Régóta zajlik a vita a világban, és talán Magyarországon is teret kap: szabadság és/vagy demokrácia? Az uralkodó gondolkodás szerint a kettő egybeesik, sőt tulajdonképpen minden jó a demokrácia és a demokratikus szavakkal áll kapcsolatban. Csak hát ott voltak és vannak a népi demokráciák. Meg korábbi politikai gondolkodók végtelen sora, akik nem szerették a demokráciát.

 A szabadság mindenesetre régebbi politikai igény, mint az alig 200 éves demokrácia. Előbbiért már haltak meg, utóbbiért még talán senki (inkább az utóbbi miatt). Igaz, a szabadságért szoktak ölni is, mint a vallásért, talán az előbbit is ki kellene zárnunk a politikai életünkből, mint lehetséges békebontót, viszályforrást.

 Mégis politikusok és médiamunkások, az egész állami oktatási rendszer és a média akarja lenyomni a torkunkon, hogy a demokrácia jó, a legjobb, és mi abban élünk. (Fukuyama nyert, a magyar politikai gondolattalanságot illetően legalábbis?) Azonban, ha a népé a főhatalom, akkor mi korlátozza a főhatalmat? Vagy mégis a korlátozás nélküli hatalom a demokrácia, ahogyan a régi görögök megénekelték? Avagy csak egy díszlet, és tulajdonképpen oligarchák, vagy éppen zsarnokok uralják, mint ahogyan azt a népi demokráciákban láttuk?

 A zsarnok és a demokrácia ellenfele a western filmek hőse. Helyszíne a frontier. A western alaptörténetében a város és a hős a két állandó szereplő, azonban a városban nem érvényesek valamiért a törvények, és a főhősnek kell azoknak érvényt szereznie.

 Az antidemokratikus cowboy példája John Wayne a Rio Bravoban, ahol a csőcselék meg akarja lincselni a bebörtönzött gonosztevőt, de Wayne nem engedi. A város népét egy demagóg buzdítja, és a szabados, féktelen, elégedetlen, zajongó tömeggel a magányos hős száll szembe, és érvényesíti a Törvény uralmát.

 A zsarnokölő cowboy példája Wyatt Earp (Tombstone, az Open Range, a Hét mesterlövész). Ez esetben a város egy mohó és kapzsi földbirtokos tartja a markában a fegyvereseivel, esetleg egy rablóbanda fosztogat. De nem a törvény az úr, a város népe elmenekül vagy retteg, és gyakorta a sheriff is korrupt és az oligarcha oldalán áll. Mit lehet ez esetben tenni? A hatalom és az intézményei korruptak, semmilyen törvényt nem ismernek el maguk felett, sem jogot, sem becsületet. Ebben a gyakori western helyzetben szintén egy ember – én nem a nép – az, aki érzi, mi a helyes, mit kell tenni és bátorsága is van szembeszállni a törvénytelen hatalommal.

 A törvény – amely a főhős szívébe van írva, és csak ott létezik az emberi intézményekkel szemben – uralmának helyreállítása után a cowboy rendszerint ellovagol a naplementébe, a frontier felé, mert szabad ember. A városban, a civilizált polgárvilágban a Törvény uralmát csak a szabad és bátor ember állíthatja helyre, aki nem hatalomra tör és paradox módon a vadonhoz tartozik. A Törvény uralmát az egyén tartja fenn, és nem a nép, s a korrupt városba jellemzően csak kívülről érkezhet (hasonlóan a Dogville-hez).

A macsó cowboy individualista, de nagylelkű. Áldozatkész, bátor, de nem erőszakos. Jellemzően először ódzkodik a feladattól, kerülné a bajt és a konfliktust. Ez az frontier-en élő úriember maga hordozza a Törvényt (nem öntörvényű vagy autonóm!), a felelősséget, azt tesz, amit tennie kell.