Eheti szüretünk a világsajtóból, olvasnivalók a hétvégére.

  Most, hogy a nyugati civilizációban élő százmilliók sorra rákapcsolódnak a közösségi hálókra, nem múlik el nap, hogy ne szülessen valahol egy lelkes publicisztika a webkettő áldásos hatásairól. A liberális New Yorkerben viszont arra figyelmeztet Malcolm Gladwell: a Twitter és a Facebook egyes előzetes, hurráoptimista várakozásokkal ellentétben még nem döntötte meg az iráni rendszert, és Moldovában sem robbantott ki forradalmat. És ahogy a világbékét, úgy a romboló ideológiákat is lehet terjeszteni az interneten: a Guardian a cyberdzsihád elleni harcról számolt be.

  Vannak azonban még köztünk igazi, régivágású forradalmárok. „Nincs olyan igazi kommunizmus, amely mentes lenne a tömegmészárlástól, kínzásoktól, koncentrációs táboroktól, gulagoktól   vagy laogai-októl” - szögezi le az amerikai konzervatív City Journalban megjelent tanulmányában Guy Sorman. A Communism's Nuremberg című írásában az egykori vezetők fölötti ítélethirdetés alkalmából a vörös khmerek kambodzsai őrjöngését idézi fel, amelynek másfélmillióan estek áldozatul, de egyes nyugati és keleti sajtótermékekben még mindig mentegetni próbálják Pol Pot rendszerét. „A kommunista ideológia szükségszerűen vezet tömegmészárláshoz, mivel a tömegek nem akarnak kommunizmust.”

  A New York Times Kína, a kelet-ázsiai országok és az Egyesült Államok egyre bonyolultabb gazdasági-pénzügyi viszonyairól ír, „Kína hibáztatása nem fog segíteni a gazdaságnak” címmel. Anne Applebaum a Washington Postban arra figyelmeztet: amíg Amerika háborúzik, addig Kína üzletel, és ezzel csendesen szerzi meg a világ fölötti hatalmat. A Washington Post eközben megkérdőjelezi azt is, hogy a szóban sokszor fenyegetőző Hugo Chávez valóban veszélyt jelent-e az USA-ra. Mint írják: ma már a venezuelaiak többsége ellenzi Chávez radikális baloldali agendáját, és a választásokon előretörhet az ellenzék is.

  Magyarország is bekerült a világsajtóba a héten: az európai szintűvé váló romaproblémáról beszámoló SkyNews szerint a magyar munkaerő 40 százaléka cigány származású lehet 2040-re. Magyarország azonban kulturális értékeivel is villoghatott: a francia Le Monde világszínvonalúnak nevezte Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operáját, amelynek franciaországi bemutatóját a szerző vezényletével a strasbourgi Festival Musica keretében tartották. A Szépművészeti és a Nemzeti Galéria közös londoni kiállítását pedig a teljes brit sajtó hozsannával fogadta. A Libertas Film Magazine pedig méltatással búcsúzik a magyar származású filmsztártól, Tony Curtistól, aki a lap szerint megélte a nagybetűs amerikai Álmot.