Ronald Reagan néhány nap múlva szobrot kap Budapesten. A szobor az egykori elnököt séta közben ábrázolja, amint az Amerikai Nagykövetség épületétől tart a Parlament felé. Reagan tisztelőinek egy csoportja, Molnár Attila Károlytól Nyitrai Zsoltig, Rétvári Bencétől Szilvay Gergelyig blogot indított az esemény alkalmából.
„Reagan, ez a huszadik századi kereszteslovag a hidegháború sorsát nem atomfegyverekkel döntötte el. Fegyverei a hit és a humor voltak, amelyekkel győzedelmeskedett a kétségbeesésen és a fásultságon - Amerikában és a nemzetközi küzdőtéren egyaránt” – írja Baranyi Márton, lapunk és a Konzervatórium szerkesztője a blog Beköszöntőjében. „A ’80-as évek végén Amerika önbizalmában megerősödött, gazdaságilag prosperált és a Szovjetuniót végzetesen sarokba szorította. Reagan visszatekintve »amerikai ikon« lett, hiszen az ország legjobb hagyományait személyiségében egyesítette, pedig nem tett mást – amint búcsúnyilatkozatában mondta –, mint újra felfedezte a józan észt és a jókedvet” – vélekedik Békés Márton, a Jobbklikk szerkesztője a Mosolydiplomácia című írásában. Idézi Barack Obamát is, aki demokrata politikusként Reagan születésének századik évfordulóján arról beszélt: „Ronald Reagan hittel teli elnök volt. Tudta, hogy mindannyiunkban – nemzetekben és egyénekben – ott van az erő, hogy formáljuk sorsunkat. Hitt az amerikai ígéretben, és abban, hogy értékeinket meg kell erősíteni.”
Kontinenseken, határokon, egykori Vasfüggönyökön átívelő gondolat az értékeink megerősítése, s ma is ugyanakkora szükség van erre, mint harminc éve. Reagan szobra emlékeztethet majd mindenkit e feladatra.
