Miért a cím? 1. Mert az illető megérdemelte. 2. Mert kéjes borzongással lehet leírni ezt a szókapcsolatot. 3. Mert amúgy is: ez egy ilyen agresszív hét az egész ország számára.

 Mi is történt? Jogerősen öt évet kapott a tatai '56-os sortűzper vádlottja. A Korbely János nyugalmazott ezredes által 1956-ban kiadott tűzparancs emberiesség elleni bűntett, amely soha nem évül el - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Egy kis bizonyosság és a dolgok helyrerakása történt értékrelativista korunkban.

 A felülvizsgálati eljárás után jogerősen öt évre ítélte a tatai sortűzper vádlottját, Korbely János nyugalmazott ezredest a Legfelsőbb Bíróság hétfőn. A vádlott által 1956-ban kiadott tűzparancs ugyanis emberiesség elleni bűntett, amely soha nem évül el - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A felülvizsgálati eljárásra azért került sor, mert a 2001-ben meghozott jogerős ítélet ellen a vádlott az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely neki adott igazat. A strasbourgi döntésről Baka András bíró árult el részleteket a Magyar Nemzetben.

 A nyugalmazott honvéd ezredest 2001-ben ötéves szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság az '56-os tatai sortűzként emlegetett perben. Korbely később a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, amely tavaly hozott ítéletében neki adott igazat. A strasbourgi döntés miatt a Legfelsőbb Bíróságnak kötelező volt felülvizsgálnia korábbi ítéletét.

 Hétfőn a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban kimondta, hogy a vádlott akkor nem követett el emberiesség elleni bűncselekményt, amikor géppisztoly-sorozattal lelőtte a tatai rendőr-főkapitányságot elfoglaló felkelők vezetőjét. A jogerős ítélet szerint a vádlott emberölés bűntettét követte el, emiatt azonban elévülés miatt nem lehet felelősségre vonni.

 A vádlott által korábban kiadott tűzparancs azonban – amely egy ember halálát, valamint kettő sebesülését okozta – a Legfelsőbb Bíróság szerint megvalósítja az emberiesség elleni bűncselekményt, ami soha nem évül el. Ezért az LB hatályban hagyta a nyolc évvel ezelőtt hozott, ötéves börtönbüntetést. A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-án a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében ugyanis ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest.

 A megállapított tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án, századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil, Kaszás Tamás a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Ennek következtében két személy meghalt, ketten megsebesültek. Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.

 Korbely büntetését akkor is megérdemli, ha tudjuk, kis hal volt ő a kommunista államhatalmi gépezetben. Sajnálatos ugyanakkor, hogy szinte ő az egyetlen, aki fél évszázad és egy rendszerváltás után börtönbe jut azok közül, akik egy országot toltak át Ázsiába. Kádár, Apró, Dögei már a föld alatt porladnak, igaz, János bácsi koponyája máig nem került elő, ami azért valahol hátborzongató. Az '56-os megtorlásokat irányító Biszku elvtárs és valószínűsíthetően több száz, még élő, különböző rangú tettestársa viszont ezen a napon is vígan él valahol közöttünk. Lesz-e bűnhődés a bűnökért? Nem mi követeljük: a képeken látható '56-os forradalmárok emléke követeli ezt. Lesz-e Magyarországon valaha Utolsó Esély-hadművelet?