Újlipótvárost (a zsidó szlengben Újzsélandot) ma két flash mob is megtisztelte. Az egyiket Tomcat szervezte, az invitáló e-mailben olyan humanista megállapításokkal, mint: „Ezután a boltra rárepült egy Molotov-koktél, de a jelek szerint a zsidó tulajdonos, és az általa alkalmazott oláh cigány szarzsák nem értett még ebből sem.” A terv szerint Kárpátia-koncertre vásároltak volna jegyet a résztvevők az elhíresült jegyirodában. Hogy igazi elit társadalmi esemény legyen, még szigorú dress code is szerepelt a meghívóban: „Kérünk mindenkit, hogy vegyen fel fekete nadrágot és bomberdzsekit, ennek hiányában pedig bármit, ami jelzi, hogy a magunkfajták közé tartozik.”
Ők 16.30-ra hirdettek gyülekezőt a fővárosi Jászai Mari térre, az akciójuk ellen tiltakozók pedig 16.00-ra. Amikor nem sokkal négy után odaértem, a tér közepén csak néhány fekete ruhás álldogált, kicsit arrébb pedig egy jórészt sajtósokból álló csoportosulás közepén a vállán kamerával Tomcat készített interjút/vitázott Szabó György, újlipótvárosi fideszes önkormányzati képviselővel. Nem hallottam sokat belőle, de az távolabbról is látszott, hogy nem benyalós-simogatós kérdezősködésről van szó.
Aki kérdez: Polgár Tamás (Bombagyár),
aki válaszol: Szabó György (Fidesz)
Elég érdektelennek tetszett az egész, de az időközben megérkező smalladam felvilágosított, hogy a jegyiroda környékén már sokkal többen gyülekeznek. Két saroknyi séta után megláttuk a tömeget, akik rendesen ellepték a jegyiroda környékét (lehettek néhány százan). A rendőrök igyekeztek szabaddá tenni az utat a 76-os troli számára.
Az Élet Menete - ellen-flash mob
Álldogáltunk egy darabig, hallgattam a különféle narrációkat, az előzmények változatos értelmezéseit. Aztán megérkezett Tomcat, egy kamerával és Blogadminnal felszerelkezve. Az összes operatőr és fotós rájuk vetette magát, a kereszteződésben megismétlődött a Jászai Mari téri Tomcat vs. Szabó György jelenet, csak sokkal több újságíróval.
Második felvonás
Aztán Tomcaték balra el.
Tomcat és Blogin távozóban
Eltelt egy kis idő, úgy tűnt, hogy ennyi volt. Már készültem hazatolni a biciklit, amikor befordult szemben az utcába Tomcat és a mob - két-háromtucatnyian lehettek (szörnyű tömegbecslő vagyok, nem érdemes ezért keresztre feszíteni). Egyáltalán nem voltak félelmetesek (de a környéken élő zsidó nénikben ettől még idézhettek egészen szörnyű emlékeket), még csak militánsak sem. Inkább vegyesek, urambocsá' szedett-vedettek.
Kamera a magasban
Ahogy beértek az ellendemonstrálók közé, az addigi kedélyes hangulatot felváltotta a jól ismert szájkarate. Egy ellendemonstrátor hátrahúzta az egyik demonstrátor (talán Gabucino?) dzsekijét, és azt kiabálta, hogy szégyellje magát a hitleres pólóban. Elsőre pillantásra aggresszívnek tűnt a jelenet, de igazából nem volt az.
Főnök és beosztottja
Pólóbemutató
Aztán elkezdték feszegetni, hogy a feketeruhások milyen magyarok, nézzenek tükörbe, válaszként magas színvonalú kinek-hol-a-hazája-és-hol-van-otthon fejtegetésbe kezdtek Tomcat társai. Felhangzott a „Nácik, haza!” (az ellentüntetők jó része csatlakozott a skandáláshoz), „Itthon vagyunk!” volt a reakció.
Nácik, haza!
Nácik, haza! II.
Az utcán keresztben eközben felállt a rendőrsorfal és nem engedték Tomcatéket az üzlethez, akik néhány perc után visszavonultak. Nem sokkal később már fent voltak az egyik ötödik emeleti lakás erkélyén, onnan filmezték a tömeget, akiket a rendőrök felszólítottak a jogellenes cselekmény (részvétel bejelentetlen demonstráción) befejezésére és hazatérésre.
Tomcat a magasban
Ezután megkezdődött a tömeg kiszorítása két békésen sétáló rendőrsorfallal. Nem vették véresen komolyan, én pl. simán bejutottam mögéjük (az innentől történtek láthatók a videón), ahogy valahogy Tomcaték is: Bloginnal épp a nem-szolgáltak-ki-minket-mert-magyarok-vagyunk jelenetet vették a Bombagyár tv számára a jegybolt előtt, amikor őket is feloszlatták.
Mindig is kíváncsi voltam, hogy néz ki az ember, aki a hangosbemondóba beszél, mert a hang alapján nehéz elképzelni: most egy 30 körüli arc szólított fel a BRFK nevében a távozásra. Közben az idő is elromlott, a kezdeti napsütés után erősen lehűlt a levegő, majd az eső is szakadni kezdett. Egy szakasz rohamrendőrrel együtt egy erkély alatt állva vártam, hogy elálljon - végül eluntam a várakozást, és hazatekertem. A tanulságoknak majd egy külön bejegyzést szentelek.