A pünkösdi hétvégén, Trianon évfordulója előtt pár nappal rendhagyó sorozatot indítunk. Ajánlót egy fájdalmasan gyönyörű határról. A Google Earth és Google Maps segítségével járjuk körbe Magyarország jelenlegi határait és a közeli látnivalókat.
A szlovák-magyar határvidéket pásztáztam végig először. Mindenkinek ajánlom, ne csak beszéljünk róla, hanem ismerjük meg, mert a térség olyan történelmi, természeti és kulturális kincseket rejt, amelyek megmaradásának legfőbb záloga, ha sajátunként szeretjük, legyen az a határ északi vagy déli oldalán.
Nyugat felől indulunk: Rajka mellett, a magyar-szlovák-osztrák hármashatáron található az 1992-ben felavatott szoborpark.
Ez az a térség, ahol 1947-ben három magyar falu került az akkori Csehszlovákiához. Horvátjárfalu (Jarovce), Oroszvár (Rusovce) és Dunacsúny (Cunovo) a pozsonyi hídfő kibővítése okán tartozik északi szomszédunkhoz. A dunacsúnyi duzzasztógáttól a Duna adja a természetesnek nevezett határt. A Szigetköz és a Csallóköz tündérkertjeit köti össze itt a Duna és választja el a szlovákok által épített víztározó.
Bősnél az erőmű bontja meg a tájat.
A Csallóköz szépségei közül a 1930-as években épített légi (Lehnice) Benyovszky-kastélyt emelném ki. Gönyűtől a Duna ismét egy mederben folyik. A kettéosztott Komáromról (Komarno) nekem nem Sólyom sétája ugrik be. A '90-es évek elején öntudatos magyar eladó utasított rendre Révkomáromban, amikor zacskót kértem a boltban. „Beszélj rendesen magyarul, ez szatyor!” mutatott a nejlonra. Néhány évvel később itt sétáltam át a hídon, hogy olcsóbban hozzam ki a prágai vonatos utazást. (Nem mosott vonatjegyes volt az út!)
Szeretem ezt a várost:Jókaistul, erődőstül, Szent István szobrostul. Komárom után az erőltetett magyar iparosítás mementói mellett haladunk el. Almásfűzítő, Lábatlan, Nyergesújfalu. Jelképes, hogy Almásfűzítőn és Nyergesújfaluban is többször robbantással szanálták a szocialista ipar felesleges épületeit, kéményeit az elmúlt években.
Neszmélyen azért érdemes megállni a Hajómúzeumban, hogy a szépre is emlékezzünk. Érdekes történelmi adalék, hogy 1439-ben az első Habsburg, aki a magyar trónra ült, Albert itt hunyt el vérhasban.
Esztergom előtt apokaliptikus építészeti emlék a Dunára épített szénrakodó. Esztergom és Párkány, a Mária Valéria-híddal önmagáért beszél. Ha az újjáépített hídon észak felé vesszük az irányt, érdemes felkeresni a zselízi (Zeliezovce) Schubert Múzeumot. 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert itt dolgozott, mint az Eszterházyak zenetanára. Esztergom után az Ipoly veszi át a határfolyó szerepét. A hajózhatónak hazudott folyócska hajdan majd' negyven híddal büszkélkedett. Ma alig néhány lehetőség van az átkelésre. Évek óta húzodik az egykori átkelők újjáépítése: van ahol talán hamarosan új hídon juthatunk az Ipoly túlodalára. E beruházások jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Nagybörzsöny nevében hordja lényegét. Templomokban, épített emlékekben bővelkedő falu, esszenciája mindannak, amit Börzsönyként ismerek. Ha nem érintették osztálykirándulásaik alatt, kötelező célpont.
Nem tudom létezik-e még a vámosmikolai Szedd magad! almaültetvény. De zamatos emléke velem él. Ipolyság (Sahy) előtt rövid szakaszon kettéválik a határ és az Ipoly. Homok (Homok), Pereszlény (Preselany nad Iplom) így ma Szlovákia része. A legbátrabb várossal (Civitas Fortissima-1919), Balassagyarmattal szemben Tótgyarmat (Slovenske Darmoty) fekszik. Az asszociációt a gesztuspolitizálás jegyében hagyjuk máskorra! Tótgyarmaton áthaladva Mikszáthfalva (Sklabina) Mikszáth szülőfaluja, majd Alsósztregova (Dolná Strehová) Madách szülőfaluja következik.
