként személyesen Gyurcsány Ferenc adta át fekete napszemüvegben a díjat. Az emelvényen biztos ciki lett volna fütyülni, de a tömegben nem volt az (Gréczy Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó nem hagy kétséget afelől, hogy csakis szervezett akcióról lehetett szó: „ide küldtek néhány füttyögőt a központból”).
A Füred-Kenese-Siófok-Keszthely-Füred útvonalat bejáró verseny rekordszámú nevezőjéből, 575 hajóból 525 célba is ért a megadott 48 órás kereten belül. Az első Kékszalagon 1934-ben ez az arány 21-19 volt. Azóta kicsit többen vitorláznak. Reakciós különítményünk a vitorlák tengerének megtekintése után italozást foganatosított Lelle szórakozónegyedében, majd megfogalmazódott bennünk a vágy, hogy jövőre, talán... Magyar tengerre, magyar!