Nem kell a magyaroknak területi autonómia a Délvidéken, mivel nem élnek egy tömbben és kevesen vannak – nyilatkozta a szerb Dnevnik című lapnak Göncz Kinga, a Jan Slota szlovák SNS-vezér által kedvesen csak kócoshajúként emlegetett külügyminiszterünk. Majd azt állította, félrefordították szavait, de kiderült, hogy mégsem. Azt azonban nem cálfolta, hogy teljességgel lehetetlennek tartja a kettős állampolgárság kollektív megadását.
S valóban, az ember azt gondolná, mit akar itt háromszázezer magyar, akik még a Vajdaság lakosságának is csak a 14 százalékát teszik ki, különben is, ott van nekik Vajdaság tartomány, a maga többi kisebbségével együtt, a horvátoktól, a szlovákokon át a románokig.
Ezt gondolhatta a nem létező magyar külügyet vezető miniszter is, és sajnos még csak rá sem kérdezett a délvidéki magyarok politikai vezetőinél, hogy – Tornóczki Anitát idézve – „és akkor most ezt így hogy?”. Most viszont megkérdezik ugyanezt a délvidékiek.
Vajdaság egyébiránt szerb többségű, és főleg a háborúk miatt áttelepültek miatt rendre jól teljesít a Szerb Radikális Párt. Hogy Vajdaság mennyire küzd az autonómiáért, aminek részlegesen már visszaszolgáltatta a jogköreit az omnibusztörvény, az pedig rajtuk is múlik. Szerbia egyébként jobban áll a kisebbségi jogokkal, mint Románia vagy Szlovákia, például az alkotmány biztosít közösségi jogokat. Elismeri a személyi autonómiához való jogot is, a kisebbségek ezt nemzeti tanácsaikon keresztül gyakorolhatják, és a helyi önkormányzatok kötelessége a kisebbségek egyéni, közösségi jogainak védelme, akinek nyelve hivatalos, ha 15 százalékos részarányuk van a lakosságban.
A sokáig széthúzással sújtott, három pártot futtató magyarok alakulatai a szerb választásokra összefogtak, és megalakították a Magyar Koalíciót. Ennek autonómiatervezete háromszintű autonómiát képzel el. Először is szélesítené a sokáig (1974-89) Jugoszlávián belül szinte tagállami autonómiát élvező Vajdaság Tartomány Milosevics által kiüresített jogköreit, ami így védőernyőként borulhatna az összes kisebbségre. Továbbá kialakítaná egy teljes személyi autonómia rendszerét, mivel a jelenleginek például nincs alkotmányos védelme. Ehhez jönne az önkormányzatok jogköreinek szélesítése, és – most tessék figyelni – a Magyar Autonóm Körzet létrehozása, nyolc magyar többségű községgel, Szabadka központtal.
Talán jobb lenne, ha Göncz Kinga nem afganisztáni látogatásaikor képzelné magát nagyhatalmi, ezért terroristák által fenyegetett külügyminiszternek, hanem az őt sújtó provinciális ügyekkel foglalkozna. Ajánlom figyelmébe Győri Szabó Albert Róbert Kisebbség, autonómia, regionalizmus című könyvét: talán nem nyilatkozna hülyeségeket, továbbá a szlovák külügyminisztériumnak állandóan a finnországi svéd autonómiával példálózna, és az említett könyvvel csapkodná a sütis asztalt a külügyminiszteri találkozókon. De az se volna rossz, ha egy félidőre cserélnénk, és Göncz lenne a szlovák, Jan Kubis pedig a magyar külügyér [a poszt tegnap este született, azóta Kubis bejelentette távozását, de arról nincs hír, hogy Gönczöt neveznék ki helyette - a szerk.].
Göncz elérte, hogy most nem egy szomszédos állam nyilvánította belügynek a kisebbségek kérdését, hanem maga a Magyar Koalíció kérte meg őt arra, ne avatkozzon be az ő belügyeikbe. Gratulálunk.
