Vannak olyan papok, akiket idegesítenek a híveik. Valamennyire érthető, mert a hívek ott siránkoznak, csoszognak, révülnek előttük, de szerintem egy ügyes pap leplezi viszolygását.
Van egy mise, amire rengetegen járnak, mert jó időben van, jó helyen. Ez a tihanyi apátság vasárnap este fél nyolcas miséje, innen indulnak Pestre, akik csak hétvégére jöttek, de idejárnak a nyaralók is, mert gyönyörű az apátság, és jót lehet fagyizni mise után a sétányon.
Tavaly azonban új rendszert vezettek be: kizárják az elkéső híveket a miséről. Lakat van a rácson és a templomszolga osztja az észt, hogy nem szabad késni, mert ezt itt így találták ki. Ugyanis idegesíti a papot, ha valaki besétál a templomba, amíg ő beszél. A szentbeszéd után újra megnyitják a kapukat.
De a papot idegesítik a gyerekek is, a kisgyerkeseknek el kell vonulniuk a sekrestyébe. Előfordult azonban, hogy egy szülő a templomba vitte a gyerekét, és amikor felsírt, a pap dörgedelmesen felszólította őket, hogy a gyerekkel menjenek a sekrestyébe.
A templomszolgának elég nehéz a helyzete, hiszen a kapuban toporgó hívek mindenféléket mondanak neki, hogy jogunk van templomba menni, bocsásson meg magának az Isten, nem a plébánosa, hanem az Isten előtt kell majd elszámoljon ezzel a tettével, stb. Néha lökdösődnie és kvázi verekednie is kell, amikor éppen becsukná a kaput, de még valaki be tudja tenni a lábát a rácshoz.
Persze lehetne rosszabb is. Ha átkokat szórna a hívekre a pap, ha kiprédikálná a templomból azt, aki előző héten csúnyaságokat gyónt, vagy ha nem adna ostyát annak, akinek hülye feje van.
Értem én, hogy idegesítő a sok barnára sült, sörszagú, nyaraló hívő serege, pláne, ha még késnek is. De aki ideges, az szedjen hangyát.