A múlt héten kóstolgattuk egy kicsit egyik nem túl fontos, de azért nem kevés pénzt elherdáló komenistánkat, a kínai-magyar kapcsolatokért felelős Huszty Andrást. Egy-két kommentelőnek nem tetszett a cikk - ez természetesen szívük joga -, és csak akkor hagyták abba a kötekedést, amikor megkértük őket, hogy említsenek meg egyetlen olyan projektet, amely Husztyék közreműködésével valósult meg, s amelyből legalább három forint haszna volt bármely magyar vállalatnak. Mivel a kommentelőktől erre válasz nem érkezett, úgy gondoltuk, magát az illetékest kérdezzük meg a dologról. Ráuszítottuk hát a kormanyszovivo.hu iránt furcsa, kissé perverz vonzalmat érző Turul kollegát Huszty úrra, aki épp a minap tartott sajtájt. A sajtótájékoztatón a kormányszóvivő nem tette fel az online beküldött kérdést a miniszterelnöki megbízottnak, de később érkezett válasz a Kormányszóvivői Irodától.
Íme:
A kérdés:
Tisztelt Huszty Úr! 2003 óta foglalkozik a magyar-kínai kapcsolatokkal,
előbb kormánymegbízottként, majd miniszterelnöki megbízottként. Mi volt az
elmúlt 5 év munkájának 3 legfontosabb eredménye? Jelenleg mekkora éves
költségvetéssel gazdálkodik?
Kérdés időpontja: 2008-06-24 10:27
Balogh Ákos Gergely | Reakció
A válasz:
Az elmúlt öt évben látványosan bővültek Magyarország és Kína között a
gazdasági kapcsolatok. A kínai import 2003-2008 között 27 százalékkal
nőtt, míg a magyar export mértéke közel az ötszörösére emelkedett. Több
száz magyar vállalkozó talált kínai partnerre, és egyre több kínai beruházás, tőke érkezik Magyarországra. A gazdasági kapcsolatok élénkülésének is köszönhető, hogy ugrásszerűen megemelkedett a hazánkba érkező kínai turisták száma.
Huszty András a Magyar-Kínai Gazdasági Kapcsolatok Fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon való részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott és csapata jelentős szerepet vállalt a 2007 szeptembere és 2008 júniusa között megrendezett Kínai Magyar Évad megszervezésében, koordinálásában. A megközelítőleg tíz hónapon át tartó eseménysorozat legfontosabb rendezvényei több helyszínen, Pekingben, Sanghajban, és hat további nagyvárosban kerültek megrendezésre.
Az Évad elsődleges célja volt, hogy fejlessze a két ország kapcsolatát és felhívja a figyelmet a további együttműködés lehetőségeire.
2010-ben kerül megrendezésre a Sanghaji Világkiállítás, melyen
Magyarország is képviselteti magát. A 2010-es Expo - melyre 70 millió látogatót várnak a szervezők - lehetőséget nyújt Magyarország számára a műszaki, tudományos, szellemi és turisztikai értékeinek bemutatására, valamint a róla kialakul kép formálására. A sikeres magyar részvétel hozzájárulhat többek között a hazánkba érkező befektetések volumenének növekedéséhez, a kereskedelemi kapcsolatok további erősödéséhez, a tudományos együttműködések kiszélesítéséhez, és nem utolsó sorban a turizmus élénküléséhez. Az előkészítés rendkívül hosszadalmas és
szerteágazó feladatainak koordinálásával a miniszterelnök Huszty Andrást bízta meg.
Miniszterelnöki megbízottként Huszty Andrásnak nincs saját éves költségvetése, a szükséges infrastruktúrát, illetve munkatársakat a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja.
Válasz időpontja: 2008-06-24 15:51
Nos tehát, Huszty úr lényegében ingyen dolgozik és repülőzik, szegénynek nincs külön költségvetése. Hogy a MEH-nek hány lélegeztetőgépbe kerül, azt nem kötötték az orrunkra.
Huszty úr (illetve a Kormányszóvivői Iroda) az elmúlt öt év három legfontosabb eredménye közé sorolja, hogy két év múlva Shanghaiban expó lesz, s az ezen való magyar részvétel „hozzájárulhat... a hazánkba érkező befektetések volumenének növekedéséhez” stb. Ehhez ezúton is gratulálunk.
A másik nagy eredmény a kínai magyar évad megszervezésében való részvétel volt. Nos, az évadot minisztériumok szervezték (elsősorban a GKM és a Hiller-féle OKM - olyan is lett), bár igaz, hogy gazdasági találkozók összehozásán Husztyék is munkálkodtak. Az évad azonban önmagában nem eredmény, ilyen jellegű programot szervezni olyan, mint feladni egy hirdetést - pénz kell hozzá, és kész. Eredményről akkor beszélünk, ha a reklám vevőket is vonz - mivel azonban a rendezvénysorozat pár hete ért véget, ilyen tapasztalat még nem állhat rendelkezésre.
A legproblémásabb „eredmény” a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése. A kínai import növekedéséhez, van egy olyan érzésünk, nem kellett volna kormánymegbízott. Ami a Kínába irányuló magyar export bővülését illeti, ez valóban gyorsan nő (bár a lényegében nulláról az ötszörösére növekedni nem olyan eget verő siker), kérdés azonban, hogy ennek van-e köze Husztyék munkájához. A kétoldalú kereskedelem nagy részét ugyanis multicégek bonyolítják egymás közt, ezek ügyeibe Huszty remélhetőleg nem szól bele.
Korábbi interjúiban Huszty egy belső-mongóliai libafarmmal reklámozta magát, amelyet magyarok építettek. Nos, azóta a technológiát a kínaiak ellopták, a betanított 
alkalmazottakat átcsábították, s a magyar telep szomszédságában felépítettek egy még nagyobb libafarmot, ami miatt a magyar vállalkozás tönkrement. Hát ez az egyetlen konkrét projekt, amelyről Huszty valaha is be tudott számolni saját munkája eredményeként. A „több száz magyar vállalkozó talált kínai partnerre” jellegű beszámolókkal nem érdemes foglalkozni. Márcsak azért sem, mert Kínának gyakorlatilag a világ minden országával hasonló ütemben növekszik a kereskedelme, függetlenül attól, hogy van-e az adott országban kínai kormánybiztos.
Most sem állítjuk, hogy Kínával nem kell kereskedni, s hogy a keleti nagyhatalom nem érdemel meg különleges kormányzati figyelmet, akár egy külön miniszterelnöki megbízottat. Azonban az ötéves ténykedés tényleges eredményeiről szóló beszámolókat továbbra is várjuk.
