A tökéletes áldozathoz és Jézus szerető karjához hasonló, erős szakrális képekkel operáló alkotó témaválasztása elgondolkodtató: hogyan lehet még bő százhúsz évvel a történtek után is annyi kraft a tiszeszlári vérvád-történetben (ajánlott olvasmány Krúdy maestrótól A tiszaeszlári Solymosi Eszter), hogy érdekes legyen a szélsőjobb szubkultúra számára? A MIÉP és a MIÉP IT rendszeresen megkoszorúzza Solymosi Eszter '90-es években állított síremlékét (ez a mondat különösen nagyot üt a karcsai MIÉP IT-honlapján: „Ez volt az első per amit a zsidóság megnyert és egyes források szerint már itt elvesztettük az országot, innen egyenes út vezetett Trianonhoz.”), a Magyar Gárda is útba ejti Eszlárt egy rövid megemlékezésre, a Magyar Önvédelmi Mozgalom Pest megyei vezetője a körmendi gyermekgyilkosság kapcsán emlegeti fel (a Magyar Jelen Vérgyilkosság, zsidók, titkok, döbbenet című cikke nyomán) Solymosi Esztert. Még könnyűzenei feldolgozások is születettek a tiszeszlári szolgálólány drámájából, az Egészséges Fejbőr Emlékezz! dalában csak szimbolikusan jelenik meg, a Hiába sírsz címmel megzenésített Erdélyi József vers (Solymosi Eszter vére) viszont kifejezetten róla szól:
Ajándékképpen mi is megosztjuk olvasóinkkal a digitális ecsettel megfestett ikont, melyhez Solymosi Eszter arcát és alakját is a Szent Korona formáiból merítette az inkognitóját megőrző alkotó:
