Ennyi a tegnap (gyakorlatilag csak ma) megnyílt (16.) könyvfeszt', első nekifutásra.
Másodszorra már feltűnnek bizonyos celebek is: Bokros Louis a Habsburgok mellől lépett le a plakátról, hogy - talán - a könyvkiadás pénzügyi rejtelmeiről beszéljen, de Tony Curtis és Steiner Kristóf is megjelenik, utóbbi talán a kultúra nagykövetének stafétáját veszi át az előbbitől. Kár, hogy nem egy közös beszélgetésen vesznek részt, úgy sokkal érdekesebb lenne. (Na jó, igazságtalan voltam, Mr.Curtisnek memoárkötete jelent meg.) Ha már túljutottunk az első sokkon, vigyázó szemünket Bukarestre vethetjük: idén a román irodalom a díszvendég. Jó esetben tényleg láthatunk néhány jó román írót. Vagy - és ez biztosabb - olvasó lányokat.
Pardon, idősebbekre gondoltam:
Szóval, Románia irodalma: valljuk be, sokunknak egy nagy fehér folt. Kalandra fel! Végül is, mondjatok bármi mást, amivel ennél jobban - vagy egyáltalán - meg lehet szerettetni őket (vö. „mócok” vs. „bozgorok”). A posztíró a román irodalomból mostanában csak a Kisujjak c., igen sűrű szövésű regényt olvasta, ezért kizárólag szívós olvasóknak ajánlja Filip Floriant. Szóval lutri, de mit veszíthetünk? Maximum olvasószemüvegünk láncait.
Azt már reakciós genyaság volna megkérdezni, hogy a román díszvendégség keretében mutatják-e be Markó Béla legújabbját is - ezért nem is tesszzük, sőt visszautasítjuk saját megjegyzésünket is. (A vonatkozó opus az Egy irredenta hétköznapjai: Lehallgatási jegyzőkönyv, 1986–1989). És ha már Erdély: Szőcs Géza egy vegyes memoár-interjúkötettel tér vissza: Amikor fordul az ezred.
A fő attrakció, a húzónév teremészeten a (tényleg!) kiváló orosz írónő, Ljudmila Ulickaja (róla még lesz szó). Nehéz eldönteni, melyik megpróbáltatás nehezebb: hogy elviselje a az aktuális díszvendégre kimért főpolgármesteri nyali-falit, vagy a háromszor két órányi dedikálás... De ne kíméljük, mert menyi az esélye, hogy még egyszer látjuk őt?
Gerő Polgár András is színrelép (Habsburg történeti sorozatukat mutatják be), én viszont megint nem bírok a májammal, meg kell osztanom a nagyérdeművel Gerő önlebuktatsát: idei könyvének előszavában saját maga vallja be, hogy nem tud eléggé németül - a Habsburg Intézet vezetőjének a kötetében a legtöbb német szöveget más fordítja...
Ugorjunk: mindenfelől bombázott önképünkre lehet gyógyír egy régóta köztünk élő holland, Jaap Scholten Jó itt nekem? című riporterkötete (részlet). Végülis megértem Jaapot:
Rövid, ám bizonyára fárasztó csapongásunk után kukkantsunk bele az újdonságok listájába: merőben szubjektív ajánlónk következik a finom nyomdaszagú kötetekből.
Szépirodalom:
Háy János: Egymáshoz tartozók
„Az Egymáshoz tartozók elbeszélései együtt képet adnak Háy Jánosról – legalábbis arról a Háy Jánosról, amelyet meg akar mutatni az olvasóknak.” - Ha rövid is ez az ajánló, az bizonyos: az öt legjobb kortárs magyar író egyike ő.
