Tavaly nagy küzdelemben dőlt el, hogy Fodor Gábor és Kóka János közül ki lesz a párt elnöke: első nekifutásra 377:377 szavazatot kaptak, ezért újabb körre volt szükség. A második fordulóban aztán Kóka 380:367 arányban megszerezte a győzelmet. Az azóta eltelt szűk egy év alatt Kóka János gyakorlatilag megbukott: a párt népszerűsége éppen csak mérhető. A mesterkélt adócsökkentést!-kirohanásoknak nem sok hitele van, mindenki tudja, hogy az ilyen bejelentéseket jobb esetben visszavonulás, rosszabb esetben adóemelés követi. Személyes hitele sem nagyobb, mint pártjáé: a piti áfamentes fogyasztás és az épülő villa körüli ügyeskedés csak két példa arra, hogyan lehet ifjú titánként nagyon gyorsan a régi gárda alá süllyedni. A pártban is látják, hogy rossz lóra tettek, csak idő kérdése, mikor kell búcsút intenie a GKM után a pártelnöki posztnak is. A politikában nincs hová hátrálnia. Persze egyáltalán nem féltjük, az elmúlt néhány év pénzügyi szaldója feltehetően nem olyan rossz Kóka, illetve barátai, rokonai és üzletfelei szempontjából.
A méltóságteljes visszavonulás lehetősége pedig valószínűleg a legújabb botránnyal tűnik tova. A HírTV tegnap esti Célpontja valamelyest új megvilágításba helyezte az SZDSZ verseny-felfogását és a szocializmus ellen folytatott küzdelmét. Még ha (meglepetés!) a GKM felügyelete alá tartozó Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnál dolgozó T. Asztalos Ildikó saját szakállára szervezte is a dublőröket, ami elég nehezen képzelhető el, a szoros versenyben győző Kóka János számára lehet a legkellemetlenebb a kérdéses jogszerűségű szavazatok híre. A HírTV-nek nyilatkozó kókista SZDSZ-politikusok arroganciáját elnézve nem tartom kizártnak, hogy Kóka egész pártját magával rántja a süllyesztőbe.
