Az első élmény a külcsíné: az elmúlt napokban hátsó-erzsébetvárosi hajlékom és a bel-pesti dzsumbuj között mászkáltam, ahol szinte kizárólag lecsoffadt arcú, leszakadt ruházatú figurák, mondjuk ki, prolik jöttek velem szembe, sőt, néha egészen zombi alakokkal lehetett összefutni. Már az is esztétikai élmény volt, hogy tegnap az Alkotás úton villamosozva jól öltözött, értelmes tekintetű embereket, mondjuk ki, polgárokat láttam egy kupacban. Az élmény csak fokozódott, ahogy a MOM Park mellett felsétáltam a Csörsz utcai XII. kerületi művelődési házhoz. A zsúfolásig megtert művház előterében karácsonyi hangulat uralkodott, kis kórus énekelt a nagyterembe vezető ajtó mellett. Megérkeztem, Uram, halleluja!

 Az utóbbi kifejezést ezután percenként többször hallottam vissza, 130 torokból egyszerre. A Golgota Gospel karácsonyi koncertjére jöttünk ugyanis, onnan pedig teli vigyorral távoztunk.

 A budapesti gospelkórus koncertje teljesen kimosott a hétköznapokból, és menthetetlenül ráállított a karácsonyi üzemmódra. A kórus - ahogy honlapjukról megtudjuk - teljesen nyitott, bárki csatlakozhat, nincs felvételi sem. Ennek ellenére lenyűgöző szóló- és duettprodukciókat láthattunk a legtehetségesebb kórustagoktól, ráadásul egy nagyon bájos gyerekkórust is kaptunk a színpad sarkába. A másik sarokban pedig egy pöpec funk-blues zenekar tolta az alapokat.

 Az egész produkciót ugyanakkor belengte egy szerethető, amatőr, vagyis inkább emberi báj: nincs szó steril profizmusról, van, hogy nem megy egyszerre a koreográfia, vagy egy kislány nem jókor indulna a mikrofonért, de mindezek a pillanatok csak tovább színesítették az estét. Figyelem! Rengeteg kedves meglepetésre készülhetnek a nézők!

 Mivel a Reakció fél szerkesztősége és fél olvasótábora is a budai hegyekben lakik, ezért nekik és mindenki másnak is szívből ajánlom a Golgota Gospel koncertjeit: ma és holnap is kétszer lépnek fel a XII. kerületi művházban (Csörsz utca 18). Ma 16 és 18.30 órakor, holnap 15 és 18 órakor kezdődik a koncert, siessetek a jegyvétellel! Nem bánjátok meg.

 Azt hiszem, jó emberek énekeltek nekünk a színpadról, és talán mi is jobbak lettünk egy kis időre. Gloria, gloria! Ez a másik szó, amit vagy ezerszer hallhattam tegnap. Szóval, nekem tegnaptól van Hellókarácsony.