Most mindenki könyveket ajánl: könyvhét van. De az én ajánlatom nem csak egy könyv, hanem anyámék sorsának feldolgozása is.

 Anyámék ugyanis szintén kitelepítettek voltak, bár ők elmenekültek a nyaralójukba, mert szóltak nekik, hogy milyen sors vár rájuk. Ott nőttek fel egy kis házban, nyolc gyerek és a nagyszüleim. Nagyapámat kirúgták - múzeumigazgató volt, nagyanyám pedig művészettörténész. Kecskét tartottak, zöldséget ültettek és nyomorogtak. Mindeközben nagyanyám német és franciaórákat adott gyerekeinek, no meg művészettörténetet is tanított nekik.

 Széchenyi Kinga, aki a Megbélyegzettek című könyvet írta - anyám barátnője. (A Kráter Kiadó standján dedikál 7-én 2-3-ig, 8-án 4-5-ig) Az ő sorsuk nehezebb volt. Elsők között telepítették ki őket, egy-két bőröndöt vihettek magukkal. Kőtelekre hurcolták a családot és egy szobában kellett élniük. A rendőrség szinte minden éjjel házkutatást tartott náluk.

 A könyv részletesen feltárja a kitelepítések hátterét, dokumentumait, a második felében pedig a visszaemlékezéseket gyűjti össze.

 A kitelepítések, a polgári réteg, az elit megalázása és megkínzása, a gyermekeik kirekesztése nem elfelejthető és nem megbocsájtható.