A Madách Múzeum lenyűgöző kiállításaánZichy Mihály Tragédia-ihlette illusztrációt láthatjuk. Amikor a géniuszok összetalálkoznak a magyar ugaron...
A vadregényes környék építészeti különlegessége a rárosmulyadi (Mula) vasbeton templom, ami első volt a történelmi Magyarországon 1910-ben. A geoturizmus magyar Mekkája Ipolytarnóc. A falu határában válik el az Ipoly és az államhatár (ahogy a Google Earth-ben elhelyezett fotó mellett nevezi valaki a gúnyhatár). A gáztűzhely-márkává degradált Karancs rengetege uralja a tájat.
Az Alacsony-Tátra szép időben Magyarországról is látszik.
Somoskőújfalu és Somoskő 1920-ban Csehszlovákiának ítéltetett. Hosszú tárgyalások után 1924-ben a két községet és a környékbeli bányákat visszacsatolták Magyarországhoz.
A Wikipédia így emlékezik az eseményekre:Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak és Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási kérelmére és dr. Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, több éves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka visszacsatolta Magyarországhoz Somoskőújfalu és Somoskő községeket és a környékbeli bányákat. A tárgyalások során a magyar fél felsorakoztatta a Somoskőújfalu és Somoskő községekre, valamint a Krepuska-féle bazaltbányára vonatkozó követeléseit, mondván, hogy a badacsonyi bazalt a főváros kövezésére nem alkalmas, s erre csupán a somoskői bányában kitermelt kő használható fel. Somoskőújfaluba január 30-án magyar és cseh bizottság szállt ki, hogy az átadás és az átvevés előtt tisztázzák a bazaltbányák hovatartozásának a kérdését. A hivatalos átadásra 1924. február 15-én került sor a helyszínen. Délután 4 óra 30 perckor írták alá a jegyzőkönyvet.
Somoskő vára Csehszlovákia területén maradt. (A képen Somoskő vára, háttérben Salgó várával.)
Érdemes felkeresni a környékbeli, ritka geológiai képződményeket is. Ózdot elhagyva az aggteleki karsztvidék uralja a tájat. A határok alatt átnyúló barlangrendszer kihagyhatalan.
A Horthy-korszakban a kormányzó vadászterülete céljából felszámolt egykori falu, Derenk maradványai tanuskodnak arról, hogy a falurombolás agyréme nem rendszerfüggő.
A határ túloldalán, Tornagörgőn (Hrhov) érdemes felkeresni a vízesést.
Krasznahorka büszke vára és Kassa között fekszik Lucska romos állapotú erődtemploma. Hejce a szlovákok számára a légikatasztrófa szinonimája. Hidvégardónál lép a Bódva ma mai Magyarország területére, hogy a napokban rekordméretű árvízzel fenyegesse völgyének településeit.
Ha már a katasztrófáknál tartunk, 2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét, mikor gépük a hegy tetejének csapódott. A szlovák állam a település összes lakóját kitüntette a mentésben való önzetlen részvételért.
Kassa előtt fekszik Nagyida (Velka Ida). A község cigánysága már Arany János is megihlette. A határ Kassa alatt zempléni tájakon kanyarog, minden különösebb rációt nélkülözve.
Hardcore kirándulóknak ajánlott a Sáropatak melletti egyetlen magyar tengerszem (egy középkori bánya helyén kialakult tó) a Megyeri-hegyen. Sátoraljaújhely után síksággá oldódik a táj.
A nagykövesdi (Velky Kamenec) vár romjainak a határ innenső feléről Pácin várkastélya felel. Néhány kilométeren a legmagyarabb folyó, a Tisza a határ, hogy Záhony előtt ukrán-szlovák-magyar hármashatár zárja le űrtávcsőves utazásunk.
Mindenkinek ajánlom lépje át ezt a nemzetet összekötő, országokat elválasztó határt (is), mert „tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton”.
