Mandiner blog

Egy szégyenfolt negyedik évfordulójára

2008. december 05. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Egy szégyenfolt negyedik évfordulójára

MSZP-s szórólap 2004 decemberéből. Nem felejtünk.

„Ez a népszavazás ugyanis rólunk szól. Arról, hogy ideje véget vetni egy ocsmány hagyománynak. A magyar ugyanis a világ egyetlen nemzete, amelynek tekintélyes hányada gyűlöli saját népének egy részét. Ez a népszavazás rólunk szól, arról, hogy a diktatúra kiskorúsága után fölnőttünk-e végre, hogy európai méltósággal tudunk-e igent mondani magyarságunkra. Így hát december ötödikén büszkén, komplexusok nélkül szavazunk igennel. Eszdéeszes pedig jó ideig ne kerüljön a szemünk elé.”

(Ablonczy Bálint, az UFi 2004 decemberi vezércikkében)

szégyen

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr17804575

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sárdobáló 2008.12.05. 18:20:01

"Menjünk oda bulizni, ott vannak az igazi magyarok"A nyáron vízitúrán voltam. Pozsonyból indultunk és Esztergom lett volna a vége,de oda nem jutottunk el különböző okok miatt. Egyik este a bulizás közben, amikor már bezárt a kocsma elkezdtünk énekelgetni,…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szeretném látni az összes kommentet! (251)
Az utolsó 100 komment:

Cypriánus 2008.12.05. 16:20:59

márpedig igennel szavaztam, mert magyar vagyok.
Nekem ez még érv...

amúgy meg számomra elfogadhatatlan, hogy hazámnak tekintsem a Trianoni roncsot. Hazámnak az egész Magyarhont tekintem, amit a Kárpátok határolnak.Ezen helül van a "Kis haza" : az összes magyarlakta terület.(A Keleti kárpátoktól Lendváig) Ezen belül a szülőföld, a Dunakanyar.
De a "Magyar Gőztársaság" nevű izé 93000 km2-nyi területe a számomra érzelmileg semmi, csak egy technikai keret.

Cypriánus 2008.12.05. 16:23:17

de még ezt atechnikai keretet is cigányok töltik ki 100 év múlva, ha nem térünk észhez, és nem kezdünk szaporodni. Hogy az miért rossz? Mert mi nem ők vagyunk.

Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2008.12.05. 16:26:20

pg2!

Az angolok ezért (is) adták meg nekik: ha gond lenne (mint pl. Zimbabweben, vagy HK-ban, ahol nem tudták, mi lesz az átadás után), akkor lehessen hova menniük a koronához hű, de Angliában sosem élt embereknek.

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 16:30:46

Cypriánus,

Ez teljesen rendben van. Mármint te azt tartasz hazádnak amit csak akarsz. Majd pont elkezdek azon vitatkozni veled, hogy te mit gondolj a fejed belsejében. Leirtad, jobban vagy, vérnyomásod kezd beállni a kellemes százhatvan per százhúszra, szerintem egy diadalittas körbenézés még belefér. Csak nekem ne próbáld megszabni, hogyan gondolkozzak erről, és akkor rendben vagyunk.

mrbadger 2008.12.05. 16:32:41

Helló, csak annyit a bejegyzéshez, hogy nekem speciel volt olyan "eszdéeszes" haverom, aki igennel szavazott a kettős állampolgárságra (legalábbis ezt állította.)

És én úgy hallottam, hogy a szdsz speckó megosztott volt belül az ügyben... persze kifelé hozták a kőkemény szemétkedést, úgyhogy ez nem oszt, nem szoroz, csak árnyalja a képet.

Kis szines: talán emlékeztek, hogy a kampány során a Magyar Nemzet címlapon hozta Konrád György 1990-es (!!!) nyilatkozatát, miszerint támogatná a kettős állampolgárságot...

trey82 2008.12.05. 17:06:18

cadpick és többi fideszes értelmiségi,

csak hogy tudjátok, a Fidesz kormány hivatalos álláspontja is a kettős állampolgárság elutasítása volt reganálásuk (92-02) alatt.

Vissza lehet nézni, csak írd be egy keresőbe hogy "Martonyi János" meg mondjuk hogy "kettős állampolgárság"...

Szóval akkor most hogy is van ez a hazaárulózás?

Google 2008.12.05. 17:23:53

Szavazni 2004-ben lehetett, nem a Fidesz regnálása idején. És akkor a Fidesz az igenre buzdított, az MSZP-SZDSZ pedig a nemre.
Kávét ki kér?

Pelso.. 2008.12.05. 17:38:35

"Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje nemcsak a határon belül élőket sértette meg azzal, hogy szavazatukat fölöslegesnek, zárójelbe tehetőnek tekintené akkor, ha a határon túli magyarok is választójoggal rendelkeznének. Legalább ennyire megsértette a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat is, akiket pusztán egy irányba szavaztatható, politikai nézetek nélküli szavazógépnek tekintett" -

"Mikola István a Fidesz vasárnapi kongresszusán hangsúlyozta: meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. "Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna" - mondta."

forrás: Hvg

gonoszka · http://gonoszka.nolblog.hu 2008.12.05. 17:48:28

gonoszka.nolblog.hu/archives/2008/12/05/4_eve_Magyarorszag_nyert/
4 éve Magyarország nyert! Bővebben elolvasható nálam a linkre kattintva.

Google 2008.12.05. 17:49:52

Ezt a kijelentést először Eörsi Mátyástól hallottam az ATV-ben. Talán Kálmán Olgának mondta, hogy: képzelje el, ha a határontúli magyarok szavazati jogot kapnának, a Fideszt nem nyolc, de tizennyolc évre betonoznák be a hatalomba. (Kitől kapnának szavazati jogot? Eörsitől? Nem hiszem.)
Ezt harsogta tovább Mikola; nagy butaság volt, szent igaz.

Úgyhogy lassabban azzal a ki tekint kit szavazógépnek-el!

states 2008.12.05. 17:51:26

A határontúliaknak, ha egy csepp eszük van, villámgyorsan beolvadnak, és még azt is elfelejtik, hogy valaha is közük volt ehhez az úgynevezett anyaországhoz. Ma a Kárpát-medencében jó szlováknak, románnak, szerbnek, bárminek, akárminek lenni. Egyedül magyar lenni szégyen... A szerb parlament talán másfél évvel a mi népszavazásunk után szavazta meg egy emberként a kettős állampolgárságot választójoggal együtt, éljen az a szerb világ bármely részén. Már ha valaki még mindig nem értené, hogy miért szégyen magyarnak lenni...

Francois Pignon 2008.12.05. 17:54:34

Mikolának nem ez volt az első esete, hogy ha hallgat bölcsebb marad, de ezt már jóval a népszavazás után mondta. Eörsi meg előtte.

Alfőmérnök 2008.12.05. 18:44:39

states:
Ott a pont!

tevevanegypupu 2008.12.05. 20:09:12

Mikolanak sokat koszonhet a fidesz az szentigaz.Eorsi pedig valoszinuleg egy ideje transzban van, mert amit akkor, a nepszabazas elott mondott meg most a szlovak -magyar meccs utan azt jozanul nem mondhatta..Elkepzelhetetlen, kinek akar megfelelni.

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 20:11:15

tapsikolj csak a hülyeségnek, alfőmérnök

states: pár exkomcsi senkiházi miatt, meg kicsit több birka miatt, akinek ha másképp kampányolnak másképp szavaz -
szóval kösz a "biztatást", de -

nem fogom szégyelni magam

és más magyar se tegye

egyszer eltakarodnak a cigányok és zsidók seggét nyalók innen

molaris 2008.12.05. 20:16:55

"Tündér"- ja így már más, ha a Fidesz mondja, biztos.
Csak ez a csikarás nem akar múlni sehogy, amikor ilyen érvekkel jön valaki.

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:19:39

idefigyelj faszkalap, nem pár exomcsi és birka szavazott a kettős állampolgárság ellen, bazdmeg te paranoiás vagy, ironia iránti érzéked meg 0, de mindegy ez még nem is lenne baj, az a baj, hogy fasz vagy, de ezt te is tudod
gáz vagy, ezt mindenki tudja itt, csak nem veszed észre magad

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:23:08

miután felajánlottam, hogy elküldöm a családfámat már csak cigány-zsidó seggnyaló lehetek, mert elkeseredetten látom a helyzetet és egy elkeseredett komment iránti tetszésemet fejztem ki FASZKALAP

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:30:33

hülye fasz azsanprovokatőr, húzz a picsába

pg2 2008.12.05. 20:45:06

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 20:11:15
"egyszer eltakarodnak a cigányok és zsidók seggét nyalók innen"

És ha szerencsénk van, magukkal visznek }:-|

Téglagyári Megálló 2008.12.05. 21:09:42

"Nálam az egyetemes emberi játszik, magyarul."

Askeladden, nem veszed észre, hogy ez mennyire fennhéjázó és semmitmondó? Vö: "szeretem az emberiséget"

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 21:18:55

kedves pg2

"És ha szerencsénk van, magukkal visznek"

ebben közvetve egyúttal benne van a velem való egyetértésed is :)

ugyanis ha nem takarodnak nem is tudnak senkit magukkal vinni

tehát úgy gondolod, hogy takarodjanak :)

pg2 2008.12.05. 21:22:54

Legalább is sem ürügy, sem azt rendszeresen kihasználó provokatőr nem lesz...

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 21:47:35

nincs ebebn kérlek semmi provokáció

tegnap éjjel juszt beszálgetett sasjózsival a királyi tévén

sasjózsi nem tudom honnan rángatta elő a dolgot, mert csak fél fülle figyeltem de vagy 10 percen keresztül azon rugózott, hogy hogy lehet az, hogy a Zorbánnak egy öregasszony kezet csókolt, mert ha akarja az ember az ilyet ám ki lehet védeni

aztán 5 percben azon rugózott, hogy ő emlékszik és a mai napig fél ha vakik egyenruhában felvonulnak

és még poénként elmesélte, hogy körmendinek hogy könyörgött ki a szőnyegen hasra fekve egy jászai vagy érdemes művész díjat grószkárolytól

meg aztán kiderült, hogy jusztlacikát is hogy futtattta meg egy kicsit a mikroszkópban mikor az egyszer felhívta, hogy munka kéne - aztán juszt lacika visszahívja jófejkedni az adócsalót

és közben

juszt is
sas is
grósz is

érdekes, mind zsidó

és mind jól él(t) az államból a tévén a színházon a pártfunkción keresztül, ahogy egymás közt osztogtták és osztogatják a pénzt, a megbízást, a felkérést, a díjakat

honnan is ered ez a hatalmas korrupció kis hazánkban?

csak nem mocskos 40 év rasszista nepotista judaista köreiből?

Alfőmérnök 2008.12.05. 22:15:04

Az benne a provokáció, hogy itt spec. mindenki röhög a jusztokon meg a sasokon, és mindenki tudja, hogy a röhögnivalók közt nem csak zsidók vannak.
És azt is tudják, hogy a zsidók közt is vannak, akik röhögnek a jusztokon meg a sasokon.
Amit Te csinálsz az, ép ésszel gondolkodva, arra jó: szembefordítsa azokat, akik röhögnek ezeken a barmokon és ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a magyar államnak a magyarok érdekeit kell képviselnie és szem előtt tartania.
Etnikai alapúvá akarsz tenni egy konfliktust, ami nem etnikai alapú.

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 22:48:48

volt itt fentebb egy véleménypár, most nem keresem ki a 170+ koment közül, de arról van szó benne, hogy ezen a szégyenteljes népszvazáson - bár voltak a szoclib oldalról is olyanok, akik igenel szavaztak - a nemmel szavazók viszont lényegében csak arról az oldalról kerültek ki

efféle logika mintha más vonatkozásokban nemcsak ideológiai csoprtok tekintetében működne

pl. a seres- és bitter-félék talán kiröhögik jusztot meg sast, de ettől még nem lesznek jobbak

Alfőmérnök 2008.12.05. 22:54:40

Nincs igazad.
Pl. (örömömre) az És-ben és a Narancsban is jelentek meg az "igen" melletti vélemények.
Hegedűs Zsuzsa (Kis János exneje) jobboldalhoz való átpártolása is ehhez az időponthoz köthető. (Mivel valszleg nem tudta elkerülni a figyelmét, hogy a hazai liberálisok a nyugati széljobbosok érvrendszerét alkalmazzák saját népükkel szemben...)

Peter252 2008.12.05. 23:06:26

Azt be kell látnunk , sajnos, hogy akkor, 2004 decemberében még Gyurcsány nagyon népszerű volt (és biza 2006 áprilisában is)
és tudta irányítani a közvélemény gondolkodását, a "zemberek" meg rajongtak érte...és bizony 2006 ban is..

Amilyen kampányt csinált ez a figura, azt követték az emberek, egy politikai mutatványos volt,(van), aki manipulálta a "népet", de biza a "zemberek" a "nép" is elég balga volt(van), ez van , sajnos.....

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:11:40

látod hegedűs zsuzsa egy jó példa, de ott van fónagy jános is - bár őróla kevésbé - köztudott származásuk

de rájuk a "fasisztákok", "nácikok", "masírozók" és "csőcselékmagyarok" nemhogy bármi rosszat mondtak volna, de becsülik a szerepvállalásukat

az egy tény és nem vita tárgya, hogy magyarországon a zsidónak cigánynak stb. be kell illeszkedni a magyarságba és együttműködni, nem pedig a származással mellet döngetni - akkor nem is lesznek megkülönböztetve származás alapján

gondola.hu/media/VDGy/12.pdf.

209.85.129.132/search?q=cache:hOdc17NfCIYJ:gondola.hu/media/VDGy/12.pdf+dacos+d%C3%A1vid-csillagos&hl=en&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:13:59

ja és még fasz:
"a nemmel szavazók viszont lényegében csak arról az oldalról kerültek ki"
Igen, a szocialásták és a liberálisok szimpatizánsai közül.
De ez nem a hazai zsidóságot jelenti. (Arányában biztos kimutatható valami összefüggés. Hogy ennek mi az oka, az más kérdés.)

Peter252 2008.12.05. 23:17:18

Nem kell itt mély megfejtéseket keresni, mint feljebb írtam, arról volt szó, hogy akkor Gyurcsány bizony egy nagyon népszerű politikus volt, talán az országban a legnépszerűbb és a nép azonosult a gondolataival és azt csinálta, amit ez a személy útmutatásul adott..., sajnos. Ilyen manipulálható nép voltunk(vagyunk???)

Peter252 2008.12.05. 23:21:42

Emlékszem, amikor 2004 szeptemberében miniszterelnök lett Gyurcsány, szinte mindenhol róla beszéltek az emberek, a piacokon, buszon, vonaton, boltban, stb, hogy na végre, van egy talpraesett, jósvádájú fiatalember, na ez majd mindent rendbetesz a megkövesedett politikai posványban, jólétet hoz, átalakít, reformál, végre egy új arc, dinamikus, fiatal, jóképű, stb..blabla, mint egy idolt úgy szerették, nem csoda hogy nyert 2006-ban,

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:22:21

bazz alfőfaß, má bocs

épp sikerülne értelmesen kicserélnünk két gondolatot

az egy analógia volt, bazz, láss má ki a dávidcsillagok közül és figyelj má oda arra amit olvasol

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:25:30

faszikám, mikor az eggyel ezelőtti kommentemet írtam , még nem olvastam a fentebbi sziporkádat

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:27:24

peter

persze mindenki azt mnd amit akar, de nekem csótányról az első gondolatom az volt, hogy belőle nagy gondja lesz az országnak

senki nem vette észre akko mennyire törtet? hogy választási időszakon kívül, lényegében puccsal kerül hatalomra?

és ettől senkinek nem állt fel már ott akkor rögtön a szőr a hátán és haja az égnek?

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:29:29

Nem vagy azsanprovokatőr, eddig már eljutottam ok?
Mellesleg Hegedűs Zsuzsát a kurucok zsodóbérecnknek tartják.
Én nem nagyon tudom hova tenni, szerintem egyszerűen van egy kis gerince és besokallt a volt haverjaitól.

Peter252 2008.12.05. 23:29:45

Azt is mondhatnám, hogy Gyurcsány 2004 ben volt a magyar "Barack":))) Obama, akibe a reményt testesítette meg a "zembereknek", ő volt az új, a fiatal, a self made man, a dinamikus, stb

Esély nem volt rá, hogy 2006 ban legyőzze valaki, nem kell itt rossz Fidesz kampányról beszélni, az is szép, hogy nem nagyobb aránnyal vesztettek.

Akkor biza Gyurcsány mánia volt az országban.

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:32:51

de alfő

már magából abból a kommentemből (2008.12.05. 22:48:48) is ki kellett derülnie, hogy a népszavazási eszmefuttatás csak egy pusztán magát a logikát szemléltető analógia

nyilvánvaló, hogy ott ideológiai vonalak mentén voltak a különbségek

jahj
ne gyűlölkögj, az téged is elvakít :)

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:44:05

na jó, má bocsánat, a kuruc finoman fogalmazva is heccportál, néha meg kifejezetten uszítanak

másrészt akár ilyen akár olyan irányba uszító oldalaknak bárhol a világon megtalállod a maga kis közönségét, mindenhol akadnak olyanok akik szeretnek uszulni, az irány néha nem is számít

viszont nem vitatható el bizonyos esetekben a jogos szókimondásuk, olyan dolgokban amit a szoclib média elhallgat

(azt magyarázd meg kérlek, hogy az azon oldali médiában, irodalomban a prominensek közül miért annyi a zsidó, vagy az is csak érzéki csalódás?)

pg2 2008.12.06. 00:03:38

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 23:27:24
"lényegében puccsal kerül hatalomra?
és ettől senkinek nem állt fel már ott akkor rögtön a szőr a hátán és haja az égnek?"

A puccsot azért vitatnám, mondjuk kulcsminisztériumból tényleg csak egy tyúklépés lehetett...
Viszont addig is, akkor is, azóta is az egész ország egy erőskezű, határozott vezetőre vágyik. Demokrata fasiszta egyaránt. Ki így, ki úgy, de nagyjából mind arra vár, hogy valaki végre ledarálja ezt a két huszassal működő zombihadat, hogy lehessen konspirálni, meg összesúgni, hogy már a politika sem a régi, el kell menni innen, mert olyan unalmas. Ő meg ezzel a tyúklépéssel pont ilyenek tűnt. Elsőre...

"na jó, má bocsánat, a kuruc finoman fogalmazva is heccportál, néha meg kifejezetten uszítanak"
Nem, ezt nem mondod, ilyen nincs is ebben az országban...

pg2 2008.12.06. 00:10:26

Azt, hogy mennyire jogos, nem is tudom, van egyáltalán ilyen érv? A szókimondás lehet jogtalan? Az igazi bénaság a "szoclib" média részéről, hogy még csak nem is reflektálnak rá. Innentől kezdve a híradás úgy hír, és az a hír. Másnap már nem lehet cáfolni. Pedig egyik-másikat nem volna baj...

Basszus, nem fárasztó ilyen nyilvántartásokat, névsorokat fejben tartani, mindet rassz szerint? Nem sokkal egyszerűbb elolvasni, mit ír, és elküldeni nyaralni, ha hülyeség?

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.06. 00:19:12

legkésőbb a kommunizmus és bolsevizmus feltlálása óta sajnos nemcsak az számít mi is a megmondás, hanem az is, mi a megmondó ideológiai háttere/kötődése

messziről jött ember ugyebár ...

pg2 2008.12.06. 00:53:54

A kommunizmust, mint tudjuk, már elég régen föltalálták, a bolsevizmus meg ázsiai újítás...
Szerintem az ideológiai kötődés az nem a rassztól van, plusz tök szar, vagy teljesen érdektelen, ha nem egyértelmű az adott textusból. Persze, vannak, akiknek minden egyértelmű, egész pontosan mindennek csak egy értelme van, mondhatni egy lehetséges magyarázata.
Nekem meg akár a szomszéd is azt mondhat, amit akar...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 12:47:38

GYÁSZ

2004. december 5-én meghalt a kedves. Örökre búcsúzunk. Soha nem felejtjük el.

1982 nyarán négy egyetemista Nagyváradra utazott. Életükben először Erdélybe. Ebben az időben járt egyetemre a mostani magyar miniszterelnök. Meg az előző miniszterelnök is.

Ott csúnya diktatúra, a fasiszta nemzetállam őrületében, itt meg szép diktatúra, a jólétibb büszkeségben. De itt valami más is: egy kicsi szabadság. Amiből állítólag nem lehet kicsi, pedig dehogynem volt, csak nézte akkor össze az ember a kettőt.

Az egyetemisták nagyon sok almaszedésből maradt húskonzervet vittek – osztogatni, ahogy aztán az egy-két éven belül már szokássá is vált. De vittek valami mást is. Ez pedig kicsi szabadságuk elsuttogása volt. Meg az elesettek meghallgatása volt. Ahogy aztán már az is szokássá vált.

Sok tíz, százezer magyar állampolgár közös erkölcsi élménye lett ez. A kiállás. A szolidaritás. A hit. A remény.

Hogyne lett volna akkor is olyan, aki 25 lejért Kolozsvár főterén eladta a kocsijából kivett kis magyar zászlót a kinti magyar embernek. 100-ért csokit, 600-ért kávét, 1000-ért fogamzásgátlót.

De egy egész generáció jobbik- és basszák meg, azért is mondjuk ki bátran, hogy tényleg jobbik felének lett élménye az adás erkölcsisége, ahol igazán csak mi kaptunk. Évekig ebből éltünk. 2004. december 5-ig ebből éltünk.

Nagyon sok határon túli magyar erkölcsi élménye is lett ez. Hogy csak évek múlva merték elmondani: feljelentette őket a szomszéd, mert fogadtak minket. Hogy egy átvitt könyvet el lehetett a baráttal olvasásra cserélni, mert ő is kapott valakitől egyet. Hogy neki van egy magyarországi barátja. És neki is van egy magyarországi barátja.

Minden jó emberi kapcsolat alapja a közös titok. Annak a titka, hogy tudom, számíthatsz rám. Annak a tudása, hogy mit gondoltál akkor, amikor rossz volt, és amikor jó volt. A bizalom, hogy tudom, ki vagy.

De a legócskább film leghülyébb bandafőnöke is tudja, hogy a bandát csak a közös bűn, csak a közös vérontás tarthatja egyben. Ha valakinek a kezéhez nem tapad vér, az megbízhatatlan.

Ez pedig gyilkosság volt. Egyszerű kis rablógyilkosság. Piti kis történet. Minden ócska amerikai film lesújtó színvonalú, könnyet fakasztó, ócska, pitiáner története: 10 dollárért ölnek meg valakit. A kártyaadósság miatt, az örökség miatt. A hatalom miatt ölnek.

Azt ölték meg, ami 20-30 éve a legszebb volt. A bizalmat. A szolidaritást. A szeretetet. Az együvé tartozás érzését.

Ezután minden koccintásban, minden bemutatkozó kézfogásban, minden mosoly mögött ott lesz a kétkedés.

Budapest, 2004. december 10.

pg2 2008.12.06. 13:11:04

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 12:47:38
"Ebben az időben járt egyetemre a mostani magyar miniszterelnök. Meg az előző miniszterelnök is."

Szerintem D-209 akkor már kémelhárított...

"Azt ölték meg, ami 20-30 éve a legszebb volt. A bizalmat. A szolidaritást. A szeretetet. Az együvé tartozás érzését."

Ha ennyivel meg lehetett tenni, akkor valami nem passzol.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:28:03

2004. december 5-én a miniszterelnököt Gyucsány Ferencnek hívták. Ő volt a gyilkos, nem a Megyo, aki látszatra tiltakozott az MSZP nem-je ellen. Az egész véletlen dolog, a puccsista gyucsány legitimációjához ez a népszavazás volt kéznél.
Persze, hogy nem passzol, kevesebb résztvevővel, parlamenti szavazással is lehetett ölnii: lásd korábban zsidó törvények. Ott meg a zsidók voltak kéznél. Ha jól látom, most a cigányság kerül műsorra.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:47:05

Jó volna, ha nem csak a pannon magyarokkal foglalkoznánk, hanem azokkal is, akikről szólt a népszavazás. Ugyhogy bocs, de újra ideteszem a fentiekben egyszer más leírtakat:
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.

A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.

7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”

Budapest, 2005. november 30.

pg2 2008.12.06. 14:01:23

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:28:03

2004. december 5-én hivatalban lévő miniszterelnököt Gyucsány Ferencnek hívták. Az őt megeleőző miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, aki 1942-ben született. 1982-ben 40 éves, nem tartom valószínűnek, hogy épp bulizós kedvű egyetemista lett volna.

Legalább legyél pontos, mert röhejessé válik a patetizmus...

Ha bárkiben megölte az erdélyi magyarokhoz való tartozás érzését az, hogy szerinte birka tömegek nem arra szavaztak, mint ő, akkor az az érzés nem volt őszinte. Én nem azért szeretek valakit, mert te úgy szavazol, ahogy...

A cigányság, zsidóság meg úgy kerül műsorra, hogy fölhozod. Tényleg, hogy kerül ide?

A floodolást meg hagyd a picsába. Akit érdekel, már elolvasta, akit nem, azt meg idegesíti.

pg2 2008.12.06. 14:05:17

Ja, és egy népszavazás eredményéért egy valakit tenni felelőssé (persze csak egy bizonyos eredmény esetén), nem tudom hogy mondani, de alapvető ismeretek hiányát jelzi; s mindezután még gyilkosságnak is titulálni a dolgot már egyszerűen butaság. De nagy.

Néha le kell menni sétálni a panelból. Túl száraz a levegő...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 14:07:07

Köszönöm Pg 2 úr igazán tárgyszerzű és lényegretörő hozzászólását. Figyelemreméltó az agresszió. Üdv

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.06. 14:16:54

pg2 egyre inkább egy szarszívű senkinek tűnik.

pg2 2008.12.06. 14:25:43

Oké. Nemzeti érzelemből lehet hülyeséget mondani, alapvető blogetikai szabályokat áthágni.

Így jó lesz?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 16:51:11

Hát, végigolvastam az egészet.
Tulajdonképpen kedves pg2, van a HTM állampolgárságának ügyében valamilyen véleménye? Vagy valmilyen feladatot teljesít?

pg2 2008.12.06. 17:31:37

Van, hogyne. Pl. az, hogy ne vegyünk már egy kalap alá mindenkit. Próbáljuk meg észrevenni: attól hogy valaki a magyar nemzettest magyar államhatáron túli részéhez tartozik, még van önálló véleménye, nem kell helyette kinyilvánítani, főleg nem a megkérdezése nélkül. Köszöni szépen, kioktatást sem kér, még az MVSZ-től sem.
És akkor lehet próbálkozni az újabb cigányozással.

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.06. 17:39:52

"van önálló véleménye, nem kell helyette kinyilvánítani, főleg nem a megkérdezése nélkül"

sajnos még csak meg sem kérdeznek hogy tovajcsótány kúrmányának akarok-e adót fizetni, hogy abból Lusztig-féle
(jé csak nem megint egy zsidó) szarházi ávósnak fizessenek
havi 300.000-t eseti tanácsadásokért

Pelso.. 2008.12.06. 18:50:36

index.hu/politika/kulfold/soszlo1206/

Nahát, nahát.

tevevanegypupu 2008.12.06. 18:58:16

Magyarorszagon nem kerdojelezik meg Trianont? Hol el ez az ember es miert mond vajon ilyesmit? Mintha Kadar elvtars terv volna vissza ebben a kerdesben is..

tevevanegypupu 2008.12.06. 18:59:05

Pardon, mintha Kadar elvtars tert volna..

pg2 2008.12.06. 19:07:16

fasz-magyar.blog.hu
Lehet kérem csúsztatni. HTM-ként fizetel adót?

pg2 2008.12.06. 19:07:56

?ásrészt újfent: nem egy személynek, hanem a magyar államnak...

Arp1 2008.12.06. 19:07:59

"főleg nem a megkérdezése nélkül"

Egyeztetve volt, határon túli magyarokkal, ottani kormányokkal. Mindenki támogatta, sőt azt mondták: "végre".

Ez tényleg szégyen, mást nem lehet rá mondani.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 19:56:11

Kedves pg2 nagyszerű, így már lehetséges a konstruktív beszélgetés.
Rögtön van is két csúsztatás az Ön által előbb leírtakban.
1. A 2004. december 5-i népszavazáson feltett kérdés úgy szólt, hogy amennyiben a néspzavazás eredményeként törvényt kellett volna hozni, a határon túli magyarok saját kérelmükre kapták volna meg a magyar állampolgárságot. Ennek megfelelően sem az MVSZ, sem más nem nyilvánított volna helyettük véleményt, hiszen kérelmet kellett vona benyújtaniuk a magyar állampolgárságért. Senki senkit nem akart magyar állampolgárságra kényszeríteni, kérem, hogy szíveskedjék a népszavazáson feltett kérdést elolvasni.
2. A cigányozást a magam részéről eléggé utálom, fennebb arra bátorkodtam célozni, hogy ugyanaz az Mszp, amelyik a HTM-kal szemben úszított 2004-ben (is), a cigányságot ellenkező elójellel manipulálja: vagyis szavazatszerzés érdekében kelt etnikai felszültséget. De nagyon kérem, hogy ne tereljük erre a beszédet, ez nem a jelen beszélgetés témája. A cigánykérdés viszont pl. úgy kapcsolódik a HTM-hoz, hogy a 2004-es kampányban Lendvai Ildikó az Info rádióban azzal hülyítette a szavazókat, hogy ha megszavazzák a HTM-ok magyar állampolgárságát, 2.000.000 cigány települ Mo-ra. Kérdem: ezt követően hiteles -e az Mszp bármely gesztusa, amelyet a cigányság irányába tesz.
Újhelyi István pedig ugyancsak az Info rádióban úgy érvelt, mint a második zsidó törvény indokolása: túl sokan vannak.
Ezeket a mondatokat soha senki nem kérte számon az Mszp-n. Ha valaki a jobboldalon ilyen mondatokat ki merne ejteni... Hála Isten, senki nem teszi. Üdv

Pelso.. 2008.12.06. 19:59:24

Tevevanegypupu,

nevezett ismét bizonyitotta alkalmatlanságát. Csak azt nem tudom, hogy ezzel most kinek is (ja, s miért) akar megfelelni.

pg2 2008.12.06. 20:21:35

homoródkarácsonyfalvi
Először is elnézést, ha megbántottam volna szabados szóhasználatommal.
1. Hol mondtam ilyet, szíveskedjék kiskegyed rámutatni. Magát a kampányt látom így. Meg a későbbi hazaárulózást. Ilyen lenne a polgári értékrend?
2. És még mikor? A nevezett etnikai manipulációra való célzást nem láttam, csak az etnikumra. És mi közöm nekem a maszophoz?

pg2 2008.12.06. 20:25:40

Pelso.. 2008.12.06. 19:59:24
"nevezett ismét bizonyitotta alkalmatlanságát. Csak azt nem tudom, hogy ezzel most kinek is (ja, s miért) akar megfelelni."

Eh, nem figyelsz. Valamelyik szlovák fölvetette, hogy meg kéne erősíteni Trianont, hogy ne legyen vita. Erre mondta, hogy nem kell, mert nem vitatjuk. Plusz benne van a kétoldaliban.

Vagy inkább rá kellett volna borítani az asztalt? Mire is lenne jó egy határvita? Biztos vagy benne, hogy a felvidékiek ettől boldogok lennének? (Miközben még a Lovasi is oda jár adózni...)

Alfőmérnök 2008.12.06. 20:38:25

Pg2, alighanem Bayer Zsoltra gondolsz és nem Lovas Istvánra (és még kevésbé LovasI andrásra :)

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 20:43:18

pg2, így igaz, a kampány katasztrófa volt- az is aki ellene, az is aki mellette. Egyszerűen az igent támogatók sem voltak felkészülve, hogy ép érvekkel jöjjenek elő. A felkészületlenség pedig a politikai osztály egészének a bűne.
Ugyanis szerintem éppen a következőről van szó.
10.000.000 anyaországi magyar mellett található kb. 3.000.000 magyar, akikről tudjuk, hogy kerültek el Magyarországtól. Ettől kezdve ez olyan súlyú kérdés, amely nem csak kultúrális, anyagi stb válaszokat igényel, hanem a magyar állam részéről politikai választ is.
Kitűnő példa példa ez a beszélgetés is : hiába nem volt pozitív eredménye a 2004-i népszavazásnak, négy év múlva is erről beszélünk. Nyugodjon meg, ha nem találunk megoldást, 14 év múlva is erről beszélünk.
Állam és egyén között a legmagqasabb színtű kapcsolat az állampolgársági viszony.
Amíg a Magyar Állam és a HTM-ok közjogi viszonya nem kerül rendezésre, és nem normális módon folyik erről a közbeszéd, a dolog manipulációk tárgya lesz, és szélsőséges indulatokat vált ki.
Ebből viszont tévedés arra következtetni, hogy az alapproblémának a felvetése szélsőséges tevékenység.

pg2 2008.12.06. 20:45:28

Alfőmérnök 2008.12.06. 20:38:25
Igen, bocs.

pg2 2008.12.06. 20:54:25

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 20:43:18
A magyarországi politikai osztály legnagyobb sajnálatunkra szinte minden kérdést ilyen remekül kezel. Az érveket pro et contra szerintem elmondták fentebb, kár lenne belebonyolódni ismét. Mindezt alulról nézve, pártpreferencia nélkül, hadd tegyem föl a kérdést: nem járunk-e jobban mindnyájan, magyarországi magyarok, határon túli magyarok, környező nemzetek és népek, ha a határok igazgatása helyett eltöröljük azokat?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 21:10:51

Én úgy látom, hogy a határok eltörlése, bár tényleg remek dolog, de nem old meg minden problémát.
Itt arról a problémáról van szó, hogy a magyar Államnak valamilyen viszonyt kell kialakítania a határon túli magyar közösségek fennmaradásának a kérdésében.
Ez lehet pl.
-negatív, vagyis nem érdekel, maradjanak fenn, ahogy tudnak, vagy települjenek Magyarországra (most ennél alig van több)
- a szűlőföldön maradás mellett mindent megteszek, hogy fennmaradjanak a közösségek.
A határok eltüntetése a szabad mozgást valóban biztosítja, azonban a szabad mozgás joga nem szavatolja a közösségek fennmaradását.
Például a Magyar Állam támogatása nélkül nemigen lenne határon túli magyar felsőoktatás. Értelmiség nélkül pedig nem tudnak fennmaradni a magyar közösségek.
A határon túli templomok, műemlékek stb.rengeteg esetben az ottani közösségek tulajdonában vannak. Román stb. állami támogatás nélkül ezek egy része elpusztul. Tekintettel arra, hogy a magyar nép közös kultúrájáról van szó, egyetemes felelősségünk fenntartani ezeket.
Ha a fenti példákat elfogadjuk, abban az esetben igen nehéz lenne megmagyarázni, hogy a Magyar állam jogi viszonyt alakít ki a Sapientia egyetemmel, a kolozsvári Mátyás szoborral - de a legnagyobb értékkel, az ott élő magyarokkal nem.
Jogászként: minden törvényt lehet módosítani, nézze meg, hogyan üresítették ki a státusztörvényt. Azonban az Alkotmány tiltja, hogy bárkit megfosszanak a magyar állampolgárságtól. Ebből következik, hogy a magyar közösség tagjai és a magyar állam közötti viszony minőségét - rossz kurzus esetén is - a HTM-ok magyar állampolgársága garantálja.

Pelso.. 2008.12.06. 21:13:05

Pg2,

mint diplomata értettem alkalmatlanságot. Tartalmilag egyetlen kijelentése sem érdekel.

Fenti kérdésed feltevése még hosszú ideig nem aktuális.

tevevanegypupu 2008.12.06. 21:54:30

Solyom tulajdonkeppen diplomatikusan fogalmazott, vagyis nem irja ala meg egyszer az okmanyt, mert nem vonjuk ketsegbe a Trianoni szerzodes hitelesseget..Ez meglehetosen ketertelmu, mert a hitelesseget persze nem vonjuk ketsegbe, de hogy ez jogos volt-e valoban, hat az mar mas kerdes. De egyebkent Solyom eleg furcsa madar, nehez kiszamitani a reakcioit es neha erthetetlen is.

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 02:10:22

Haha.

Mintha a Fidesz nem csakis azért találta volna ki ezt az egész maszlagot, hogy - ahogy a nemzet orvosa fogalmazott - bebetonozzák magukat húsz évre. Egyáltalán mennyire kell ahhoz ostobának lenni, hogy az ember ezt mind elhiggye? Szomorú, hogy egyesek azt is nemzetárulásnak tartják, ha valaki egyáltalán felveti egy kérdés gazdasági vonzatait. Különben sem értem, mi a szarért kéne megadni a határon túli magyaroknak az állampolgárságot (már a Fidesz hatalmi ambícióit leszámítva). Aki ide akar költözni, semmi akadálya, jöhet, amikor csak akar. De egyébként mire jó ez? Ez nem egy szimbolikus dolog, ennek igen komoly gazdasági következményei is lennének. Én nemmel szavaztam, és senki nem mondott még olyan érvet, ami miatt ezt megbántam volna.

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 02:17:02

Még valami: nem a magyarok árulták el a határon túliakat, hanem a Fidesz próbálta kihasználni őket...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 09:08:59

"Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. "

pg2 2008.12.07. 10:25:25

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 09:08:59
Olybá tűnik, magácska esmét keveri a törvényeket a kampánnyal. Ugyan nem vagyok jogász, így kimerítő ismereteim sincsenek vonatkozólag, viszont olyik komment is jöve fentebb, miszerént az ország nem határolódna el magyartól csupán mert más ország szülötte. Sőt, mintha honi letelepedése előnyt élvezne más népek fiaival szemben, felmenőinek okán.

Kérdezném továbbá, hogy a párhuzamként állított Izráel polgárává válásért vajon hány hazánkbéli és itt maga és mások hasznára élni s teljesedni vágyó zsidó folyamodott, tudván s szándékozva e közben, hogy az említett tengermelléki országba legfölleb ha nyaralni menne.

Korábbi kommentjéhez kiegészítőleg tenném még, hogy ama kultúra és annak öriző közösségei, a mik mostan a közös birodalomba és kölcsönösen tisztelt normák felé evezés, valamint a határok fölpuhulása folytán vélelme szerint pusztulásra valának itéltetve országunk mint azon kultúra és nemzet fő törzsöke és anyaországa tehetős szerepvállalását nélkülözendő, -- a mely vállalás leginkább pregnans kifejezése s módja volna a bármely fönnálló feltételek mellett való elfogadása az állampolgárságért folyamodásnak, nem tekintvén másra pusztán a vallott magyarságra, -- hosszú ideig remekül mevalának s védék magukat silányulástól s végső elveszéstől sokféle üldöztetések s embertelen körülmények közepette is, mikoron is sem a velök törődő kormányzat sem a szolidaritás népmozgalmától elkülönböző egyéb indítvány nem vala nevezhető ezen országban az ő támogatásokra. Be nem láthatom, most mitől lennének a korábbi helyzetektől rosszabbul? Az itt-ott akár parlamenti képviseletet is vállalható, valamelyest szabadabbnak nevezhető szervezkedés tenne olyik kárt, aminek vagy egyéb ténykedésük káros vonatkozásaival fölhagynának mint más országnak is polgárai?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05

pg2, a népességi adatokat azért fel lehet fogni, 1920-ból, és a mai népszámlálás:

• Felvidéken (ma Szlovákiához tartozó területen): 884 000 fő, ma 520 500
• Erdélyben, Partiumban és Kelet-Bánságban (ma Romániához tartozó területen): 1 662 000 fő , ma 1 440 000
• Vajdaságban (ma Szerbiához tartozó területen): 420 000 fő, ma 293 000
• Kárpátalján (ma Ukrajnához tartozó területen): 183 000 fő, ma 170 000
• Horvátországban: 121 000 fő, ma 16 500

eN 2008.12.07. 12:47:17

csodarabbi 2008.12.07. 02:10:22
Te magadtól vagy ennyire sötét vagy megfizetnek érte? Olvass egy kicsit utána, legalább a kommenteket, mielőtt ilyeneket írsz:

"Különben sem értem, mi a szarért kéne megadni a határon túli magyaroknak az állampolgárságot"
mert magyarok? kell ennél több érv? de ha már rabbinak nevezed magad, hadd kérdezzem meg Izrael mi alapján ad állampolgárságot? De nézhetjük a románokat is pl, ahol még szavazati jog is jár a parlamenti választásokra, ugyanis útlevéllel rendelkezve szavazhat bárki (gy.k. nem kell romániai állandó lakcím, ami a személyi feltétele).

"Aki ide akar költözni, semmi akadálya, jöhet, amikor csak akar."
Kivéve szerbiaik, ukrajnaiak akik vízummal és max 90 nap/félév. De ha idetelepedésről beszélsz, akkor kb 3-5 év alatt kap állampolgárságot csupán párszázezer ft illeték/fordítási díj/stb formájában + rengeteg sorbanállás. Csoda hogy nem tolonganak mostanában, ennyi idő alatt brit állampolgárságot is kaphatnak, kevesebb szivatással a hivatalok részéről.

"Ez nem egy szimbolikus dolog, ennek igen komoly gazdasági következményei is lennének."
most hogy nem szavaztátok meg, itt a kánaán, a gazdasági fellendülés, soha nem látott jólét. Ja nem, az Szlovákia, Románia, Horvátország, ahol megadták az állampolgárságot a határon túliaknak. Te kaptál imf hitelt, amit fizetgethetsz a többi hitel mellett. De milyen jó, mert az igazán "komoly gazdasági következmények" nem lettek a csóró htm-ek miatt.

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 13:26:16

Gondoltam, hogy a rabbi csípni fogja a szemét itt egyeseknek, na de ez hadd ne legyen az én bajom (konkrétan szarok rá). Először is Izrael sem adja meg automatikusan az állampolgárságot a diaszpórában élőknek. Ha alijáznak, akkor persze megkapják. Hasonló rendszert itt is el tudnék képzelni. De az optimális megoldás az autonómia lenne.
Azzal pedig alapból nem értek egyet, hogy olyan emberek szavazzanak a választásokon, akik huzamosabb ideje (vagy soha) nem is laknak az országban. Milyen alapon? Az más kérdés, hogy nekem speciel a 20 év fidesz sem lenne az ínyemre, nem mintha a mostani sokkal jobb lenne- mondom, ez már egyénfüggő. De az ötlet alapjaival van a baj.
A többi része a dolognak szánalmas személyeskedés, amire nincs kedvem reagálni. A kommenteket igyekeztem végigolvasni, de mivel a 90%-uk szimpla hülyeség volt, vagy érzelmi kirohanás, egy idő után inkább hagytam.

Arp1 2008.12.07. 15:33:27

A határon túli magyarok kettős állampolgársága Magyarország társadalmi és gazdasági motorja lehetett volna sok-sok évre. Azon kívül, hogy a hanyatló népességnek adtak volna vérfrissítést, a kapcsolatok gazdasági kapcsolatokat is eredményeztek volna. Vagyis: potenciálisan lett volna olyan +3 millió állampolgár, akik a szabad mozgást az anyaország és lakóhelyük között kihasználták volna gazdasági kapcsolatok építésére. Potenciálisan magyar bankokban tartották volna a pénzüket, magyar cégeknek dolgoztak volna, magyar vállalkozásokat tudtak volna terjeszteni határon túlra. Más az egyenlet, ha két magyar állampolgár köt egyezséget. Nem a multikról beszélek, akik ezt most is megtehetik, hanem a sok kis vállalkozásról.

Akik azt hangoztatják, hogy a határon túliak tömegesen ellepnék Magyarországot, az gondoljon arra, hogy ezeknek az embereknek most is van lakóhelye, megélhetése, végzettsége, és önbecsülése.

Több olyan személyt is ismerek (tanár, mérnök, ápoló) akiknek a magyarországi megaláztatásokból lett elege. A kettős állampolgárság a megkülönböztetések java részét és a megaláztatást törölte volna el.

yda 2008.12.07. 17:36:38

A monarchia nagyszámú nemzitéségi maradványaitól (cigány,szerb,
szlovák,sváb zsidó)és a nyugdijukat féltő idiótáktól nem is várhattunk
jobbat.
Már észre se veszitek,hogy ti jártok romániába dolgozni,hogy a
nyugdijak kiegyenlitődtek,hogy aki oda akart telepedni 2004ig megtette,hogy senki nemszereti ha saját kétes eredetű "fajtája" alázza meg.
Az agy elszivásról nem szól a fáma,hogy kaptatok egy csomó nem
a ti állandóan siratott adó forintjaitokon lett szakembert,viszont azt is elismerem,hogy az utóbbi években a magyar kormány hozzájárult a külföldön élők oktatásához (cskkenő tendencia Fletónál)

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 18:00:42

Ha a jelenlegi jogi szabályozás keretében kapják meg a HTM-ok a magyar állampolgárságot, nem jár részükre szavazati jog az országgyűlési választásokon. Ennek pedig az oka, hogy szavazásra jelenleg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők jogosultak (a bejelentkezés nem elég, ezért is volt hazúg az Mszp-Szdsz propaganda).
El lehet azon gondolkozni, hogy más kritériuma legyen a választásnak. Például aki Mon-n adót fizet, az legyen szavazásra jogosult.

pg2 2008.12.07. 23:42:58

Föl kéne ébredni! Nem erre megy a világ...

pg2 2008.12.08. 00:26:38

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05
Bocs, ezek milyen adatok? Kevésnek tűnik. Én 1910-es népszámlálásról tudok, annak nyelvi adatai alapján: "Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió, tehát 30,2% volt magyar. Ezek közül 1,6 millió Erdélyben és más Romániának ítélt területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig Jugoszláviában élt." Ezen túl még Ausztriához, Olaszországhoz és Lengyelországhoz került magyar lakosság, összesen sem volt 80 ezer.

eN 2008.12.07. 12:47:17
"De nézhetjük a románokat is pl, ahol még szavazati jog is jár a parlamenti választásokra, ugyanis útlevéllel rendelkezve szavazhat bárki (gy.k. nem kell romániai állandó lakcím, ami a személyi feltétele)." -- mondod te.

"A szavazásra jogosult 18.313.440 állampolgár most először kizárólag a hivatalosan bejegyzett lakóhelye szerinti körzetben választhat..." -- jelent meg a magyar sajtóban. A magyarországi románoknak melyik körzetet jelölték ki?

Arp1 2008.12.07. 15:33:27
"A határon túli magyarok kettős állampolgársága Magyarország társadalmi és gazdasági motorja lehetett volna sok-sok évre. Azon kívül, hogy a hanyatló népességnek adtak volna vérfrissítést, a kapcsolatok gazdasági kapcsolatokat is eredményeztek volna."

Korcs nép vagyunk, hiába. Miért kell állampolgárság közös vállalkozásokhoz. Győrben a rendszerváltás körül heti 50 (!) osztrák-magyar céget jegyeztek be. Biztos, hogy ennyi a sógor?

yda 2008.12.07. 17:36:38
"Már észre se veszitek,hogy ti jártok romániába dolgozni,hogy a nyugdijak kiegyenlitődtek,..."

Pontosan erről van szó. Nincs különösebb gyakorlati jelentősége az állampolgárságnak...

pg2 2008.12.08. 00:28:49

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05
A forrás kimaradt. Romsics: Magyarország története a XX. században.

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.08. 10:47:03

""A szavazásra jogosult 18.313.440 állampolgár most először kizárólag a hivatalosan bejegyzett lakóhelye szerinti körzetben választhat..." -- jelent meg a magyar sajtóban. A magyarországi románoknak melyik körzetet jelölték ki?"

Volt 4. db kulfoldi kepviselo-valasztasi korzet es ketto db szenatori. Hogy nem tapostak le bennuket a szavazasra jogosultak, az egy szolid understatement. Az "Afrika es Kozel-Kelet" regiobol bejuto (RMDSZ-es) kepviselo 34 szavazatot kapott.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 10:48:12

A számok hasonlóak, én a Wikipédiából szedtem le, kivonatolva. Szerintem a tendencia az érdekes. Másrézről pedig az, hogy egy két kivétellel (Csallóköz, Székelyföld, Beregszász körnéyke, Kalotaszeg stb.) a HTM-ok szórványba kerültek. A szorvány fennmaradása nagyon nehéz ügy. Nézzenek meg egy erdélyi népszámlálsi térképet mondjuk 1990-ből, meg mostanról. Látszik, hogy a szorvány közösségek egy része egyszerűen eltünt.

Alfőmérnök 2008.12.08. 12:00:41

Mindenféle jogi ismeretek nélkük is nyilvánvaló, hogy hazug volt a "majdbejelentkeznekésszavaznak"-ellenkampány. Tudniilik ha tényleg elég lenne a bejelentkezés, akkor nyilvánvalóan rossz a választójogi törvény - de hát azt meg miért ne lehetne módosítani? Elég vicces, hogy pont a HTMekkel kapcsolatban hozták fel ezt az érvet. Más országok kettősállampolgáraival ez miért nem gond? Hisz épp a HTMeknek még akár némi beleszólásuk is lehetne a politikába (legalábbis jobban, mint más országok kettősállampolgárainak), ugyanis az ő érdekképviseletük az Magyar Állam feladata.
Az az érzésem, hogy a MSZPSZDSZesek annyira be voltak szarva a FIDESZ esetleges győzelmétől, hogy a maradék racionalitásukat (amire annyira büszkék) is elvesztették.

Cypriánus 2008.12.08. 13:24:14

Jó Tündér!
nem az én fejemben ez a Haza, hanem tényleg ez a Haza.
Mégis mi lenne?

Sajnos, kár hogy n4em lehet megadni a szavazati jogot, mert jelentősen csökkentené a mostani berendezkedés demokratikus jellegét, amit mint konzervatív, totálisan üdvözölnék. Amúgy is be kéne építeni némi antidemokratikus féket , pl. rendi felsőház, vagy egy király ....

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 14:09:35

Szerintem a "pannon magyaroknak" is jót tesz majd a határon túliak magyar állampolgársága. 2004. december 5-ének hazafelé is volt rossz üzenete. Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

Cypriánus 2008.12.08. 14:38:15

Kedves Homoród!
ezt sajnos nem is kell feltételes módban írni...tényleg így van.

pg2 2008.12.08. 15:02:24

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 14:09:35
"Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit..."

Kérnék kis magyarázatot, mert nagyon rossz voltam matekból. A fenti adatokat nézve 3,2 millió magyar rekedt a trianoni határokon kívül. Adatokat hoztál, hogy még fogytak is. A fogyó 3,2-ből hogy lesz 5? Vagy milyen harmadról beszélsz?

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.12.08. 15:24:38

pg2 2008.12.08. 15:02:24

Hát az USÁ-ban élő másfél millió meg a satöbbi?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:00:20

Szerintem nehéz ügy, a népszámlálási adatok ugyancsak torzíthatnak. De ez mnnyiben fontos a téma szempotjából?
Komolyan kérdezem, ha ötöde, akkor hadd vesszen?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:06:13

Egyébként 1920-ban kis Magyarország területén kb. 7,5 millió magyar maradt, az elcsatolt területeken valamivel több, mint 3 millió. Ez kb. 1/3-a a magyarságnak.

pg2 2008.12.08. 23:23:19

FerikE · 2008.12.08. 15:24:38
"Hát az USÁ-ban élő másfél millió meg a satöbbi?"

Igen, igen, pontosan! Számomra az a megdöbbentő, hogy általában Trianon ürügyén támadnak a javaslatok veszett fejsze nyelezésére. A hárommillió kitántorgott emlékét ritkán buzogja föl a bősz honfi vér, noha ők sem jókedvükből indultak neki. A fogyásjelentésekben sem szokott szerepelni Burgenland, sem Ottawa, pedig ott aztán tényleg van asszimiláció, igaz, nem parancsra. Vagy minek feszegetni, ők jól élnek? Ennyi a magyarság? Ez a cselédromantika? Bezzeg az antalli magyarságba, a 15 millióba mindenki beleszámít...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:00:20
"Szerintem nehéz ügy, a népszámlálási adatok ugyancsak torzíthatnak. De ez mnnyiben fontos a téma szempotjából?
Komolyan kérdezem, ha ötöde, akkor hadd vesszen?"

Némely módszer a kérdezőbiztos vagy a település elöljáróságának meghatározásán alapul, más módszerek pedig önbevalláson. Ez utóbbiban lehet identitást, társalgási vagy anyanyelvet számolni, kultúrához kötődést, miegymás. Lehet keverni is. Mindegy is, valószínűleg nincs két számolási forma azonos eredménnyel. Ezért jó tudni, az összehasonlított adatok merre torzultak. Az önbevallásoknál nem árt ismerni a "köz"politikai viszonyokat. Pl. a Romsicstól idézett olyan időben készült (1910), amikor még nem féltek magukat magyarnak vallani az emberek, plusz anyanyelv alapján, amiről egy magyarul tudó kérdezőbiztos könnyen meggyőződhetett.

Azt kéne látni, hogy az összefüggéseiből kiaszakított adatokra olyan nagyon nem lehet politikai magyarázatokat alapozni. Nem arról van szó, hogy ötöde vagy harmada, hanem arról hogy a "jó szónok" azt a statisztikát veszi elő, ami a programját jobban alátámasztja. Ha nincs ilyen, akkor gyárt egy másikat, ami indirekt bizonyít. Kedvencem a következő: Az 1800 előtti adatok alapján bízvást kijelenthetjük, hogy minden milliomos meghalt, vagyis nincs menekvés; viszont a pestisesek kb. 13%-a kigyógyult, vagyis túlélt. Jobban megéri pestisesnek lenni...

"Egyébként 1920-ban ... Ez kb. 1/3-a a magyarságnak."
Igen, 3,2 millió került idegen hatalom alá, a határon belüli 7,62 millióból 6,72 millió volt magyar (az 1910-es anyanyelvi adatok szerint). Az arány ugyan nagyjából passzol, mégis az a gyanúm, hogy jó szokás szerint ön is magyarnak számít minden magyar állampolgárt, és ezt megfordítva általánosítja jelen kérdés esetében is...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.10. 19:12:25

Érdekes volt végig olvasni a kommenteket, és kicsit összevetni a 2004-es ellenkampány során a médiákban megjelent ellenző "érveléssel" (ezek felzabáják a vagyonunkat, elveszik a nyugdíjunkat, idejönnek a cigányok, nekünk kell fizetni a kórházi szolgátatásukat, stb.).
Az akkor az Mszp által hazudott "érvekből", itt semmi (!) sem jelent meg, négy év múlva. Ellenben nem vitás, hogy a nemmel szavazókat és a távolmaradókat sz MSZP akkori kampánya befolyásolta annyira, hogy érvénytelen lett a népszavazás.
Tulajdonképpen miért is kellett azzal a kampánnyal érvénytelenné tenni a népszavazást?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:59:32

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.

A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.

7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”

Budapest, 2005. november 30.

matkó 2009.12.07. 00:37:41

Immár mindent tudunk. Háttérről, okokról, következményekről. Úgyhogy szavazzunk megint!
NEM.

varisztor 2013.10.29. 07:34:36

@pg2: Nem viszik. Ez még cigánynak is hülye.