Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása

A kevésbé izgalmas kérdés, hogy vajon miért vállalkozott a tekintélyes Medián a Greenpeace legutóbbi, a szakmai minimumot is nélkülöző közvélemény-kutatásának lefuttatására. A válasz valószínűleg az, hogy pénzért.

Az igazi kérdés az, hogy megéri-e sugalmazott közvélemény-kutatási kérdésekkel torzított közvéleményt kimutatni? A válasz valószínűleg összetett. A saját közösség megerősítésére minden bizonnyal kiválóan alkalmas az ilyen eljárás. Valamennyi bizonytalant is át tud csábítani a saját táborba. A közvélemény egészének megnyerésére azonban alkalmatlan. Van viszont egy sajátos következménye: miután a megrendelőt meggyőzi arról, hogy a közvélemény támogatja, további lépéseit erre alapozza, és azok kudarcaira kénytelen lesz hamis magyarázatot találni. Ezekre építve még inkább téves lépéseket tesz, ami végül a kezdeményezés teljes kudarcához vezet.

Nézzük most ezt a legújabb, manipulatív szándékú akciót. Íme az első kérdés: „A kormányzati tervben a Városligetbe új épületeket, múzeumokat építenének, ami fakivágással járna. Más tervek szerint megőriznék a fákat, megújítanák a zöldfelületeket, de nem épülnének épületek, múzeumok a park egy része helyén. Ön melyik verziót választaná?”

Tekintsünk most el attól, hogy egy nagy parkban szükségszerűen folyamatosan vágnak ki és ültetnek fákat. A manipuláció annak elhallgatása, hogy a zöldfelületek megújítása a kormányzati terveknek is meghatározó része; továbbá hogy a leendő múzeumok vagy ma is álló (romos) épületek, vagy jelenleg lebetonozott parkoló helyén épülnének. Az embereket tehát nem a valódi alternatíváról kérdezték, hanem arról, hogy akarnak-e fakivágással járó épületeket, vagy pedig a zöldterület megújítását épületek nélkül. Figyeljünk a szóhasználatra: az egyik oldalon „fakivágás”, ezzel szemben „más tervek szerint” „megőriznék”, „megújítanák”. Nyilván a többség, esetünkben 81 százalék a megőrzést és megújítást választja.

Nézzük a második kérdést. „Vannak, akik a Budapesten létesülő új múzeumokat a Városligetben szeretnék megépíteni. Mások inkább más, a zöldterületeket nem veszélyeztető helyszíneken szeretnének új múzeumokat létesíteni. Ön melyik állásponttal ért inkább egyet?”

A sugalmazott kérdés iskolapéldája: a második mondat indirekt módon, éppen ezért hatékonyan azt sugallja, hogy az első mondatban szereplő új múzeumok a zöldterületeket veszélyeztetik. A szóhasználat fontos: nem csökkentik, hanem veszélyeztetik. Ismét lépjünk túl azon, hogy a kormányzati tervek alapján a zöldterület növekedni fog. A kérdésnek, mondjuk így: a csontváza a következő: ön egyetért-e azzal, hogy valami veszélyeztessen valamit? Természetesen 86 százalék nem akarja.

A következmények nagyjából megjósolhatók.

A Liget projekt alapvetően a tervek szerint megvalósul. A ligetvédők meg lesznek róla győződve, hogy mindez a közvélemény ellenében történik, és újabb bizonyítékát látják benne a kormányzati erőszakosságnak. A legközelebbi választásokon az ügy téma lesz, de a ligetvédők oldalán állóknak nem hoz majd szavazatokat – mert a valódi közvélemény nem mellettük áll.

Ezzel az ügy lecseng, a helyét más hasonló ügyek veszik majd át, más hasonló, sugalmazott közvélemény-kutatásokkal megtámogatva.