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
„Daniel Stein lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal…” (+ részlet)
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek
„Vajon le lehet-e írni a hetvenes éveket? Vajon meg lehet-e írni a történetek nélküli, létező szocializmus történeteit? Efféle kérdésekre keresi a választ Kőrösi Zoltán rendhagyó, nyugtalanító családregénye, melyben három generáció sorsa olvad össze nagyszabású, példázatos történetté”
Paweł Huelle: Az utolsó vacsora
„...legfontosabb helyszíne ezúttal is az író tengerparti szülővárosa, a cselekmény javarészt a nem túl távoli jövőben játszódik. Amely jövő persze a jelen tendenciáinak szatirikus kivetítése: a városban a templomok mellett mecsetek épültek, az egyik főútvonalat Kaczyński fivérek sugárútnak nevezik, a városlakók életét pedig éjjel-nappali italboltok elleni bombamerényletek bénítják, amelyek hátterében egyesek az iszlamistákat, mások a saját magáról elnevezett bormárkával piacra lépő, befolyásos Monsignore tisztelendőt gyanítják.”
Tízparancsolat. Skandináv novellagyűjtemény
„Az irodalom válasza arra a kérdésre, mit is jelentenek a mózesi törvények a modern, globalizálódó világban. Bár a válogatásnak bizonyos értelemben keretet adnak a parancsok, az olvasó mégis színes, stilisztikailag is meglehetősen különböző összeállítást tart a kezében, amely ízelítőt ad a kortárs dán, norvég és svéd rövidpróza-irodalomból.”
Podmaniczky Szilárd: A Szép Magyar Szótár (részletek)
„A könyv anyagának egy része 2003 és 2008 között minden héten folyamatosan megjelent az Élet és Irodalomban. Nyilvános születésének köszönhetően 2006-ban elnyerte a hollandiai Irodalmi Figyelő Díjat, amelyből minden évben egy darabot osztanak ki. Egyedülálló alkotás a magyar és a világirodalomban.”
Történelem:
Jean Molla: Sobibor – az elhallgatott múlt
„1943. október 14-én a láger foglyai fellázadtak. Ez volt az egyetlen náci koncentrációs tábor, ahol felkelés tört ki. Több őrt és felügyelőt öltek meg a lázadók. Közülük 365 embernek sikerült megszöknie, de legtöbbjük a környéki aknamezőn vesztette életét. Végül 47-en élték túl a szökést és a háborút.”
Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában
„...szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről.
Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja.”
Veszprémy László: Lovagvilág Magyarországon
„A kötet tizenöt tanulmánya szinte mindegyike alapvetően arra keresi a választ, hogy a lovagi szertartások, mentalitások, mítoszok mennyire kerültek be a korabeli magyarországi hadviselő társadalomba, s azok a rendelkezésünkre álló forrásokból miként mutathatók ki. A dolgozatok többek között érintik a hazai lovagrendek, a lovas pecséthasználat, a korai hadi zászlóhasználat kérdéseit. Úttörő tanulmány olvasható a középkori hadilovakról, ami a témának első magyar nyelvű összefoglalása.”
Természetesen a legkisebbek is mindent megkaphatnak a könyvfeszten, ami csak szemnek (és szájnak) ingere, de most térjünk át a Reakció olvasótáborát sokkal inkább érdeklő felnőttebb tartalomra: a végére tartogattam a feszt' talán legérdekesebb kötetét, egy albumot a békebeli bordélyok világáról: Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat.
És ugyanott összeköthetjük a kellemest a hasznossal: a kiadó, Gyurgyák János bemutat még egyszer: mégpedig A magyar jobboldali hagyományt (Osiris). (Mindez szombaton 12.30–14.30, Szabó Magda terem).
Ja, és hogy Hitler neve hogy került a címbe? Két új regénynek is címszereplője. Egyiket, a hazait, mindjárt legelső kritikája jól lehúzta (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, Kalligram), a cseh regényről sokkal jobbakat írnak (Radka Denemarková: Hitler pénze, Európa).
Irány a Millenáris!
Mert olvasni jó:
