Kétségkívül van egy óriási előnye annak, hogy Gyurcsány Ferenc egymás után szeret bele Orbán Viktor levetett paneljeibe, mint a
polgárosodás, vagy most a
munkaalapú gazdaság. Így néhány szerzőnek és szerkesztőnek csak elő kell keresnie a C meghajtóról korábbi publicisztikáját, és már mehet jelentkezhet is a honorért.
A legnagyobb nyertes kétségkívül Debreczeni József, aki a
Mozgó Világban épp úgy levezetheti Gyurcsány hasonlóságát a korai Mussolinihez (és Hitlerhez), mint ahogy elsütheti korábbi írását a
Népszabadságba, s a
168 órás interjút is letudhatja rutinból. Bolgár György újratöltheti hírhedt
ismétlőfegyverét, Pétervári Zsolt pedig
az ÉS-ben ismételheti meg értékes tételmondatát:
„Az Orbán Gyurcsány által egyre többet emlegetett munkaalapú gazdaság fikciója, amely szembehelyezkedik a posztindusztriális kor gazdasági elveivel, már kifejezetten nemzeti radikális, antiglobalista irányultságot feltételez.” S persze fel lehet tenni a
kérdést:
Nem volt elég ezzel a szöveggel elveszíteni egy választást?
