Az ismert előzmények után elmentünk saját szemünkkel is meggyőződni arról, hogy itt flash mob készül-e, vagy pogrom. Pogrom nem volt, (körülményesen kibontakozó) flash mob, ellen-flash mob és szolid oszlatás igen.


 Újlipótvárost (a zsidó szlengben Újzsélandot) ma két flash mob is megtisztelte. Az egyiket Tomcat szervezte, az invitáló e-mailben olyan humanista megállapításokkal, mint: „Ezután a boltra rárepült egy Molotov-koktél, de a jelek szerint a zsidó tulajdonos, és az általa alkalmazott oláh cigány szarzsák nem értett még ebből sem.” A terv szerint Kárpátia-koncertre vásároltak volna jegyet a résztvevők az elhíresült jegyirodában. Hogy igazi elit társadalmi esemény legyen, még szigorú dress code is szerepelt a meghívóban: „Kérünk mindenkit, hogy vegyen fel fekete nadrágot és bomberdzsekit, ennek hiányában pedig bármit, ami jelzi, hogy a magunkfajták közé tartozik.”

 Ők 16.30-ra hirdettek gyülekezőt a fővárosi Jászai Mari térre, az akciójuk ellen tiltakozók pedig 16.00-ra. Amikor nem sokkal négy után odaértem, a tér közepén csak néhány fekete ruhás álldogált, kicsit arrébb pedig egy jórészt sajtósokból álló csoportosulás közepén a vállán kamerával Tomcat készített interjút/vitázott Szabó György, újlipótvárosi fideszes önkormányzati képviselővel. Nem hallottam sokat belőle, de az távolabbról is látszott, hogy nem benyalós-simogatós kérdezősködésről van szó.


 Elég érdektelennek tetszett az egész, de az időközben megérkező smalladam felvilágosított, hogy a jegyiroda környékén már sokkal többen gyülekeznek. Két saroknyi séta után megláttuk a tömeget, akik rendesen ellepték a jegyiroda környékét (lehettek néhány százan). A rendőrök igyekeztek szabaddá tenni az utat a 76-os troli számára.

 
 Álldogáltunk egy darabig, hallgattam a különféle narrációkat, az előzmények változatos értelmezéseit. Aztán megérkezett Tomcat, egy kamerával és Blogadminnal felszerelkezve. Az összes operatőr és fotós rájuk vetette magát, a kereszteződésben megismétlődött a Jászai Mari téri Tomcat vs. Szabó György jelenet, csak sokkal több újságíróval.


 Aztán Tomcaték balra el.


 Eltelt egy kis idő, úgy tűnt, hogy ennyi volt. Már készültem hazatolni a biciklit, amikor befordult szemben az utcába Tomcat és a mob - két-háromtucatnyian lehettek (szörnyű tömegbecslő vagyok, nem érdemes ezért keresztre feszíteni). Egyáltalán nem voltak félelmetesek (de a környéken élő zsidó nénikben ettől még idézhettek egészen szörnyű emlékeket), még csak militánsak sem. Inkább vegyesek, urambocsá' szedett-vedettek.


 Ahogy beértek az ellendemonstrálók közé, az addigi kedélyes hangulatot felváltotta a jól ismert szájkarate. Egy ellendemonstrátor hátrahúzta az egyik demonstrátor (talán Gabucino?) dzsekijét, és azt kiabálta, hogy szégyellje magát a hitleres pólóban. Elsőre pillantásra aggresszívnek tűnt a jelenet, de igazából nem volt az.


 Aztán elkezdték feszegetni, hogy a feketeruhások milyen magyarok, nézzenek tükörbe, válaszként magas színvonalú kinek-hol-a-hazája-és-hol-van-otthon fejtegetésbe kezdtek Tomcat társai. Felhangzott a „Nácik, haza!” (az ellentüntetők jó része csatlakozott a skandáláshoz), „Itthon vagyunk!” volt a reakció.


 Az utcán keresztben eközben felállt a rendőrsorfal és nem engedték Tomcatéket az üzlethez, akik néhány perc után visszavonultak. Nem sokkal később már fent voltak az egyik ötödik emeleti lakás erkélyén, onnan filmezték a tömeget, akiket a rendőrök felszólítottak a jogellenes cselekmény (részvétel bejelentetlen demonstráción) befejezésére és hazatérésre.


    Ezután megkezdődött a tömeg kiszorítása két békésen sétáló rendőrsorfallal. Nem vették véresen komolyan, én pl. simán bejutottam mögéjük (az innentől történtek láthatók a videón), ahogy valahogy Tomcaték is: Bloginnal épp a nem-szolgáltak-ki-minket-mert-magyarok-vagyunk jelenetet vették a Bombagyár tv számára a jegybolt előtt, amikor őket is feloszlatták.

 Mindig is kíváncsi voltam, hogy néz ki az ember, aki a hangosbemondóba beszél, mert a hang alapján nehéz elképzelni: most egy 30 körüli arc szólított fel a BRFK nevében a távozásra. Közben az idő is elromlott, a kezdeti napsütés után erősen lehűlt a levegő, majd az eső is szakadni kezdett. Egy szakasz rohamrendőrrel együtt egy erkély alatt állva vártam, hogy elálljon - végül eluntam a várakozást, és hazatekertem. A tanulságoknak majd egy külön bejegyzést szentelek.