Javíthatatlan dunántúli labancként mindig óvatosan lépek az Alföld síkjára, nekem a táj dombokból, völgyekből álljon, ne pedig egy végeláthatatlan horizontvonalból, ahol a Sátántangó tempójában peregnek napok és életek. Az Alföld álmos mezővárosai sem szoktak különösen izgatottá tenni, a minap viszont elégedetten tértem haza egy tiszántúli portyáról: Hódmezővásárhely nem csak adósságállománya kapcsán érdemes a hírverésre – kulturális városnegyed-beruházásával a maximumot hozták ki a büszke alföldi mezőváros kulturális lehetőségeiből.
Az ősz folyamán átadott kulturális városnegyedről a következő MúzeumCafé folyóiratba írok riportot: a jelenleg enyhén szólva is hektikus és sokak számára egyre kilátástalanabb magyar kulturális életben ugyanis példaértékű, 1. hosszú távú 2. vízióra épülő 3. átgondolt 4. egységes 5. fejlesztést 6. valósítottak meg az elmúlt években (minden jelző hangsúlyos!).
Elég csak felsorolni a fejlesztéseket: a Dr. Rapcsák Andrásról elnevezett új sétálóutca kialakítása utcabútorokkal, szobrokkal; az összes utcára néző ház homlokzatának felújítása; az utcában álló, városi Tornyai János múzeum teljes körű felújítása és az abszolút korszerű, de a város szövetébe mégis illeszkedő újabb épületrészeinek átadása; a múzeumban szemben lévő, leromlott állapotú görögkeleti ortodox templom külső és belső felújítása; a templom melletti, negyvenes évekbeli modernista művelődési ház felújítása és újabb épülettel való bővítése, a sétálóutca főtér felé eső végén az Alföldi Galéria részbeni felújítása; valamint a mellette álló református ótemplom teljes körű felújítása, régi berendezési tárgyainak visszahelyezésével... És évek óta működik a holokauszt-emlékkiállítás és a kommunizmus Csongrád megyei és hódmezővásárhelyi tetteit, áldozatait és bűnőseit bemutató Emlékpont.
Az egykor Ady által – egyébként a város védelmében – „paraszt Párizsnak” nevezett Hódmezővásárhely így pályázatok útján 2,7 milliárd forintos beruházási összeggel (4,2 milliárd forintos összköltséggel) új, minden mai igénynek megfelelő kulturális tengelyt tudott kialakítani, távol a budapesti kulturális vízfejtől, a Tiszán is túl, a magyar ugaron. A Tornyaiban az újszerűen berendezett néprajzi és helytörténeti kiállítás mellett Csernus Tibor festőművész életmű-kiállítását lehet a következő időszakban megtekinteni; az Alföldi Galériában pedig az évtizedek óra kihagyás nélkül megszervezett Őszi Tárlat, a magyar képzőművészek egyik legfontosabb éves seregszemléje van éppen napirenden. Érdemes rászánni egy téli hétvégi napot egy hódmezővásárhelyi kultúr-túrára.
