| Századvég-Forsense | Tárki | Medián | Szonda-Ipsos | |
| Fidesz | 28 (-1) | 35 (+2) | 44 (+3) | 35 (+4) |
| MSZP | 14 (-1) | 13 (-2) | 21 (-) | 16 (-1) |
| SZDSZ | 1 (-1) | 2 (+1) | 3 (-) | 2 (-) |
| MDF | 3 (-1) | 2 (-) | 4 (-) | 4 (+1) |
A táblázatból kitűnik, hogy jelentős eltérések vannak az egyes kutatások között. Például a Mediánnál a 4 parlamenti pártot együtt az összes megkérdezett 72%-a választja, a Századvégnél viszont csak 46%-uk (a jelentésekből nem sikerült kihámoznom, hogy ennek módszertani okai vannak-e, vagy ekkora az eltérés a két kutatás - telefonos, illetve személyes megkérdezés - válaszadási hajlandóságában).
Pártok támogatói a biztos pártválasztók között novemberben (%)
| Századvég-Forsense |
Tárki |
Medián |
Szonda-Ipsos |
|
| Fidesz |
61 (+3) |
67 (+1) |
64 (+6) |
62 (+4) |
| MSZP |
28 (-3) |
23 (-2) |
26 (-6) |
30 (-6) |
| SZDSZ |
2 (-2) |
4 (+3) |
4 (+2) |
2 (-) |
| MDF |
5 (-) |
2 (-2) |
4 (+1) |
4 (+1) |
A biztos pártválasztók körében tapasztalt, az összes megkérdezetthez viszonyítva esetleg eltérő mozgásokból látható, hogy a két nagy párt táborának részvételi hajlandósága sem egyforma: a Fidesz hívei számottevően nagyobb aktivitást mutatnak.
Mandátumban számolva
Az MTI az "A Fidesz kétharmados többséget szerezne, ha most lennének a választások" címet adta a Tárki kutatásáról szóló hírének. A Tárki közleménye nem említ ilyesmit, az MTI-s kolléga talán a biztos pártválasztók körében mért 67%-os Fidesz-támogatottságot értelmezte kétharmados többségként, talán (ennek látom kisebb esélyét) kiszámolta a mandátumok megoszlását. Egy Fidesz: 67% vs. MSZP: 28% listás eredmény tényleg legalább kétharmados mandátumtöbbséget eredményezne, ez is mutatja, hogy egy kvázi kétpárti pártrendszerben szinte lehetetlen elérni a fideszes politikusok/politológusok által előszeretettel emlegetett kétharmados többséget. Egy erősen hozzávetőleges mandátumbecslés: ekkora különbségnél a Fidesz gyakorlatilag az összes egyéni körzetet elhozná (legyen mondjuk 170 a 176-ból), a területi listákon a 156 mandátumból megszerezne nagyjából 110-et, az országos listán elnyerhető legalább 58 mandátumból viszont legfeljebb 1-2-t gyűjtene be. Ez összesen 280 körüli képviselői hely, az összes 72%-a.
Népszavazás: növekvő részvételi szándék
Bár Szabados Krisztián (Political Capital) valamiért kevés esélyt lát rá, hogy a Fidesznek sikerül eljutni a népszavazásig a három kérdésben, s a népszavazás érvényességét is veszélyben látja, a Medián eredményei mást mutatnak. Októberről novemberre jelentősen, 39-ről 46 százalékra nőtt a népszavazáson részvételüket biztosra ígérők aránya. Bár a valós részvétel mindig alatta marad a megkérdezések alapján becsültnek, az "igenek" így is jó eséllyel elegen lennének az eredményességhez:
Mi a helyzet az új párttal?
A Századvég elemzéseiben rendre felbukkan "egy nem létező, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő", aminek az intézet komoly (novemberben speciel 33%-os) támogatottságot mér. A Medián kicsit részletesebben is megvizsgálta a kérdést. Arra jutottak, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező válaszók nem nyitottabbak az átlagnál egy új politikai erőre, ráadásul akik el tudják képzelni, hogy 2010-ben egy ma még nem létező erőre szavazzanak, azok sem tudják megmondani, milyen ideológiájú párt lenne az. Akik meg tudják mondani, azok majdnem egyforma arányban (19% vs. 15%) szeretnének új jobbközép, ill. balközép pártot.
