Kezdünk már úgy kinézni, mint egy temetői faliújság, de kit érdekel. Olyan kort élünk, amikor az élet urai lassan itthagynak bennünket. Azok, akik szenvedéllyel írtak, játszottak, éltek, mert hittek valamiben. Ő elegánsan is élt. Meghalt Philippe Noiret, 76 éves korában.
Én személy szerint az 1992-es, Magyarországon teljesen érdektelenül (sőt, emlékeim szerint a Magyar Nemzetben lecseszőleg) fogadott Max et Jérémie után lettem elszánt híve. Jean-Pierre Marielle-lel való közös játékuk röpke pillanatokra azt is elhitette, hogy Christopher Lambert színész egyáltalán. És az ember még a Cinema Paradiso nyálasságát is elnézte neki, meg a D'Artagnan lánya könnyűségét (de a Huhogók azért jó volt). A nagy zabálás színésze volt, a Zsaroló zsaruk (Les ripoux: oh, magyar mozicím-fordítók, ti világ eszei) csámcsogó és abszolút gátlástalan felügyelője, Zazie nagybácsija, egy sor zsaru, kém és titkos szenvedélyekkel megvert polgárember: ez mind ő volt és milyen jó, hogy ő volt. Repkedő csokinyakikkal, díszzsebkendőkkel és irtózatos átmérőjű szivarokkal - ez azonban csak álca. Egy mély, zseniális és őszinte színész volt.
Az utolsó bölények egyike.