A horvát-magyar határsávval folytatjuk a trianoni Magyarország határvidékeit bemutató sorozatunkat a Google Earth és a Panoramio segítségével. Ez az a régió, ahol a határ túloldalán élő, történelmileg sem túl magasszámú magyarság az elmúlt kilencven évben törpe kisebbséggé vált. Szent László király foglalta el először a mai Horvátország területének egy részét. A török hódoltság alatt a magyar dominancia eltűnt. A XX. században végén Jugoszlávia felbomlásával járó háború pedig szinte megpecsételte a már akkor is szórványban élő, néhány tízezres magyarság sorsát.
A Duna a határt átlépve a Baranya Háromszögnek vagy Drávaszögnek nevezett területen halad. (Fotó:Balázs fotói). (A magyar határőrség az olasz trikolórt festette a sorompóra.) A horvát oldalon Izsép (Topolje) falu határában, a Duna egyik holtága közelében áll a Savoyai Jenő herceg által emelt templom, amit a török kiűzése után építettek. Az épületet 1991-ben a jugoszláv hadsereg kirabolta és majdnem földig rombolta.
Ha a törökről esik szó, nem lehet kihagyni Mohácsot. Most nem a sokszor citált csatavesztésről írnék, inkább a hely szellemének pozitív oldaláról. A második mohácsi csatára, az 1687-es nagyharsányi ütközetre emlékezve ajánlom a mohácsi temetőben 1816-ban emelt emlékkápolnát. Ez a csata a keresztény erők totális győzelmét hozta. A katolikus temető fái között megbúvó kápolna nagyméretű freskóit (melyek a két mohácsi csata egy-egy epizódját ábrázolják) Dorffmeister József készítette.
Dél-Baranyát járva érdemes felkeresni a tökösi (Tikves) vadászkatélyt. Az épületet Mária Terézia emelte. Sándor jugoszláv király is vadászott itt, de az épület igazán Tito kedvence volt. Ezen a rezidencián többször külföldi államfőket is vendégül látott. Az 1991-es háborúban az épület erősen megrongálodott.
(Fotó:Damir Alter)
A határtól távolodva Eszék (Osijek) városa következik. Erődje páratlan szépségű. Dráván átívelő hídjai (egy közúti, egy vasúti) mutatják: a folyó legjelentősebb átkelőhelyénél járunk. A török időkben I. Szulejmán mellett Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós is felégette az itt álló fahídat, nem kis hadi bravúrt hajtva végre. A várostól délre, Szlavónia keleti részét járva nem hagyhatjuk ki a magyarság két emblematikus faluját. Kórógy (Korog) és Szentlászló (Laslovo) a magyarság szenvedésének szinonimája volt fél emberöltővel ezelőtt. A budapesti Külögyminisztérium jelentése tartalmazza, hogy a horvát hatóságok adatai szerint legalább ezer magyar nemzetiségű állampolgár hunyt el a harcok következtében. Kórógy és Szentlászló és tucatnyi szerémségi és szlavóniai falu teljes magyar közössége elmenekült. A téma egyik legjobb feldolgozása Fekete Ibolya Chico c. filmje Eduardo Rózsa Flores főszereplésével.
A harcokban megsemmisült szentlászlói vasútállomás romos épülete. (Fotó:fodorilles)
Az újjáépítés jelképe, a kórógyi templom homlokzata. (Fotó:atka)
Visszatérünk a határra, hogy a cementgyáráról elhíresült Beremendtől délre Magyarország legdélebbi pontját is dokumentáljuk. Íme:
A határ északi oldalán, a Harkány-Siklós-Nagyharsány-Villány vonalat a borok, a természeti szépségek és a sportolási lehetőségek miatt sem szabad kihagyni. (Itt jegyzem meg, hogy a drávai vízitúrákhoz a nemzeti park engedélye mellett, a horvát és magyar határőrizeti szervek hozzájárulása is szükséges!)
