Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner. Az eddig megjelent írások ezen a linken keresztül olvashatók.

*

A demográfiai agresszió és Európa

AgentUngur (Mandiner) írása

Ha azt képzeljük, hogy csak az az agresszió, amikor egy hadsereg átlépi egy másik állam határát, téved. Rákerestem a kifejezésre „demográfiai agresszió”. Tibetet dobja ki először gép, politikailag korrekten ugyanis csak itt lehet a jelenségről beszélni. Tibet egyébként tényleg demográfiai agresszió áldozata a tömeges kínai betelepülés miatt. Azok a magyarok is demográfiai agresszió áldozatai, akiknek városaiba tudatosan telepítettek tízezrével románokat, szerbeket, szlovákokat, elég Kolozsvárt és Kassát megnézni. Sokféle demográfiai agresszió van.

De a demográfiai agresszió áldozatai azok a népek is, amelyek egészen elképesztő születésszámukkal saját környezetüket semmisítik meg. Félreértés ne essék, ez nem csak az ő hibájuk. Az Egyesült Államok sokáig megtagadta a segélyeket azoknak az afrikai országoknak, amelyeknél a születésszabályozás gondolata felmerült. A katolikus egyház sem tett túl sok jót ezen a téren Afrikával. Az iszlámról meg ne is beszéljünk, hiszen doktrinális szinten a leginkább a népesség szaporítására szabott vallás ezen a világon. De a „szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet” igéje előbb-utóbb katasztrófához vezet. A föld, egyes nemzetek földje, és annak eltartóképessége véges. A Földé, mint bolygóé is.

Csodálkozunk azon, hogy Szíriában háború van? Abban csak politikai okokat keresünk? Az Aszad–ház kegyetlensége tény, de bizonyos alapkérdésekre a legfelvilágosultabb demokrácia sem tudna választ adni. Szíria lakossága 1950-ben 3.2 millió fővel a harmada volt az akkor 9.3 milliós Magyarországénak. Még 1970-ben is kevesebb, mint fele: 4.5 millió. És ebből a fél Magyarországból negyven év alatt lett egy bő dupla Magyarország, 22 millió fővel. Ez hétszeres növekedést jelent. Mégis mi lenne nálunk, ha ma az országnak 64 millió lakosa lenne? Hogy lehetne a legjobb kormányzással is megoldani egy ilyen népességrobbanást? Az igazság kedvéért tegyük hozzá, Szíria lakossága 1950-ben eltartóképességéhez mérten valószínűleg alacsonyabb volt Magyarországénál, de ez a növekedés ezzel együtt is kezelhetetlenné vált akkor, amikor iraki menekültek százezrei áramlottak be az USA felelőtlen inváziója miatt, és ezzel egy időben nagyon kemény aszályok sora csapott az országra. Nem azt mondom, hogy nem volt eleve rengeteg politikai/vallási/etnikai feszültség az országban, de aki a fenti tényeket nem veszi figyelembe, az nem ért semmit az egészből.

Ennyit Szíriáról. Irakban, Afganisztánban, Szudánban, Nigériában, Kongóban (és még sok helyen) ugyanezek a folyamatok zajlottak, zajlanak. Folyik egy az emberiség történelmében példa nélküli népességrobbanás, amit a vallások vagy a politikai korrektség nem tud kezelni. Sőt, rosszabbat mondok. Semmi sem tud kezelni.

Mert hiába jönnek újabb és újabb mezőgazdasági módszerek, és tegyük föl, lesz elég élelem a jövőben is ezekben az országokban. Nem biztos ez sem, de tegyük föl. Esetleg megoldjuk a több víz problémáját is, meg a környezetszennyezés kérdését. Mert az ember biológiai élőlény, és pusztítja környezetét. De annyival több munka, több tér nem lesz, mint amennyi ember születni fog a következő évtizedekben Afrikában és a Közel-Keleten. Ami most van, az semmi a várható emberáradathoz képest. 2050-re két nem túl nagy és rendkívül szegény országnak, Pakisztánnak és Bangladesnek közel annyi lakója lehet, mint az Európai Uniónak: 472 millió. A jelenlegi népesedési trendek alapján 440 milliós lakosságot prognosztizálnak Nigériának.

Persze sem Pakisztán, sem Banglades, sem Nigéria nem fog eljutni eddig. Mert fel fognak robbanni, mint egy túlfújt lufi, és tényleg tízmilliók fognak útra kelni a mai milliók helyett. És ezt tényleg nem lehet majd semmiképpen sem kezelni. Pár millió, nagyon eltérő kulturális környezetből származó ember esetleg még befér Európába. Ki lehet számolni, hogy rövid távon ez még jó is lehet gazdaságilag. 

Nem hiszek benne, de talán, talán a jelenlegi és most bevándorló nem európai populáció még kezelhető, bár a multikulturalizmus és az integráció kudarcossága nem ezt mutatja. De az biztos, hogy további tízmilliókat nem fog tudni kontinensünk kezelni. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt az igazságot a magyar miniszterelnöknek kell-e kimondania, és Magyarországnak kell-e villantania egy apró szeletet az Európára váró jövőből.

Falak, könnygáz és kőszív – vagy az európai civilizáció vége.

Az alábbi táblázatban minden benne van (kattints rá a nagyobb méretért).

Ezt a posztot nem valamilyen politika megtámogatására írtam. Már régóta készült, évek óta nézegettem, gyűjtögettem az adatsorokat, de az események gyorsabbak voltak nálam. A népességadatokat több forrásból szedtem össze.