Mer’ ki meri mondani az igazságot, azé’! Ilyen válaszok kaphatók az utcán, ha a Jobbik melletti állásfoglalás okait firtatjuk. Visszakaphatjuk a nemzetféltő ősigazság 2.0-ás állítását is: Magyarország a magyaroké. Amiben ugye az is benne van, hogy a nemzeti kisebbségeknek - a Jobbik felfogásában - nincs létjogosultsága, csendben húzzák meg magukat ezek az államalkotó tényezők. Világos beszéd. Ahol vágják a cigányt, ott hullik a bolgár, örmény, sváb, görög és szlovák is, bocsi.
A Jobbik létezésének talán egyetlen védhető indoka lehet, hogy sikerült megfosztania az országot attól a gusztospéteri értelemben vett polkorrekt gondolkodásmódtól, ami társadalmi hierarchia csúcsain tanyázó öltönyösök körében még ma is szedi áldozatait. Mert a cigány-problémához így vagy úgy, de viszonyulni kell. Ez a Jobbik hangszerelésében kurucos ostorpattogtatás és káröröm, nézzétek, hogy beszartak tőlünk.
Nyilván lesznek a kampány finisében tematikus televíziós viták, ahol a cigánykérdés csak egy fogás lesz a hosszú menüből, esetleg csak feltét közbiztonság ügyben. Nincs kétség, ebben a témában a saját zártláncú gondolati hálójuknak megfelelően világosak és következetesek lesznek. Ami viszont nem hozható összefüggésbe a cigánysággal, az egy nagy barna kérdőjel, még maga Vona sem képes általánosságban sem védhető álláspontot kialakítani kereskedelemről, gazdaságélénkítésről, munkahelyteremtésről. Hiába szorította sarokba a sajóbábonyi cigány potentátot azzal, hogy ismeri-e a Jobbik programját. Nem olvasta. Ami nem meglepő. Mert nincs, ha csak nem a választók által leszavazott 2006-osra gondolt. Programot még egyetlen párt sem készített. 2010-re vonatkozóan tehát csak a hírekre hagyatkozhatunk. Ezek alapján meg csak annyi jön át, hogy, Jobbik, Gárda, cigány, balhé. Kedvcsinálónak kicsit kevés.
Akinek nincs közvetlen tapasztalata a „cigánybűnözéssel” kapcsolatban, az könnyen megkaphatja a budai zsúrfiú jelzőt, némileg talán jogosan is, hisz amit a tévében a Jobbik kapcsán lát, az számára olyan közéleti Mónika show, ahol Vona Gábor nehéz sorsú barátai és ellenfelei csépelik egymást egyelőre csak verbálisan. Ez lenne az az alapállás, amit a párt a 2006-os programjában így fogalmaz: „Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel politikai pártként is hozzá akarunk járulni.”? Az alapon túl azonban nem látszik semmiféle felépítmény.
Szakértői gárda
Legyünk önkényesek és ragadjunk ki egy cigányokkal másként, lazábban összefüggő témát. Mit gondol a munkáról és az adórendszerről a Jobbik? Mert ez spec relevánsabb – megkockáztatom többeket érintő kérdés, mint a finnugor nyelvi rokonság vagy az önfenntartó börtönök ügye. Ilyen hínáros területre viszont magától nem merészkedik a kommunkikációs stáb, ezért érdemes lenne rákérdezni. Aki tud dolgozni, annak adjanak munkát (ki?), meg legyen progresszív adózás – ennyi olvasható az avult programban. Előbbivel kísérleteztek Kádárék, utóbbit pedig árnyalni kéne (ma is így adózunk) hová is esnének a sávok, áll-e még a 0 illetve 50%-os kulcs ötlete, és támogatni fogják-e a családi adózást? Ne csak az absztrakt dolgokban királykodjanak!
Ha a Jobbik maradna a „cigánybűnözés” károsultjainak érdekvédelmi szövetsége formavilágánál, meg a terepmunkánál, akkor könnyen elkerülhetné az olyan kínos szituációkat, mint a közszemlére tett Elena Băsescu. A Parlament nem lakossági fórum! A fény is több. Mi előre szóltunk.
