Ír ismerősünk egyszer kifejtette, hogy azért nem bírja Bonót, mert azt hiszi magáról, ő a legfontosabb ember Írországban. Kissé elgondolkodva hozzátette: „ami tulajdonképpen igaz is”. Így járnak a kis országok nagyra nőtt gyermekeikkel. És így járt most Izland is: a válságtól sújtott északi szigetországot annak világhírű leánya, Björk húzná ki a bajból, szimpatikusan kreatív módszerekkel.

 A stiláris skatulyákba besorolhatatlan, porcelán arcú énekesnő, színész és zeneszerző két évtizedes pályafutása újabb lépcsőfokhoz érkezett: kockázati alapot hoz létre, amelyből korai stádiumban lévő, hazai zöldtechnológiai cégekbe invesztálnának tőkét. A 816 ezer eurós pénzügyi alap azt a célt szolgálja, hogy a válságban lévő kis ország a leginkább környezetkímélő technológiákat használva álljon újra a fejlődés útjára.

 Björk olyan vállalatokba fektet be, amelyek az izlandi természet és kultúra egyediségének segítségével teremtenek értéket. Az énekesnő az AP-nek adott videóinterjúban arról beszél: „nem lennék képes azzal a tudattal tovább élni, hogy az unokáim Izlandot bejárva mindenhol kohókat és gyárakat látnának” - utalt arra, hogy a csőd szélén álló ország hatalmas, eddig még nagyrészt kiaknázatlan energiaforrásaira sokaknak fáj a foga.

 A művész a nemrég alapított Audur pénzügyi céggel együttműködve hozta létre kockázati alapját. A cég alapítói nem csak pénzügyi, hanem tudás- és érzelmi tőkét is felhalmoznának. Álláspontjuk szerint Björk az izlandi innováció, kreatív gondolkodás és sokszínűség szóvivője.

 Björk Gudmundsdóttir egyébként viszi a szót magától is: a korábban a punktól a népzenéig, kortárs zenétől az elektronikus műfajig mindent kipróbáló művésznő egy ideje politikai kérdésekben is hallatja a hangját, néha egészen merész szinteken: egy tavalyi, sanghaji koncertjén „Tibet! Tibet!” felkiáltásokkal a világ tetején lakó népnek címezte Declare Independence című dalát, ami után a Kínai Kulturális Minisztérium egy időre kitiltotta a külföldi popzenészeket az országból. Hasonló történt vele Szerbiában is: miután nyilvánosan kiállt Koszovó függetlensége mellett, le kellett mondania az újvidéki Exit fesztiválon való fellépését.

 Tavaly többedmagával elindította a Náttúra projektet, ami egy nehezen körülhatárolható politikai, gazdasági, kulturális, természetvédelmi mozgalomszerűség, melynek fő célja az izlandi értékek, erőforrások védelme, megvitatása és ésszerű felhasználása. Érdemes körülnézni a Náttúra honlapján: miniszterelnöknek címzett kiáltványtól kezdve a birkatenyésztésen keresztül egészen a hazai termelés propagálásáig van ott minden, ami az izgalmas, egzotikus, és akár gondolatébresztő dolgokra kíváncsi olvasók számára érdekes lehet.

 Az előbb említett, Declare Independence című bizarr Björk-tétel hasonlóan elvont klipjében az énekesnő bájos gesztust tesz: a közismerten hadsereg nélküli országból származó művésznő egy katonai overallban feszít, karján a Dániához tartozó Grönland zászlaja látható. Északi szeparatistaként így szólít a függetlenség kikiáltására a szerethetően bolondos, ugyanakkor okos énekesnő. Csak erős fülzetűeknek!

 Tíz évvel ezelőtti, Jóga című dalának klipje pedig szürreális hommage szülőföldje rusztikus szépségéhez (a zseniális Michel Gondry rendezésében).

 Izlandról készült, helyieket megszólaltató riportomat itt olvashatjátok.