„Olaszországot nem nehéz irányítani, de hiábavaló”
- Benito Mussolini

  Válság van, vége a mókának. Mindenki Papi-ja le fog mondani Olaszország kormányzásáról. Könnyeink áradnak, mint a Trevi-kút ezüstösen csillogó vízsugara; mi lesz így veled, Európa?

  Silvio Berlusconi az a férfi, aki bebizonyította a világnak, hogy – látszólag – csökkent értelmi képességekkel is lehet valakinek saját országa, médiabirodalma és focicsapata; a férfiaknak pedig, hogy a magasság és a kor csupán lényegtelen számok, ha a hölgyekről van szó – hiszen a nőket egészen más számok hozzák lázba. Ami az oroszoknak Vlagyimir „Medveölő Actionman” Putyin, az az olaszoknak nyilvánvalóan Silvio „Huncut Mókamester” Berlusconi.

  Egy csokorba szedtük Papi legszebb megmozdulásait az elnöki orgiáktól a maffiabotrányokon és a kiskorú prostik málnásba ráncigálásán át a milánói dóm arcba csattanásáig – emlékezetes beszólásaival fűszerezve.

  Határtalan önbizalom

  „Egyedül Napóleon tett nálam többet. De ő nálam mindenképp alacsonyabb” – mondta egy televíziós talk-show vendégeként 2006-ban Olaszország mókamestere. Nem tudjuk, hányszor állt sorba önbizalomért Silvio Berlusconi, de van egy olyan megérzésünk, hogy még a farzsebeit is telepakolta vele: „A jog szerint minden állampolgár egyenlő, de talán ez a személy egy hajszálnyival egyenlőbb a többieknél, tekintettel arra, hogy az olaszok több mint 50 százaléka azzal bízta meg, hogy kormányozza az országot” – fogalmazott egyes szám harmadik személyben saját magára utalva egy milánói bíróságon az ellene folyó sokadik korrupciós tárgyaláson.

  Együttérző képesség

  Silvio Berlusconi köztudottan il Duce nagy kedvelője – mi tagadás, sok a közös vonás. Egyszer még ki is jelentette viccelődve: „Mussolini sosem ölt meg senkit, csak vakációzni küldte az embereket külföldi száműzetésbe”. Ízléstelen tréfáinak sokan estek áldozatul, például 2009 áprilisában az abruzzói földrengés átmenetileg sátrakban elhelyezett, földönfutóvá vált túlélőinek sikerült elsütnie, hogy „próbálják úgy felfogni a dolgot, mintha kempingeznének”.

  2010 októberében Berlusconi egy képzeletbeli zsidó családról beszélt, amely napi 3 ezer euróért bújtatott egy másik zsidót, akinek nem árulták el, hogy Hitler rég halott, és a háborúnak vége. Az esetről videofelvétel is készült, amelyet a La Repubblica című római lap feltette a honlapjára. A kormányfőt a Vatikán és az olaszországi zsidó közösség is elmarasztalta a tréfa miatt.

  Diplomáciai képességeiről még azelőtt tanúbizonyságot tett, hogy napbarnítottnak nevezte Barack Obamát, vagy lenagyseggűzte volna Angela Merkelt. Még 2001-ben az iszlám világot piszkálta meg: „Tudatában kell lennünk civilizációnk felsőbbrendűségének. Ez olyan értékrendből áll, amely (...) biztosítja az emberi jogok és a vallás tiszteletben tartását. Mindez az iszlám országokban nem létezik” – jelentette ki.

  *A Ryanair olasz weboldalán Berlusconinak ajánlanak utakat bikinis csajokkal 9.99-től: „Kedves Silvio, itt egy újabb lehetőség, hogy elmenekülj a Ryanairrel!”

  Bunga bunga

  A kellemes hetvenes Papi sosem csügged, ha nőkről van szó. A szerkesztőség férfitagjainak tekintete minden alkalommal feltűnően bepárásodik, amint szóba kerül Itália milliárdos törpecsődöre, nem véletlenül: „Ha megkérdeznék a nőket, hogy szexelnének-e velem, 30 százalékuk igent mondana, a 70 százalékuk meg visszakérdezne, hogy már megint?” – mondta botrányai csúcspontján Berlusconi idén áprilisban.

  A kormányfő számtalan huszon- és tizenéves lányt fogyasztott el, villájában orgiákat rendezett, kiskorú prostikat fogadott, több tucat lánnyal énekeltetett őt dicsőítő indulót, emellett pedig a hölgyeket is ellátta tanácsokkal az Élet Nagy Dolgait illetően. Tavaly például egy ifjúsági gyűlésen részt vevő lányoknak javasolta, hogy házasodjanak gazdag férfiakkal: „A nők sorban állnak nálam, az a hír járja, hogy én tudom, hogy kell csinálni” – mondta széles vigyorral.

  Mártíromság

  Saját magát tán' még annál is jobban szerette mártírként beállítani, mint amennyire rajongott a fiatalkorú „táncoslányokért”. 2006. februárjában sem aprózta el, egyenesen Krisztushoz hasonlította magát: „Én vagyok a politika Jézus Krisztusa. Türelmes áldozat vagyok, bárkit elviselek, bárkiért feláldozom magam” – jelentette ki Berlusconi támogatói előtt. Aztán el ne feledjük a tavalyi dóm-incidenst sem, amikor egy pszichiátriai kezelés alatt álló férfi a milánói dóm kicsinyített, fémből készült másával arcon vágta az éppen serényen autogramokat osztogató kormányfőt a 2010-es önkormányzati választások kampányindítója után – amit persze végül megnyert.

  Éles ész

  Mindenki leírja Papit annyival, hogy egy ostoba bohóc. De van Önöknek AC Milan-ja? Netán hatalmukban áll olyan törvényt hozni, ami felmenti Önöket a bíróságon a sokadik sikkasztási, korrupciós, maffia- és szexbotrányuk után? Na ugye. Silvio saját maga karikatúrájává vált, mégis egy egész ország volt a játszótere, négyszer választották kormányfővé. Végül is, Róma látott már rosszabbat is.