Magyarországon az Ormánságba vezet az utunk. Most nem az uzsorásokról, pártszervezőkről szólnék. Személyes történetem szintén a délszláv háborúhoz kötődik. Sellyéről elszármazott évfolyamtársam 1995 környékén mesélte, hogy borozgatás mellett, holdvilágos, nyári éjszakán kiültek a borospincéhez és nézték a torkolattüzeket, hallgatták a háború morajlását. Kempingszékekből figyelték a háborút.
Ormánság írója Kodolányi János, akinek emlékmúzeuma Vajszlón áll. Az amúgyis elmaradott régió egykori ütőerét a Barcs-Sellye-Villány vasútvonalat két részletben 2006-ban és 2007-ben számolták fel. Az állomásokat széthordják, a síneket fű és gaz lepi be, ahol még megmarad belőlük valami.
Barcs után, a Dráva kanyarulataiban találtam a legérdekesebb Dráva-hídat. Az Ó-Drávának is nevezett holtágak sokszor a Drávától eltérő vonalon adják a határt. Egy ilyen kiszögellésben fekszik Kriznica apró falva, amit Horvátországgal egy gyalogos híd és komp köt örssze.
A Dráva itt elöregedő apró somogyi falvakat választ el Szlavóniától. Érdemes átruccani Szlavóniába, megnézni a szentgyörgyvári (Durdevac) várat.
Csurgóról Csokonai miatt a vénlányok ugranak be.
"Dorottya az egy öreg kisasszony,
Ki méltó, hogy reá örök párta asszon;
Mert úgyis már akkor viselt aggkoszorút,
Hogy a burkus kezdte a másik háborút.
Mégsem ólthatta meg annyi sok esztendő,
Bár már hatvanötöd-fűre lesz menendő,
Most is a legényért mindjárt hadra kelne,
Csak vén oldalához dörgőfát lelne.
Pedig már felszántott tisztes orcájának
A bőrén lúdgégét könnyen csinálnának.
Úgy pislog béhulott szeme két tájéka,
Mint a kocsonyába fagyott varasbéka.
A vénség béverte púderrel hajait,
Kitördelte kettőn kívül a fogait.
Úgyhogy, ha bélottyant ajakit kifejti,
A hamut mamu-nak, a szöszt pedig pösznek ejti."Részlet-Csokonai Vitéz Mihály:Dorottya
Koprivnicáról (Kapronca) meg azok a lányok, akik fűszerezik a natúr csirkemellet. Légrád (Legrad) és Őrtilos között folyik a Mura a Drávába. Itt vonult be Jellasics egyik seregteste '48 szeptemberében, hogy októberében gyáván fusson ugyanitt, Perczel Mór honvédeivel a nyomában. Ezen a vidéken emelte Zrínyi Miklós a költő és hadvezér (felmenője hasonló névvel „csak hadvezér” jelöléssel, Szigetvár hőse! mindig elbűvöl egyezése ezeknek a neveknek!) Zrínyiújvár erődjét. A vár helyéről évszázadokig vita folyt. Néhány éve, konszenzus alapján egy Őrtilos melletti egyik magaslat a törökök által 1664-ben felrobbantott egykori vár megállapított helye.
Muraköz is bővelkedik történelmi emlékekben. Elég csak Csáktornya várára gondolni. Ez a régió a 
névadója, a nyugati végeken kitenyésztett igásló fajtának, a muraközi lónak. Ez az egyetlen magyar hidegvérű ló (értsd: nagy testű, robosztus, lassú mozgású), ma már ritka, főleg húsfeldolgozás céljából tartják. (sose tudtam magam rávenni a lókolbász fogyasztásra...)
Nagykanizsán az Eötvös téren egymástól alig száz méterre áll a Tanácsköztársaság-emlékmű és a Trianon-szobor.
Mit lehet ehhez hozzátenni?
A határ átellenes oldalán, Muraköz tucatnyi falujában 2001-ben egy-egy ember vallotta magát magyarnak. Értük is szól majd a harang?
"A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek."
