Kis primőr könyvcsokrunkat a Kína közelről című kötet tegnapi bemutatása után egy hazai nyelvőrző összeállítással folytatjuk.
Hajdu Endre: Szómúzeum
Ódon, furcsa, érdekes, bolondos, emlékezetes szavak, nevek, címek tára
Tinta Kvk., 2008
Egy nyugdíjas tanárember - letagadhatatlanul - amatőr, de bájos válogatása magyar archaizmusokból, helyenként ma is élő tájszavakból: a már eleve meddőnek született nyelvújításbeli szavainkból, persze magyarázatokkal együtt (bár igen kevés hivatkozással).
Szókincs-lomok eleink beszélyeiből, avagy amit biztos aláhúz a magyar Word. Apáczaitól, Döbrentei Gábortól, a reformkor nagyjain át, akár Pilhál György, Határ Győző szógyártmányaiig.
Filozóf tématikában ajánlom és szerettel küldöm a szép dohos szavakat a Reakció kommenttereit olykor megszálló Teakratáknak. Sokat nem is elemezném, többet érünk néhány idézettel:
Állatvilág
cetló – rozmár, disznóhal – delfin, habarnyica – polip, lomhár – szamár (by Szemere Pál), nyakorjány – zsiráf, papírskorpió – könyvmoly (Jókai), szaladár – strucc, röstnök – lajhár
Divat
csínűzés – elegancia, felcsinálás – make up (!), fölkapi – divatos, kurvahaj - paróka (Erdély)
Tudomány
elvész – filozófus, fenéktudomány – filozófia (by Szilasy János, fil.), fenéktétel – alapelelv, princípium (Baróti Szabó Dávid), gyökérhiszem – alapelv, princípium, kényállítmány – feltevés/hipotézis, lőnyedelem – ontológia, gönczölösség – polaritás (by Tarczy Lajos)
matatós mennykő – gömbvillám (székely), tömecs – molekula, zsengerészecske – atom, dárdafény – antimon (Kultsár István), éleny – oxigén (Irinyi János), farkasnyál (!) – wolfram, pihefém – alumínium (Szécsi Ferenc, író), tudatfesz – pedantéria (Imre János, fil.)
Művészetek, nyelv
komorvers – ballada, szökcse – balerina (Toldy Géza, író, ügyvéd), hanyattszó – supinum (Ballagi Mór), időrozsda – patina (Imre János fil.), tehátlat – konzekvencia, ördögtömjén – dohány (Jókai), hangmértan – prozódia, szopacs – cucli, tokafék – kantár, vízkalitka – akvárium, csapongócsillag – üstökös, irodalkórság – bürokárcia, tevepárduc/nyakorján – zsiráf
Vegyes
majdét – konzerv (javaslat 1936-ból), tojáspecsenye – omlett, tüsténtkávé (!) – instant kávé, bérszáguldó – taxi, ultramontán – hegymögi, proletár – tengődi, alfelpöfeteg – aranyér, begyeredés – erekció, Pilátus konyhája – árnyékszék, fellengér – léghajó, nyargonca – kerékpár, rugonya – gumi, kedvi csikland – humor (Szilasy J.), szemfülködő – kíváncsi, szívbélyeg – jellem (Verseghy Ferenc), ajnárnő – nörsz, bébiszitter (Szécsi Ferenc, író), bolhavese – apró betű, eseménykartács - eseményözön (Határ Győző)
Stb., stb... Van még a kis kötetben válogatás a tréfásabb hangzású magyar írói álnevekből: pl. Fiók Immánuel = Waldapfel János, illetve rengeteg a „magyar Lessing = Bajza” típusú, nem ritkán erőltetett párhuzamokból is.
Holnap Domonyi Rita és Nagy Dóra Süteménységével folytatjuk: mese a gyomornak, megelevenedő süteményekkel.
