A szombati kongresszus után három lehetséges forgatóköny körvonalai bontakoztak ki a jövőről. Gyurcsány Ferenc lemond, konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene 77 parlamenti képviselő, vagy bizalmi szavazást kér kormánya ellen. De jogilag mi is történt szombaton? Az, amit a Süddeutsche Zeitung olyan egyszerűen megfogalmazott: „A magyar miniszterelnök felajánlotta a lemondását” (Ungarns Premier bietet Rücktritt an).
Mert mi is van itt most tulajdonképpen? Totális kavalkád? Káosz? Vagy teljesen világos helyzet? Csak annyi, hogy a miniszterelnökre nem érdemes figyelni. Ehelyett vegyük sorra, hogy mely forgatókönyvek érvényesülhetnek a következő két hétben, azaz hogyan lesz/lehet Magyarországnak új/régi miniszterelnöke?
A helyzet érdemi elbíráláshoz nézzük meg, mit is mond az alkotmány a kormány megbízatásának megszűnéséről?
A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.
Nos, nyilvánvalóan az a), a c), a d), ill. az e) pontok egyike sem áll fenn. Nem alakult új országgyűlés, a miniszterelnök él és virul, aktív, passzív választójoga – legalábbis tudomásom szerint – továbbra is intakt és nem összeférhetetlen, amennyiben megfelel az 1997. évi LXXIX., a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak.
Mindebből tehát alkotmányjogilag 3 dolog következik:
1. Vagy Gyurcsány miniszterelnöki megbízatása megszűnik lemondással;
2. Vagy egy esetleges bizalmi szavazás elbukásával;
3. Vagy sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.
1. Gyurcsány miniszterelnöki megbízatása lemondással szűnik meg
A jogszabály szerint (1997. évi LXXIX. törvény) a miniszterelnök az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával mond le. A köztársasági elnök legkésőbb a nyilatkozat kézhezvételétől számított harmadik napon köteles továbbítani a lemondó nyilatkozatot. Az Országgyűlés elnöke legkésőbb a nyilatkozat kézhezvételét követő ülésnapon tájékoztatja az Országgyűlést. Ezután a köztársasági elnöknek 30 nap áll rendelkezésére, hogy új miniszterelnök személyére tegyen javaslatot. Ez alatt az idő alatt a kormány ügyvezető kormányként funkcionál. Az új kormány a miniszterek kinevezésével jön létre.
2. Egy esetleges bizalmi szavazás elbukásával
Az alkotmány szerint a Kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat magával szemben a konstruktív bizalmatlansági indítványra vonatkozó határidők betartásával (emlékeztetőül: min. 3 múlva, de max. 8 napon belül). Ezt össze is kötheti valamely általa benyújtott előterjesztéssel is. Ha az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a kormánynak, a kormány köteles lemondani.
Ebben a forgatókönyvben is szerepet kap a köztársasági elnök, hisz javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, akit vagy megválaszt a parlament és akkor nagy eséllyel új kormány is alakul vagy nem. Ez utóbbi eset nem vonja automatikusan maga után az új választások kiírását, hisz az alkotmány itt is a politikai rendszer stabilitását tartja szem előtt. Új választások megtartására csak akkor kerül sor (akkor viszont kötelező jelleggel) ha az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választ a parlament miniszterelnököt. Az államfő ekkor feloszlathatja (tehát nem normatív a szabályozás, itt is itt van a kiskapu...) a parlamentet és a feloszlatástól számított 3 hónapon belül új választásokat ír ki.
3. Sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal
Az egyetlen szcenárió, ahol az államfő teendő nélkül marad, a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazása. Emlékezhetünk: erre egyszer már majdnem sor került Medgyessy Péter 2004-es akciózgatása közben. Akkor a parlamenti többség birtokában a kormányzó pártok minél gyorsabban le akarták zavarni a miniszterelnök-cserét, de Medgyessy keresztülhúzta a számításokat és végül is lemondott, teret adva egy alkotmányértelmezési vitának is, amelynek a végére maga az AB tette fel a pontot a vonatkozó törvény egyes részeinek alkotmányellenessé nyilvánításával. Azonban Medgyessy lemondásával is csak elodázni tudta az új kormányfő megválasztását, érdemben befolyásolni nem. Hiszen, mint tudjuk, a két koalíciós pártnak többsége volt. És ugyan Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megtehette volna, hogy az ellenzék egy jelöltjét kéri fel kormányalakításra, és nem a kormányzó többség bizalmát maga mögött tudó jelöltet, az már akár másnap megbukhatott volna egy konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával.
A mostani helyzet azonban alapvetően más. Nincs ugyanis többsége az MSZP-nek (189 képviselőjük van a kórházban lévő Horn Gyulával együtt, tehát gyakorlatilag 188 szavazóképes tagjuk van, az egyszerű többséghez jelenleg 193 szavazat kell). Többsége az MSZP-SZDSZ-nek, az MSZP, SZDSZ, MDF hármasnak, az MSZP-MDF-nek, az MSZP-Fidesz kettősnek, illetve a teljes ellenzéki (azaz nem kormánypárti) összefogásnak van (Fidesz, SZDSZ, MDF, valamint két kivétellel az összes független). /Bátorkodtunk a KDNP mandátumait is a Fideszhez könyvelni./
A technikai lebonyolítás nem túl bonyolult. A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújt be. Az alkotmány szerint a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni (Az indítvány feletti vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.).
Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Ekkor az új kormányfő felkéri a minisztereit, a köztársasági elnök kinevezi őket és ezzel meg is alakul az új kormány.
FRISSÍTÉS: Az MSZP április 6-án fogja benyújtani konstruktív bizalmatlansági indítványát a parlamentben, melyről húsvét után, április 14-én szavazhatnak a képviselők.
(Fotó: AP)
Az utolsó 100 komment: