Sznobuljunk! Kié lesz az idei irodalmi Nobel?
Bár a világ más, nagyobb problémákkal küszködik, ha ezen túltesszük magunkat, elmélázhatunk azon, mennyire rangos is ez a díj? Legalábbis az irodalmi, mert a tudományágak szakterületein tudatlanul is meg merjük saccolni, a legtöbben azért csak megérdemelték a rangot és a szerény kis rezsikiegészítést.
Holnap hangzik el a az név, melyet egy évig, de legalább pár hónapig gyakran fognak keresni szerte a világ könyvesboltjaiban és közkönyvtáraiban - amíg nem lép a nyomába a következő, 2009-ben, ilyentájt.
Az rejtély, hogy mi szerint ítélik oda a díjat: csak az elmúlt években egymás után érték a szakértőket is a meglepetések (Kertész Imrének pl. a hazai kortárs irodalomtörténeti kézikönyben még a neve sem szerepelt [Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története, 1945-1991. Argumentum, 1993] - bár a Magvető kiadóban Morcsányi Gézáék „észrevették” és zseniális érzékkel 2002-ben már felúton jártak az életműkiadásban. Vagy: ki tippelt vajon Doris Lessingre tavaly?) Találgatni tehát jó játék, de semmi több. Az pedig talán szerencse is, hogy talányos az egész megnevezősdi: talán ezzel teszik jóvá a korábban sokszor elkövetett melléfogásaikat, ott fent a messzi Stockholmban. (A hazai állapotokra utalva még megjegyezzük: Doris Lessing nagy művei máig nincsenek lefordítva idehaza.)
Az embernek van kivánságlistája, ill. egy esélyeket tartalmazó lajtroma is. Szempont az is, hogy vajon életműdíjnak vagy talentumok felfedezésének tekintjük-e az irodalmi Nobelt. Én hajlamos vagyok a nagy öregeket megtisztő adománynak felfogni (legalábbis ha csak tehetném, így járnék el). Ráadásul itt sorakoznak az élő klasszikusok, akik még nem kapták meg: Kunderától Vargas Llosáig. Akárcsak Tolsztoj, Csehov, Cortazár vagy éppen Kafka, ugyebár (meg még sokan...)
Két éve így találgattak, idén emígy: „Adonis (Ali Ahmad Said Asbar szíriai költő), Tomas Tranströmer (svéd író, költő, fordító) és Bob Dylan nélkül nem lehet teljes az esélyesek listája. Szokás szerint szerepel Umberto Eco, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Philip Roth, Milan Kundera, Amos Oz, Les Murray és Ko Un neve az esélyesek között.”
Van sok régi pályázó, és vannak újak is: köztük pl. Murakami - akiról csak annyit, hogy ha ő, csakis Coelhoval párban, ha kérhetjük. De akkor utoljára vesszük a klaviatúránkra a Nobel nevet. Akinek a blogger drukkol, az az „öregek” közül Vargas Llosa (főleg) és Kundera (akinek talán az a tragédiája, hogy „csak azért nem kapja meg a díjat, mert mindenki azt hiszi róla, hogy már megkapta.”).
Kissé sok lenne - ha megkapná - Rushdieból, mert ő évek óta szinte 'mindent visz', Eco professzor úrnál pedig, bár A rózsa neve halhatatlan opus, úgy érezzük, a tudomány terén van az igazi otthona.
A Ladbrokesnál még mindig Magris, Oz és Adonis a legesélyesebb - vagyis bizton állíthatjuk, másvalaki lesz a befutó...
Ezt a posztot ne tekintsük elemzésnek, inkább játékra való felhívásnak: szerinted ki érdemes a díjazásra? Illetve: milyen élményeid voltak az eddig díjazott írók műveivel?
Ps. / update
Szomorú hír: tegnapelőtt elhunyt egy esélyes, a finn Paavo Haavikko (1931-2008). Utolsó magyarul megjelent műve a Hosszúéletű Harald (alcíme szerint „elbeszélés arról, mi történt, amikor Hosszúéletű Harald király a hatodik nyarat telelte át Angliában, egybehívta népét, és le akart mondani a hatalomról”) c. kétnyelvű drámakötet volt (Kaposvár, 2000).