Kevesen mennek szavazni. Alig mennek el az emberek szavazni. Továbbra is lagymatag a választási kedv. Minden híroldal alacsony választási részvételről ír, az előző forduló országos választási hajlandóságához méri a mostanit, de igazuk van-e, illetve van-e ennek értelme ebben a formában? A valasztas.hu országos és megyei részvételi adatokat közöl (pontosabban: kellően áldozatos munkával a települési adatokat is elő lehet túrni, de véletlenül sem választókerületek szerinti bontásban), nagyvonalúan felülemelkedve azon, hogy míg az első fordulóban 176 egyéni választókerületben zajlott a választás, addig most mindössze 57 vk-ban lehet szavazni. 

  Mert mi értelme van például Baranya megyében a megyei adatnak, ahol csak egyetlen választókerületben szavaznak ma? Ugyanígy nem sok értelme van a 2002-es vagy a 2006-os második fordulóhoz mérni a részvételt, hiszen akkor több (és ráadásul teljesen más) választókerületben volt szavazás. Annak lenne értelme, hogy az egyes körzetekben lehessen összevetni a részvételt a korábbiakkal - de ezt csak morzsánként lehet összeszedni, például a Nézőpont Intézettől tudhatjuk, hogy a kevés izgalmas körzet egyikében, a B-A-Z 06-osban 15 óráig a választásra jogosultak 49,96%-a jelent meg.

  Hiába vannak meg tehát a választást támogató informatikai rendszerben szavazóköri (és ebből adódóan egyéni választókerületi) bontásban a részvételi adatok, azokat a valasztas.hu nem publikálja, pedig az nem lenne nagy ördöngősség, s talán a sokszázmilliós fejlesztési és üzemeltetési költségekbe is beleférne.