A Zóna munkatársaként alkalmam nyílt interjút készíteni Bogdan Lisszel, a lengyelországi Szolidaritás mozgalom egyik egykori vezetőjével. Lis jelenleg a Szejm képviselője, előző héten szólalt fel Budapesten, a Demokratikus Átalakulásért Intézet által rendezett, 1989 - A Változás Éve című konferencián. A vele készült interjú a Reakció olvasóit is érdekelheti. Részlet:

„– A gdanski kikötőben dolgoztam. Az 1970-es decemberi események után, 18 évesen börtönbe kerültem. Egy év múlva, amikor kikerültem, nem fogadtak vissza a kikötőbe, mert börtönviselt voltam. Ezért egy másik, hajóelektronikát gyártó üzembe szegődtem. Ott kezdtem el igazán a politikai tevékenységemet.

– Pontosan miért ítélték el, miért került börtönbe?
– Minden kommunista országban, gondolom Magyarországon is mindig más volt a vád, mint az ok, ami miatt a bíróság elé került az ember. Akik a városokban a röplapokat terjesztették, azokat a közterület szennyezéséért ítélték el. Engem azért ítéltek el, mert részt vettem egy verekedésben. Az persze nem nagyon érdekelt senkit, hogy a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai támadtak meg bennünket, és mi csak védekeztünk.

– Mit érzett akkor, amikor a bíróság elé került, és kihirdették a börtönbüntetést?
– Sokk volt számomra az első néhány nap és hét. De mindent meg lehet szokni. Bementem a börtönbe, és leültem a magamét.

– Mennyiben erősítette, vagy gyengítette meg hitében az első börtönbüntetés?
– Mindenben megerősített. Megszűntem hinni az igazságban.”