A Heti Válasz friss számában közli Fábry Sándor és Vágó István vitájának folytatását, egyben befejezését. Ahogy a Nagy Vita első, úgy második része sem különösebben múlja felül egy átlagos PoliDili topik színvonalát:„Én például most bejelentem, hogy ha 2010-ben nyernének és fölemelnék mondjuk a nyugdíjkorhatárt, már adom is be a népszavazási kezdeményezést ennek eltörlésére. Ők sem fognak tudni kormányozni.”
„Őszödön ez derült ki Gyurcsányékról, s a Fidesz ennek a visszavonásnak a lehetőségét teremtette meg a népszavazással.”
„Egyébként meg minden európai kormány trükközött, csak az ő Járaijuk nem jelentette fel Brüsszelben a saját országát.”
„Az általad is folyamatosan démonizált Orbán a népszavazással az utolsó, de békés eszközhöz nyúlt, amiért inkább tisztelet járna neki.”
„Még hogy tisztelet? Amiért háromszáz forintokért megszüntette a népképvisletet, lehetetlenné tette a felelős kormányzást?”
„Ha egy Máriusz nevű ember mártírként viselkedik, az ember hajlamos Mártíriusznak nevezni.”
„Villamosok, autók felborogatását, barikádokat. Sajnos az ezekről készült felvételek valahogy eltűntek még az internetről is, maradtak a rendőri atrocitások.”
„Vagy hol van a fehér pólós kopasz, aki a tévészékház előtt verte a tamtamot?”
„Állóvíz volt az a rendszer, nem diktatúra.”
„Olvasd le a számról: de igen, ez a helyzet! Jól üzemeltetik az országot.”
Hogy melyiket ki mondta, azt kedves olvasóink fantáziájára bízom. Mindez nem is ért volna meg egy újabb bejegyzést, annál inkább a cikkhez tartozó rövid keretes írás tartalma: ebből kiderül, hogy Vágó István a vitára fegyverhordozót is hozott magával, maga Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc kommunikációs főtanácsadója kísérte el (ezt a lehetőséget először Fábry vetette fel, de lebeszélték róla és ő végül egyedül érkezett).
A Nemzet Esze, a megtestesült Szürkeállomány egyenesen a Miniszterelnöki Kabinetiroda állományából hívott magának segítséget a politikai iszapbirkózáshoz. Nehéz szavakat találni. Ezt talán csak úgy überelhette volna, ha magát Gyurcsány Ferencet ülteti maga mellé, s minden csörte után kipislant a miniszterelnökre, nem hagyott-e ki véletlenül egy aprócska nyugdíjemelést, nem feledkezett-e el egyetlen köztársaság-ellenes rémtettről sem. (Ennek mintájára a Legyen Ön is milliomosban is be lehetne vezetni, hogy a kedves versenyző odaülteti maga mellé az opera-, középkor- és olimpia-specialista barátját.)Gréczy Zsoltról van egy kedves kis történetem. Amikor egy éve Gyurcsány Ferenc a Közgázon adott elő az Új Magyarországról (rendszeres vendég az egyetemen, Mészáros Tamás rektor mindig szívesen látja vendégül - természetesen - szigorúan nempolitikai előadásait), ő moderálta a hallgatói kérdéseket, ő adta meg a szót a jelentkezőknek. Már az is elég sajátos, hogy egy egyetemi rendezvényen a miniszterelnök kommunikációs stábjának tagja válogat a kérdezők közül, de ezzel még együtt lehet élni. Amikor Gyurcsány végzett az előadásával, lehetett kérdezni. Jelentkeztem is végig (ha jól emlékszem, az előadásában ostorozott adóelkerülés és a családi uszodaépítés áfájának visszaigénylése közötti összefüggés érdekelt volna), de nem kaptam lehetőséget a kérdezésre - ellentétben mindenki mással. Elég sokszor találkoztunk az ATV Van képünk hozzá c. műsorában, ezért a program végeztével megvártam Zsoltot, s az aulában megkérdeztem tőle, hogy szándékosan hagyott-e ki? „Csak nem képzeled!” - mindössze ennyit mondott, elfordította a fejét és tovább sétált.
