Vannak pillanatok, amikor az ember gyöngyszemre lel a blogvilág egyre áradó tengerében, és a lélegzete is elakad.
Így jártam a BöszMesék bloggal. Talán a Szopásnapló megjelenése óta nem éreztem hasonlót. Hosszan, nagyon hosszan röhögtem a mini-képregényeken. Később aztán érteni is véltem valamit a Hatodik parancsolat vagy éppen az Oroszok filozófiájából.
Nem tudom, az alkotó direkt, valamilyen művészi elv mentén fordult az egyszerű nyelvi- és formavilághoz, vagy inkább csak erre tellett tőle, de őszintén hiszek az előbbi verzióban.
„Vajon az élet abszurdabb, brutálisabb, céltalanabb, vagy barátunk, Boldizsár rajzai?” - teszi fel a kérdést a BöszMesék csapat blogindítójában. A válaszhoz kevésnek érzem magam, egyszerűen csak türelmetlenül várom a művész újabb alkotásait.
